DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Október 7-e a tisztes munka napja világszerte, ez az a nap, amikor szakszervezetek sora tiltakozik és tart megmozdulásokat annak érdekében, hogy arra hívják fel a figyelmet, hogy emberek tízmilliói dolgoznak ezen a glóbuszon tisztességtelen munkafeltételek mellett, sokszor embertelen körülmények között, kizsigerelve, bérrabszolgaként.
Sajnos, a magyar munkavállalóknak is minden okuk megvan rá, hogy tiltakozzanak, és tisztes munkát, magasabb béreket, méltányos feltételeket, munkavállalói jogokat követeljenek maguknak. Ugyanis ezeknek a jogoknak a nagy része Magyarországon ma egyáltalán nem magától értetődő. Nem tudom, látták-e képviselőtársaim azokat a friss statisztikákat, amelyeket ma tettek közzé, és arról szólnak, hogy a beteg gyermekükkel a magyar szülők sokszor nem mernek otthon maradni, mert egész egyszerűen félnek attól, hogy elveszítik állásukat.
Tisztelettel megkérdezem a kormánytól: ez volt az a Magyarország, amit fel akartak önök építeni? Orbán Viktor miniszterelnök úr erre gondolt, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon a munkavállalók mennyire olcsók ahhoz képest, hogy milyen jól képzettek? Hogy a végén már a szülők olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem mernek a gyerekükkel otthon maradni, mert kirúgják őket? Gondolják ezt végig, tisztelt képviselőtársaim! A tisztes munka üzenete végtelenül egyszerű, önöknek mégsem sikerül megérteni. Itt arról van szó, hogy minden embernek lehetőséget kell adni arra, hogy el tudja tartani tisztes körülmények között magát is és a családját is.
Na most, Magyarországon a statisztikák arról szólnak, hogy a dolgozók fele, több mint kétmillió ember keres a létminimum alatt. Ez nem a tisztes munkáról és a tisztes bérekről szól, ez arról szól, hogy amikor Orbán Viktor azzal árult minket külföldön, hogy milyen olcsók vagyunk ahhoz képest, hogy milyen jól képzettek vagyunk, gyakorlatilag elárulta ezeket a munkavállalókat.
Mélységesen felháborodva látom azt, hogy önök továbbmennek abba az irányba, ami biztos vesztes pályát garantál Magyarországnak. Szeretném az önök figyelmét felhívni arra is, hogy nekünk jogunk van arra ebben az országban, hogy törvényesen foglalkoztassanak minket, jogszerűen, úgy, hogy a körülmények biztonságosak legyenek és az egészségünket védjék a munkahelyünkön is.
Nézzék meg a friss statisztikákat, botrányos, amit a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések mutatnak. Azt látjuk, hogy 73, illetve 83 százalékos a jogsértő munkáltatók aránya azok között, akiket egyáltalán még van kapacitás ellenőrizni. Ugyanis fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy az önök kormánya volt az, amelyik szisztematikusan leépítette a munkaügy és a munkavédelem ellenőrző intézményrendszerét; most már az NGM-ben egy főosztály, korábban egy független hatóság volt.
Mindezek alapján bizton állíthatom önöknek, hogy itt nincs oka senkinek sem ünnepelni. Viszont azt kérem önöktől, hogy álljanak neki végre dolgozni, de nem úgy, ahogy eddig tették, hanem úgy, ahogy a magyar emberek érdeke kívánja. Erről van ugyanis szó. Ebben az országban dúl a dolgozói szegénység. A magyar emberek nagy része nem tud megélni a munkájából, és nem tudja a családját tisztességgel eltartani, a gyermekeit kiiskoláztatni.
Ott a közmunkás-visszafoglalkoztatottság jelensége. Nem én írtam le, a Belügyminisztérium volt az, aki leírta nekem, hogy ez egy létező jelenség. Visszafoglalkoztatási arányról értekezik a belügyminisztériumi anyag. Mikor szüntetik meg ezt a visszafoglalkoztatást, tisztelt Országgyűlés? A harmadik pedig a szociális háló tönkretétele. Egy olyan országban élünk, ahol ha valaki elveszíti a munkáját, nincs, ami megfogja, és biztosítsa számára azt a lehetőséget, hogy a következő munkahelyéig valamilyen módon el tudja tartani magát és a családját.
Hát nem csoda, hogy tömegek vándorolnak el ebből az országból, nem csoda, és nagy fájdalommal mondom, hogy a legjobb szülőképes korú magyar nőknek most már 8-10 százaléka külföldön él. Kérdezem én a tisztelt kormánytól, amelynek oly fontos elvileg a családok támogatása: azok a gyerekek, akik ott megszületnek, vajon Magyarországra vissza fognak tudni jönni, ha a szüleik sem tudtak visszajönni? Mi lesz ezekkel a családokkal, mi lesz ezekkel az anyákkal, és mi lesz ezekkel a gyermekekkel?
Komplett hiányszakmák alakultak ki ebben az országban. Eddig hiányoztak a mérnökök, az informatikusok, és orvoshiány volt. Most már hiányzik a szakács, a cukrász, a bolti eladó, a pénztáros, a hentes, és még sorolhatnám. Már ott tartunk, hogy a cégek azért emelnek béreket, mert nem tudják elvégezni itthon azt a munkát, amit szeretnének, mert nem találnak rá dolgozó embert Magyarországon. Itt tartunk, tisztelt kollégáim, és ezért a Fidesz-KDNP kormányát vastagon terheli a felelősség. A Lehet Más a Politika most már évek óta mondja önöknek, sajnos a jövő minket igazol, de emiatt nem vagyunk olyan boldogok, mert azt látjuk, hogy Magyarországon a kiszolgáltatottság az egekben van, de a bérek nullák. Ez a nagy helyzet, és ez az igazi kormánykritika. Ezen kell tudni önöknek változtatni.
Itt a tisztes munka napja. Szálljanak egy kicsit magukba, legyenek olyan kedvesek, és gondolják végig, hogy mit adtak a magyar embereknek! Nem a kiváltságosoknak, nem az új oligarcháknak, nem a feltőkésített barátaiknak, hanem azokról a magyar emberekről beszélek, akik ezt az országot a hátukon hordják. Adjanak nekik tisztes béreket és tisztes munkát! (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Kiváló! - Szórványos taps ugyanott.)
