TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Hallgatva önt, szokásos indulatos, minden valóságot nélkülöző felszólalását, az jutott eszembe, hogy a sok hiányszakma mellett még az a szerencse, hogy kritikus ellenzéki politikusokból viszont nincs hiány a parlamentben. Úgyhogy ez mindenképpen üdvözlendő.
Ha megengedi, akkor én a tényekről és a valóságról kezdenék beszélni, hiszen a kormány 2010-es megalakulása óta egyik legfontosabb célja a tisztes munka és az értékálló fizetések biztosítása a magyar emberek számára.
(9.40)
Gazdaságpolitikánk sikerének köszönhetően elmondhatjuk, hogy ma Magyarországon több embernek van munkája, mint az elmúlt 23 évben bármikor. Több mint másfél éve négymillió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint a 2015. június-augusztusi időszakban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak létszáma már elérte a 4 millió 251 ezer főt. A rendszerváltozás óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatás Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is tovább mérséklődött, jelenleg 6,7 százalékon áll, ami több mint tízéves rekordnak számít, és lényegesen alacsonyabb az európai uniós átlagnál.
A növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 320 ezer fővel nőtt a létszám a 2010-es kormányváltás óta. Ennek köszönhetően a hazai foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 64,5 százalékra javult, és folyamatosan közelít az Európai Unió átlagához. Csak az idén az első nyolc hónapban a foglalkoztatottak száma 134 ezer fővel, azaz 3,2 százalékkal növekedett.
Elmondhatjuk továbbá azt is, hogy immár 31 hónapja folyamatosan emelkednek a reálkeresetek Magyarországon. Ha csak a 2015-ös esztendőt nézzük, akkor megállapítható, hogy az év első hét hónapjában átlagosan 3,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Az idei 4 százalékhoz közeli bővülést mindenképpen kiemelkedő mértékűnek értékeljük, és rendkívül pozitívnak tekinthető az is, hogy a gazdaság valamennyi szektorában egyaránt reálkereset-növekedés ment végbe, méghozzá meglehetősen kiegyensúlyozott módon. A legnagyobb foglalkoztatónak számító vállalkozói szférában 3,9 százalékkal, a költségvetési szektorban 3,3 százalékkal, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,6 százalékkal nőtt a keresetek vásárlóereje átlagosan. Mindeközben a közfoglalkoztatásban részt vevők esetében is számottevő, átlagosan 2,9 százalékos a reálkereset-növekedés. Látható tehát, hogy nemcsak a vállalkozói szféra emelte a jövedelmeket és a teljesítmények alakulásával a béreket, hanem a kormány, a közszféra is kiveszi ebből a folyamatból a részét.
Emlékeztetni szeretném önöket, hogy 2013-ban elfogadásra került a pedagógusok életpályamodellje, amely öt éven keresztül biztosít folyamatos jövedelemnövekményt a köznevelésben oktatók számára. És azt se felejtsük el, hogy ez év július 1-jétől 30 százalékkal emeltük, a következő négy évben pedig további 20 százalékkal növeljük a rendvédelemben dolgozók és a katonák jövedelmét. Már több éve folyamatosan javítjuk a szociális és egészségügyi területen dolgozók egzisztenciális körülményeit, így az egészségügyben két ütemben átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékben növeltük a szakdolgozók és az orvosok keresetét. Jövőre pedig - a terveink szerint - a közigazgatásban indul meg az életpályamodell-program.
A kormány - mint látható - az illetményalapok emelése helyett minden más eszközt, nevezetesen az életpályaprogramokat és az ágazatilag célzott bérintézkedéseket helyezi előtérbe a közfeladatokat ellátók jövedelmi helyzetének javítása érdekében.
De ugyanilyen eredményeket tudunk felmutatni a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésében is. Az utóbbi öt évben a minimálbér 43 százalékkal növekedett, és ha ehhez hozzátesszük a családi adókedvezmények növekményét, akkor jelentős reáljövedelem-növekedést értünk el ebben a szférában. A kormány továbbra is ezen az úton szeretne továbbhaladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Korózs Lajos tapsol.)
