DR. TURGYÁN TAMÁS
DR. TURGYÁN TAMÁS
DR. TURGYÁN TAMÁS nemzetiségi szószóló: Köszönöm, elnök úr. Nem fogom kitölteni az öt percet. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sors? A bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek?” Ezek voltak Lázár Vilmos örmény nemzetiségű honvéd ezredes utolsó mondatai a kivégzése előtt. Az aradi vértanúk közül a szintén örmény Kiss Ernő honvéd altábornagy büszkén viselte magyarságát az utolsó pillanatokban is. Örményként éltek, magyarként cselekedtek, örményként születtek és magyarként váltak vértanúvá. Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt mindketten örök példaképei a hazaszeretetnek, a magyar történeti közgondolkodásnak.
166 évvel később némi parafrázissal kölcsönvehetjük Lázár Vilmos szavait, kérdezve azt, ki tehet arról most, hogy ilyen az örmények sorsa Magyarországon. Nehéz a válasz, hiszen közös történelmünk számos példával szolgál arra, hogy igazoljuk: az örmények évszázadokon át sorsközösséget vállaltak a magyarokkal, gazdagították a magyar gazdaságot, kultúrát, művészetet, segítették a polgárosodást. Ennek a közös múltnak egyik ismert és szívbemarkoló eleme az a tény, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül ketten örmények voltak.
A közös múlt kötelez, még akkor is, ha napjainkban a két ország viszonya mélyponton van. Örményország és Magyarország kapcsolatát másfél évszázadon át meghatározta az a kölcsönös tisztelet, az a baráti együttérzés, amely a két nép több száz éves közös történelmére alapozható. Mondjuk ki nyíltan, ez a barátság megtört, a kétoldalú kapcsolatokat a gyanakvás, a bizalmatlanság légköre jellemzi. Ez a helyzet káros az államközi kapcsolatokra, nehezíti az emberek, a kettős identitású családok életét, és visszafordíthatatlan sebeket okoz a Magyarországot otthonként tisztelő és tekintő örmény diaszpóra életében is. Ez a helyzet tovább nem tartható.
A magyarországi örmény nemzetiség nevében ezúton is szorgalmazom a magyar-örmény kapcsolatok helyreállítását, a két ország együttműködésének fejlesztését az élet minden területén. A megbékélés kötelezettsége, a történelmi sérelmek történészi, tudományos kontextusba helyezése már rövid távon is esélyt adhat a diplomáciai viszony normalizálásához. Ez mindnyájunk érdeke.
Nekünk, magyar örményeknek is számos feladatunk van annak érdekében, hogy helyreálljon a viszony. Ezt az erkölcsi parancsot, ezt a morális kötelezettséget üzenik nekünk az aradi vértanúk, köztük az örménység képviselői. Ne feledjük, hogy Lázár Vilmos és Kiss Ernő mellett a magyarok oldalán hetvennél is több örmény származású tiszt és 1200 honvéd is részt vett a magyar szabadságharcban. Csak velük, örmény őseinkkel, az aradi hősökkel együtt teljes a magyar történelem, életük és haláluk örök tanulság számunkra. A vértanúk emléke kötelez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
