KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A kormányzati nyilatkozatok szerint szeretnék nyomatékot adni ennek a három mondatnak. Az alap létrehozásának célja a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjának megvédése, egyéni nyugdíjszámlák beve-zetése, illetve a kormány államadósság-csökken-tési céljainak elősegítése volt. Mind a három megállapításnak borzasztó nagy a jelentősége.
Az előbbi ígéreteit a kormány véleményem szerint a mai napig nem teljesítette, utóbbi célok teljesítése pedig nem sikerült a kormánynak. Ahogy Tóbiás képviselőtársam utalt rá, a GDP-arányos bruttó államadósság mértéke október 2-án 25 167,6 milliárd forintra nőtt, és ez a magyar GDP 75,6 százalékának megfelelő mérték, és ez a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adata.
Nézzük a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működésének az államadósság alakulására gyakorolt hatásait! A 2010-ben meghozott törvény alapján az alap átvette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett magánnyugdíjpénztári tag természetes személyek portfólióját képező eszközöket, vagyont, amelynek bekerülési értéke 2011. május 31-én 2945,3 milliárd forint. Ez az összeg a bruttó hazai termék mintegy 10 százalékának megfelelő összeg, és 2011 végére ebből már csak 684,3 milliárd forintnyi, 2012 végére 316 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott az alap.
(9.50)
Az alap 2013 végére gyakorlatilag elköltötte a rábízott vagyont. Az ÁKK Zrt. honlapján elérhető információk szerint az alap 2011 óta összesen 2034,9 milliárd forintnyi - azaz a GDP 6,7 százalékát kitevő - vagyont fordított az államadósság csökkentésére, 459 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, illetve az elkülönített állami pénzalapokba, valamint 233,2 milliárd forint reálhozamot fizetett ki, ahogy erre is utalt képviselőtársam az előbbiekben. Figyelemre méltó, hogy az alap a vagyonába bekerült értékpapírokat a bekerülési értékhez képest 2011-ben 18,4 milliárd forintos veszteséggel, ’13-ban pedig 40,17 milliárd forintos veszteséggel értékesítette, és csak egyetlenegy évben, 2012-ben sikerült nekik mintegy 5,8 milliárd forintos többletet elérni az értékpapírok eladása kapcsán.
Nem kívánom megismételni azokat a GDP-adatokat, amelyeket Tóbiás képviselőtársam elmondott, de nyilvánvalóan látszik és meg is állapítható, hogy az alap segítségével a kormány úgy költötte el közel 3 millió ember időskorára félretett, a GDP közel 10 százalékát kitevő, mintegy 3000 milliárd forintnyi nyugdíjcélú megtakarítását, hogy abból az államadósság érdemben nem csökkent, nem került fenntartható pályára, ugyanakkor a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok megtakarításai sincsenek meg.
Plusz az egyéni nyugdíjszámlákra vonatkozó ígéretek sem teljesültek, erre is szeretnék nyomatékosan visszatérni. A kezdetben szóban és politikai nyilatkozatokban, valamint kormányhatározatban - írásban is megjelent - beígért egyéni számla eleve hazugság volt, hiszen a mai nyugdíjrendszerben a nyugdíjjogosultság nem kötődik semmilyen számlához; ez egy olyan felosztó-kirovó rendszer, ahol az aktívak befizetéséből fizetjük a következő hónapban a jogosultak járadékát. Egy több évtizede létező, folyamatosan korszerűsödő nyilvántartási rendszer van, amely alapján kezelik példának okáért, mondjuk, a szolgálati időket. Az látszik, hogy milliárdokat költenek el az úgynevezett egyéni számla bevezetésére az informatikai fejlesztésekben, de ennek nyoma nincs sehol, csak a pénzt költik el. Mellesleg megjegyzem: a legfrissebb adatok szerint a nyugdíjrendszerből mintegy 869 milliárd forintot vont ki ötéves regnálása alatt az Orbán-kormány.
Ahogy említettem, a 2011-ben rögzített rendelkezések is hazugok voltak, amelyek azt a látszatot keltették, hogy létrejön egy úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számla, amelyen vezetik majd a befizetéseket, köztük a korábbi magánnyugdíjpénztári tagdíjakat is, mivel akkor már tudták, hogy a befolyó összegeket nem a nyugdíjrendszer számára teszik félre. Egyszerűen el akarták költeni ezt a pénzt.
Tisztelt Ház! A továbbiakban a szabályozási hiányosságokkal, a működéssel kapcsolatos mulasztásokkal kívánok foglalkozni, és a letétkezeléssel kapcsolatosan is észrevételeket szeretnék tenni. Nézzük a szabályozási hiányosságokat! Az alap létrehozásáról szóló törvény hatálybalépése, az alap 2010. december 22-ei létrehozatala és az alap tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat hordozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíj-pénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 7/2011-es kormányrendelet megalkotása között több mint öt hónap telt el. Az alap irányító testülete ugyanakkor a tevékenységét szabályozó végrehajtási rendelet nélkül is megkezdte működését 2011. május 18-án. És ezért nem vették a fejét senkinek? Senkinek nem vették a fejét ezért a hanyagságért, ezért a trehányságért?!
Második megjegyzésem: a 2010. december 22. és ’11. május 31. közötti időszakban lett volna ideje felkészülni mind az alap irányító testületének, mind az ÁKK Zrt.-nek az átveendő 3000 milliárd forintos vagyon kezelésére. Az alap irányító testülete már 2011. május 18-án hatalmazta fel az ÁKK Zrt. vezérigazgatóját egy részletes értékesítési stratégia kidolgozására, de ennek megvalósítására és elfogadására csak 2011. október 6-án került sor. Mindez azt jelenti, hogy az alapnak 2011. október 6-áig nem volt elfogadott értékesítési stratégiája.
Az alap irányító testülete ugyanakkor a május 31-e óta eltelt időszakban az állampapírok visszaadásán kívül mintegy 450 milliárd forintnyi egyéb eszközt is értékesített. Az értékpapírok értékesítésén elért veszteség - ahogy említettem a bevezetőmben - 2011-ben 18,4 milliárd forint volt, és ezért sem vették a fejét senkinek. Az ÁKK Zrt.-nek 2011. október végéig nem volt az alapra vonatkozó ügyviteli szabályzata, és ezért sem volt felelős senki az égvilágon.
De nézzük a működéssel kapcsolatos mulasztásokat! Újra és újra el fogjuk mondani: az alap csak 2011. május 31-én kötött szerződést az ÁKK Zrt.-vel az alap tulajdonába került pénzügyi eszközök kezelésére és értékesítésére és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, ugyanakkor erre a korábbi öt hónapban bőven lett volna idejük. És ezért sem felelt senki az égvilágon.
Második megjegyzésem: az alap 2011. május 18-án felhatalmazta az ÁKK Zrt. vezérigazgatóját a portfólió likvidálására és védelmi pozíciók kiépítésére, az ÁKK Zrt. oldalán eljáró kockázatkezelési szolgáltatást végző szereplő kiválasztására, de a szerződés megkötésére csak három hónappal később, a tulajdonába került eszközök értékesítésének megkezdését követően, 2011. augusztus 18-án került sor. Az alap tehát a kockázatkezelési szolgáltatást végző szereplő szolgáltatásait 2011. augusztus végétől tudta csak igénybe venni. Megjegyzendő, hogy 2011 augusztusának végére az alap 400 milliárd forintnyi, állampapírokon kívüli eszközt értékesített. Felelősök természetesen nincsenek.
A külföldi értékpapírok letétkezelői tevékenységéről szóló szerződés előkészítésével kapcsolatos észrevételem: az alap 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint 511,9 milliárd forint értékű külföldi értékpapírokkal kapcsolatos letétkezelői szolgáltatás nyújtására meghívásos pályázat lebonyolítása után az alap az Unicredit Bank Zrt.-t bízta meg. A rendelkezésre bocsátott adatok szerint az alap irányító testülete első ülését ’11. május 18-án tartotta, míg az ajánlatkérés érdekében a zrt. 2011. május 10-én már eljárt úgy, hogy ajánlattétel érdekében kizárólag az Unicredit Bank Zrt.-t kereste meg. Hirtelen nagyon jóban lettek Patai Mihállyal - mi történt?
Az alap irányító testületének 6/2011. számú határozata ezzel kapcsolatban az alábbi szövegeket rögzíti, és ezt szeretném szó szerint itt felolvasni néhány mondat erejéig, azért, hogy a történelmi hűség kedvéért elmondjam, hogy maradjon meg az utókor számára: „Az irányító testület előzetesen tudomásul veszi, hogy az ÁKK Zrt. a külföldön kibocsátott értékpapírok letétkezelésével, ehhez kapcsolódó pénzforgalmi számlavezetéssel és devizakonverziós szolgáltatások ellátásával kapcsolatos beszerzési eljárása eredményeként az Unicredit Zrt.-t választja ki nyertes ajánlattevőként, jóváhagyja továbbá, hogy az ÁKK Zrt. az alap számára nyújtandó egyes szolgáltatások teljesítése érdekében szerződést kössön az Unicredit Zrt.-vel az ajánlati kiírásban meghatározott feladatok ellátására.” Gyönyörű mondat!
Tisztelt Ház! Úgy látszik, az ÁKK eljárását mint kész tényt tehát az alap utólagosan vette tudomásul. Az ÁKK Zrt.-t előre nem bízhatta meg az alap irányító testülete, hiszen még hivatalosan össze sem ült az ajánlatkérés időpontjában. Gyalázat, ami itt történt!
Tisztelt Ház! Az MSZP a határozati javaslatok elfogadását nem támogatja. Nem támogatjuk, mert elfogadhatatlan, hogy szakmaiatlan, felületes és dilettáns beszámolókkal hagyja jóvá az Országgyűlés 3,2 millió ember 3000 milliárd forintos megtakarításának lenyúlását. Az MSZP a határozati javaslatot nem támogatja, mert egy szóval sem tér ki a kifejtett 2011-es és ’12-es években tapasztalt botrányokra, ellentmondásokra és súlyos szabálytalanságokra. Ezeket az MSZP-frakció módosító javaslattal kívánja beemelni a határozati javaslatba, amelynek során tisztázást vár az Állami Számvevőszéktől a megfogalmazott felvetésekre, egyben javasolja, hogy a vizsgálat lezárásáig az Országgyűlés ne döntsön a javaslatok elfogadásáról.
És egy dologról ne feledkezzenek meg: hiányzik 3000 milliárd forint a jövőből. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
