L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára: Engedtessék már meg, hogy a saját időmet húzzam! Tehát szeretném képviselőtársaimnak elmondani, hogy tulajdonképpen mindaz, amit itt Apáti képviselő úr elmondott, ez elhangzott a Törvényalkotási bizottság ülésén is, ahol szerintem érdemben reagáltunk mindenre. De, ha már itt megismételte a bírálatait, akkor hadd mondjam el azt, képviselő úr, hogy muszáj néhány dologra reagálni, hogy ne maradjon válasz nélkül.
Amikor uniós irányelvekről beszélünk, és egy törvény-előkészítési folyamatban azt jelzi egyértelműen a kormány, illetve a kormánynak az ötpárti egyeztetésen részt vevő szakemberei, hogy az uniós irányelvek számunkra kötöttséget jelentenek, az semmi mást nem jelent, mint hogy magunkra nézve a jogszabályokat, így az európai uniós jogszabályokat is kötelezőnek tartjuk. Mindannyian, mi is, önök is, tisztelt Apáti képviselő úr, felesküdtünk a törvények betartására és betartatására, ön, aki ilyen érzékenyen beszél itt a parlamentben a korrupció mibenlétéről, és egyébként azért ostoroz bennünket, hogy nem teszünk meg mindent a korrupció ellen, amit egyébként határozottan vissza kell hogy utasítsak, tisztelt képviselő úr, önnek, éppen önnek nem kellene azt mondania, hogy mi miért nem fogadtuk el a javaslataikat az uniós irányelvekre hivatkozva.
(21.00)
Az uniós irányelvek nem úgy néznek ki, mint egy szakácskönyv, hogy eldöntjük, hogy akkor öt csipet sót vagy négy csipet sót teszünk bele a levesbe, hanem azok egyértelműen kötelezettséget jelentenek a magyar jogalkotás számára.
Ezzel együtt, ön is elismerte, hogy volt ötpárti egyeztetés. Ezen az ötpárti egyeztetésen önök is és az LMP is részt vettek. Én a Törvényalkotási bizottság ülésén is és most is megteszem, hogy ezt megköszönöm, és megköszönöm azt, hogy valóban konstruktívan állt mind az LMP, mind a Jobbik ehhez a törvényalkotási folyamathoz. Elég szégyen az, hogy szocialista képviselőtársaink nem vettek részt ezen az ötpárti egyeztetésen, és ténylegesen nem alakították ezt a jogalkotási folyamatot.
És bizony, képviselő úr, önöknek érdemi javaslatait vette figyelembe a kormány, érdemi javaslataikat építettük be a törvény tervezetébe, érdemi javaslatok mellett álltunk ki és mondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy a kormány részéről támogatandónak tartjuk és meg fogjuk itt a parlamentben szavazni. Például az ajánlattevők száma esetében. Igaz, hogy önök ötöt javasoltak a jelenleg hatályos hárommal szemben, de mi azt a kompromisszumos megoldást támogattuk, hogy legyen négy. Én számos olyan példát tudnék mondani az életből, amikor ez egyébként nehezen fog működni, tisztelt képviselő úr.
A kkv esetében is mi azért igenis figyelembe vesszük azt, amit jobbikos képviselőtársaim is célként, illetve elvárásként megfogalmaztak. Azt a bizottsági ülésen is elmondtam önnek, tisztelt képviselő úr, hogy viszont a törvény végrehajtása során mindazok, akiknek közbeszerzést kell kiírniuk, kell figyelembe venni - természetesen jogi keretek között -, hogy a helyi vállalkozókat, a kisvállalkozókat, a helyben élő szakembereket preferálják. Erre egyébként módot ad a törvény. Ezt a fajta patriotizmust, jó értelemben vett pozitív diszkriminációt, jó értelemben vett és jogszabályi keretek között megengedhető pozitív diszkriminációt mi is fontosnak tartjuk. De, még egyszer mondom, ezt nem a törvényhozáson kell számon kérni, nem a kormányon kell számon kérni, hanem a jogalkalmazókon kell számon kérni.
Tisztelt Képviselőtársam! Úgy csinálunk mindig, mintha a közbeszerzési törvény csak a politikának a legfelsőbb rétegére vonatkozna, és ne kellene egy kistelepülési iskolában egy felújítás esetén, vagy ne kellene, mondjuk, egy kistelepülési orvosi rendelőben egy vizesblokk felújítása esetén, és még ezer példát sorolhatnék a bíróságoktól a rendőrségeken át a múzeumokig, ahol közbeszerzést kell kiírni; bizony, ezeken a területeken ugyanúgy figyelembe kell venni azokat a szempontokat, amit képviselőtársam is megfogalmazott akár a kkv-kkal, akár a tisztasággal és az átláthatósággal kapcsolatban.
Dokumentációs díjakkal kapcsolatban - ön ismerte el itt az előbb, tisztelt képviselő úr - szintén elfogadtuk a javaslatukat. Hát valóban, az ezer fő alatti kistelepülések esetén nem kell fizetni.
És az alvállalkozókra a múltkor is reagáltam már, most is reagálok: nem egészen úgy tudtuk ezt kezelni, ahogyan ezt képviselő úr megfogalmazta, illetve a Jobbik-frakció megfogalmazta az ötpárti egyeztetésen, de természetesen, azt mondtam, hogy az eljárás során kell megoldanunk, és meg is tudjuk oldani azt, hogy olyan ne fordulhasson elő, hogy olyan vállalatok indulhassanak el közbeszerzésen, amelyek módszeresen nem fizetik ki az alvállalkozóikat. (Közbeszólások az LMP és a Jobbik soraiból.) Ezeket a vállalatokat ki kell zárni a közbeszerzésből.
Zárásul hadd mondjam azt el, tisztelt képviselő úr, hogy én nagyon-nagyon rossz iránynak tartom azt, hogyha a közbeszerzés fogalma és a korrupció fogalma közé egyenlőségjelet teszünk. (Dúró Dóra: Nem mi tettük, az biztos!) Azt nagyon-nagyon rossz iránynak tartom. A közbeszerzésnek éppen az lenne a lényege, tisztelt képviselő úr, hogy egy átlátható kiválasztási folyamat eredményeképpen, a korrupciót kizárva lehessen az arra érdemes vállalkozókat megbízni.
És még egyszer elmondom: ne éljünk az árak bűvöletében! Ugye, elmondtam a bizottsági vitában is azt, hogy például van minőségi verseny, ha ezt a törvényt elfogadjuk, azaz nem a legolcsóbb verseng, hanem egy fix árnál a legjobb minőséget kell kiválasztani. Az én területemen, a műemlék-felú-jításoknál nem is lehet ezt elvárni, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadjuk el. Speciális esetek tömkelegét tudnánk elmondani, amikor nem a legolcsóbb ajánlatot kell - gondoljanak egy ilyen épület felújítására -, hanem a legmagasabb színvonalút kell elfogadni, tisztelt képviselőtársaim.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
