L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány apróságra szeretnék még kitérni az elhangzottak közül és utána a záró felszólalásomat elmondani.
Józsa képviselőtársamnak szeretném mondani, mert szóba hozta a referenciamérték változását, hogy 75 százalék vehető figyelembe, illetve írható elő. Tisztelt képviselő úr, ez éppen a kkv-szektor erősítését szolgálja. Ez egy nagyon helyes törekvés, hiszen arról van szó, hogy ha korábban egy kistelepülésen egy helyi vállalkozónak, mondjuk, volt referenciája óvodafelújításban, akkor az nem tudott elindulni egy iskolafelújítási vagy egy orvosirendelő-felújítási tenderen. Tehát azt gondolom, hogy ez egy jelentős könnyítés, amely mindenképpen szolgálni fogja azt, hogy egyébként a kisebb településeken az összetett, nagy referenciákkal nem rendelkező vállalkozók is el tudjanak indulni.
Próbálom követni Schiffer képviselőtársam logikáját, aki most sajnos nincs itt. (Dr. Schiffer András belép az ülésterembe. - Apáti István: A mozgását is!) Schiffer képviselőtársam, ha jól értettem, kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a kormányt, azt mondva, hogy itt kényesen figyeltünk az európai uniós irányelvekre, más területen meg nem figyelünk kényesen az európai uniós irányelvekre. Akkor ugyanezt a labdát visszadobhatnám a képviselő úrnak is, mert ma itt a napirend előtti felszólalásában minden tekintetben a jogállami normák betartását kérte számon azon a kormányon, aki egyébként megítélésem szerint menekültügyben is betartja mind a nemzetközi szerződéseket, mind a jogállami normákat, közben pedig valamiféle protekcionista gazdaságpolitika jegyében arra buzdít bennünket, hogy menjünk szembe az európai uniós irányelvekkel és sértsük meg a jogállami normákat. Ez a kettő így szerintem nem fog menni, legalábbis egyszerre semmiképpen sem. De lehet, hogy rosszul értelmeztem, amit a képviselő úr mondott. Ha így van, akkor megkövetem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dolgot hadd emeljek ki így a vita végén. A kormány által benyújtott új közbeszerzési törvénynek az a célja, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályok, a jogszabályi környezet, valamint az intézményrendszer működésének felülvizsgálatával és a vonatkozó szabályok aktualizálásával új alapokra helyezzük a hazai közbeszerzések megvalósítását. (Dr. Schiffer András elhagyja az üléstermet.)
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a vitában elhangzott, hogy ez toldozás-foltozás, de ez nem igaz, valójában e törvényjavaslat elfogadásával valóban új alapokra helyezzük a jogszabályt, illetve a jogszabályi környezetet. Ne felejtsék el, nemcsak egy alapos ötpárti egyeztetésen vagyunk túl, hanem az Európai Unió érintett szerveivel való folyamatos konzultáció eredményeképpen az általuk megfogalmazott elvárásoknak és az európai uniós irányelveknek is megfelelő törvénytervezet fekszik a képviselőtársaim előtt. Mindezzel hozzá akarunk járulni a társadalmi és gazdasági szempontból előnyös, a minőségi kiválasztás elvét előtérbe helyező közbeszerzések lefolytatásához, illetve az európai uniós támogatási források szabályszerű felhasználásához.
Schiffer képviselőtársamnak azt is szeretném mondani, ha benn lenne, hogy azért is tartottuk ezen a területen különösen fontosnak az európai uniós irányelvek figyelembevételét és betartását, mert semmiképpen sem akarjuk azt, hogy a közbeszerzési szabályok hibái miatt vagy esetlegesen szabálytalan közbeszerzési eljárásokkal veszélybe hozzuk a Magyarország számára jelentős forrásokat biztosító strukturális alapokhoz való hozzáférésünket. Tehát nem lehet ezen a területen ezzel még csak véletlenül sem viccelni, hanem következetesen végig kell menni egy úton. Nem kell magunkat kitenni OLAF-vizsgálatoknak, nem kell magunkat kitenni hercehurcáknak, hanem igenis az európai uniós elvárásoknak megfelelően kell lebonyolítani a közbeszerzéseinket. Az új törvény elfogadásával határozottabban valósítható meg az olyan követelmények közbeszerzési eljárásokban való érvényre juttatása, mint az eljárások átláthatósága, a verseny fokozása, a verseny tisztasága, a minőségalapú kiválasztási szempontok alkalmazásának elsődlegessége, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése, az elektronikus kommunikációra való áttérés, valamint a kis- és közepes vállalkozások sikeres szerepének elősegítése a közbeszerzésekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot még, mint tudják, május 19-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlés elé, az általános vitát lezártuk június 9-én, 41 képviselői módosító javaslat érkezett ekkor a törvényjavaslathoz. A részletes vita június 30-án zárult, amely során a törvényjavaslatot a Gazdasági bizottság, a Vállalkozásfejlesztési bizottság, a Költségvetési bizottság is tárgyalta, majd ezt követően a Törvényalkotási bizottság az eljárást szeptember 18-án fejezte be. A részletes vita lezárása és a Törvényalkotási bizottság eljárása közti nyári időszakban a Miniszterelnökség várta a képviselőtársaink javaslatait, ilyen javaslat azonban nem érkezett az előterjesztőhöz. Ezt a vitát a TAB-ülésen is lefolytattuk, lásd Fodor képviselőtársunk, aki megfogalmazta szokás szerint a kifogásait, de egyetlenegy módosító indítványt nem nyújtott be a törvényjavaslathoz. Vagy lásd a szocialista képviselőtársainkat, akik az augusztus 31-én tartott ötpárti egyeztetésen nem vettek részt, szemben a többi ellenzéki, illetve kormánypárti frakcióval. Ezen az ötpárti egyeztetésen megvitattuk a pártok módosító javaslatait, melyeket jelentős részben beépítettünk a törvényjavaslatba. Azon javaslatok, amelyeket nem sikerült elfogadnunk, megítélésünk szerint az uniós irányelvvel ellentétes szabályozást eredményeztek volna. Ezt ma az Apáti képviselő úrral folytatott vitában is részletesen megtárgyaltuk.
A javaslatok közül ki kell emelnünk az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására irányuló javaslatot, amelyet Schiffer képviselőtársunk is többször megfogalmazott. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására vonatkozóan az előterjesztő által kidolgozott megoldás lényegében korlátozza a főbb közjogi méltóságok, illetve hozzátartozóik – hangsúlyozom, hozzátartozóik és nem közvetlen hozzátartozóik - tulajdonában álló társaságok közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódását. Így megvalósult a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke, a miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az ÁSZ elnöke, a közbeszerzési hatóság elnöke, a GVH elnöke, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tulajdonában vagy hozzátartozója tulajdonában álló szervezetek közbeszerzési eljárásban való részvételének kizárása.
A törvényjavaslatban néhány további jelentős módosítást is elfogadtunk a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatának segítségével. Ezek közül is kiemelek néhányat. Az építési beruházások és szolgáltatások megrendelése esetén módosultak a kifizetési és teljesítési szabályok. Az ajánlatkérők ezentúl közvetlenül fizetik ki a fővállalkozót és az alvállalkozókat, amelyek révén növekszik a kifizetések biztonsága és gyorsasága. Az alvállalkozók nagyobb biztonsággal jutnak majd a pénzükhöz.
Továbbá új szabály az, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladja meg a nyertes ajánlattevők saját teljesítésének arányát, melynek eredményeként rövidül az alvállalkozói láncolat. A két rendelkezés együttes hatásaként pedig megelőzhető a lánctartozások kialakulása, tisztelt képviselőtársaim. A közbeszerzési adatbázisba történő ajánlatkérői adatok közzétételének elmulasztása miatt a közbeszerzési hatóság elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, amely a törvény más rendelkezései mellett elősegíti a közbeszerzések jobb átláthatóságát és nyilvánosságát. A hazai forrásból megvalósuló, úgynevezett kis értékű közbeszerzések, vagyis a 18 millió forint alatti áru- és szolgáltatás-beszer-zések - itt mentünk le 25-ről 15 millióra - és a 100 millió forint alatti építési beruházások esetén - itt mentünk le 150 millióról 100 millióra - az eredetileg javasolt három ajánlattevő helyett, mint ahogy ezt a vitában is kifejtettem, a Jobbik javaslatát figyelembe véve négy ajánlattevőt köteles az ajánlatkérő felhívni ajánlattételre, mely a verseny további növeléséhez, a közpénzek hatékonyabb felhasználásához vezet majd a jövőben.
A közbeszerzésekben való részvételt rendező szabályok között módosítottuk az offshore-cégeket érintő kizáró okokat is, amelynek szigorán az Európai Bizottság nyomására kellett enyhítenünk. Ne felejtsük el, mi ennél szigorúbbat akartunk, mint ami a törvényjavaslatba bekerült, mert az Európai Bizottság ezt kifogásolta. A Bizottsággal történő egyeztetések eredményeként sikerült közös megegyezést elérni, ennek megfelelően az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű társaságok továbbra sem vehetnek részt magyarországi közbeszerzésekben. Mivel az új Kbt. keretjellegű törvénynek tekinthető, így a törvény adta kereteket további részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek töltik ki. Ezen részletszabályok között helyt kapnak olyan technikai jellegű szabályok is, amelyekkel kapcsolatban korábban is merült fel igény, és amely jelentős hatást gyakorol a hazai közbeszerzések szereplőire. Ilyen szabály különösen a jogorvoslati díjak csökkentése, valamint a hirdetmény-ellenőrzési díjak eltörlése a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek és az ezer fő alatti települések esetén, ahogy azt ma Apáti képviselőtársam is megfogalmazta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új törvény tervezetével a kormány egy minden szempontból modern, az újonnan elfogadott európai uniós közbeszerzési irányelveknek mindenben megfelelő, a korábbi évek közbeszerzési gyakorlatának tapasztalataira támaszkodó, az érintett piaci szereplőkkel széles körben egyeztetett és általuk elfogadott törvénytervezetet nyújtott be, amely a tisztelt Országgyűlés és bizottságai előtti viták során elismerést is kapott.
(21.30)
Az új törvény elfogadása nemcsak uniós kötelezettségünk, hanem a hazai közbeszerzési rendszer megreformálásának is alapköve, amellyel a közbeszerzési eljárások gyorsabb, eredményesebb, a korábbinál nagyobb nyilvánosságot és versenyt garantáló lefolytatása biztosítható.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek szellemében szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
