TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, kicsit sajnálom önt, mert azt látom, hogy minden ülésen föl kell önnek szólalnia, minden ülésen valami rosszat el kell mondania a kormányról, és ön általában gazdasági vagy költségvetési kérdésekhez szeret hozzászólni, és addig kell bogarászni, míg nem talál valami témát. Javaslom, hogy azért ettől valóságosabb témát találjon, mert úgy látom, hogy ön nem jól olvassa a költségvetést, nem jól értelmezi, tévesen értelmezi a számokat, és abból még tévesebb következtetéseket von le és mondja el itt az Országgyűlésben.
Ennek bizonyítékaként el tudom mondani, hogy a költségvetésben a pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások soron kimutatott számokat ön tévesen értelmezi, úgy értelmezi, hogy az az államapparátusra fordított kiadás. Valójában az államapparátus kiadásainak csak egy része jelenik ott meg, és egy másik része pedig teljesen más soron, mégpedig a törvényhozói és végrehajtói szervek sorában jelenik meg. Ön tévesen nem adta ezt össze és nem hasonlította össze.
A valóság az ön állításával szemben éppen ellentétes, hiszen a kormány nagy figyelmet fordít arra, hogy a működési kiadásait csökkentse. A pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások növekménye mögött nem az igazgatási kiadások növekménye áll. Ön például nem veszi számításba azt, hogy ezen a soron vannak beruházási kiadások, többek között például a Paks II. beruházás, vagyoni kiadások, mint például a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlásai vagy önkormányzati beruházások, vagy 2004-gyel hasonlítja össze rejtélyes módon, amikor még nem voltak uniós befizetések, ami szintén jelentős része a költségvetésnek.
De talán a legszembetűnőbb szakmai hibája a felvetéseinek az, hogy 2004-ben az államadósság mindössze 12 296 ezer volt, a GDP 58,8 százaléka, hiszen a Fidesz-kormány ezt 52 százalékon adta át a szocialistáknak, most pedig ez 76,9 százalék. Így nyilvánvalóan az adósságszolgálatra törlesztett összeg lényegesen nagyobb a szocialista kormányok áldásos adósságnövelő tevékenysége folytán, 2004-ben például csak 3280 milliárd forint volt, 2014-ben pedig sajnos megközelíti a 8000 milliárdot. Vagy azt sem veszi figyelembe, hogy a kamatkiadások hogyan alakultak: míg 2004-ben az államadósság kamatkiadása mindössze 875 milliárd volt, most 1345 milliárd a hasonlított évben, 530 milliárddal több. Nyilvánvalóan, ha ezek az összegek ott lehetnének az egészségügyben, az oktatásban vagy más szolgáltatói szférában, akkor az ország sokkal jobban állna.
(17.50)
Éppen hogy a Fidesz-kormány 2010-ben hozta ki az országot a nagy bajból, és állította talpra az országot. Azóta csökken az államadósság, azóta kerültünk ki a túlzottdeficit-eljárásból.
Azt gondolom, abba a versenybe pedig én nem mennék bele, hogy melyik ágazatból mennyi összeg hiányzik, hiszen ez egy ellenzéki kategória. Az ellenzék mindig tud egy nagyobb számot mondani; azért, mert az ellenzéknek sem döntési felelőssége nincsen, sem gazdálkodási felelőssége nincsen, hanem a rossz számokból rossz következtetést kell levonnia, aminek az a következménye, hogy bírálja a kormányt. Ez pedig most az ön esetében nem igaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
