DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbeszédben a mindennapok során gyakran bosszankodva hangzik el, hogy ma már a bűncselekmény elkövetőjének több joga van, mint az elszenvedőjének. Mint korábban gyakorló ügyvédként is praktizáló országgyűlési képviselő, kötelességemnek érzem, hogy e tekintetben a társadalmi igazságérzet valamelyest helyreálljon. Így minden olyan törvényjavaslatot támogatok, amely a sértettek jogait bővíti, az áldozatok igényérvényesítését könnyíti.
Az előttünk fekvő, T/6133. számon benyújtott törvényjavaslat pedig pontosan ezt a célt szolgálja, amely a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-ei 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet viseli.
Mint a címből is kiderül, jelen esetben nemcsak lelkiismereti, jogpolitikai kötelezettségünknek teszünk eleget, hanem a módosítással lehetővé tesszük, hogy a magyar jogszabályok rendelkezései teljes egészében megfeleljenek a hivatkozott irányelvben foglaltaknak.
Ahogyan az irányelvből is kiderül, az Unió elkötelezett a bűncselekmények áldozatainak védelme, valamint a velük kapcsolatos minimumszabályok megállapítása mellett. Éppen ezért a Tanács elfogadta a büntetőeljárásban az áldozatok jogállásáról szóló 2001. március 15-ei, 2001/220/IB kerethatározatot. Az Európai Tanács 2009. december 10-ei és 11-ei ülésén elfogadott stockholmi program, a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa keretében felkérték a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, miként lehetne javítani az áldozatok védelmét szolgáló jogszabályokat és a gyakorlatban alkalmazott támogató intézkedéseket, valamennyi áldozatra különös figyelmet fordítva, őket támogatva és elismerve, a terrorizmus áldozatainak kiemelten való kezelése mellett.
Talán nem véletlen, hogy éppen a budapesti ütemterv jelentette az ügy folytatását uniós szinten, így a Tanács az áldozatok jogainak és védelmének, különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére vonatkozó ütemtervről szóló 2011. június 10-ei állásfoglalásában kijelentette, hogy uniós szinten kell fellépni a bűncselekmények áldozatai jogainak megerősítése, valamint fokozott támogatásuk és védelmük érdekében. Ebből a célból és az említett állásfoglalással összhangban ennek az irányelvnek a célja, hogy felülvizsgálja és kiegészítse a 2001/220/IB kerethatározatban lefektetett elveket, valamint hogy az Unió egészében jelentős előrelépést tegyen az áldozatoknak, különösen a büntetőeljárások keretében biztosított védelem szintje tekintetében.
Az elhangzottak érdekében az előttünk fekvő jogszabály módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVIII. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt.
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosításai közül szeretnék kiemelni néhányat. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a módosítás a jelenlegi nyelvi tolmácsolás mellett lehetővé teszi, hogy azon áldozatoknak, akik fogyatékosságuk vagy valamely egyéb okból nem képesek hagyományos módon kommunikálni, lehetőségük legyen jelnyelvi tolmács költségmentes igénybevételére is.
(16.10)
A módosítás a közigazgatási hatósági eljárás kapcsolattartási formáinak megnevezésével való összhangot is megteremti, és lehetővé teszi az e-mailben történő kapcsolattartást az ügyféllel.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a módosítás következtében a 24 órás telefonos áldozatsegítő szolgálat működtetése útján szavatolható az, hogy az áldozatok a nap 24 órájában haladéktalanul érdemi segítséget és iránymutatást kaphassanak.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításai közül kiemelem, hogy a sértetti jogokat gyakorolható személyek köre kibővül a testvérrel, továbbá a jogszabály, illetve szerződés alapján a sértett által eltartott személlyel, ehhez kapcsolódóan kibővül a pótmagánvádló helyébe lépő személyek köre is, több hozzátartozó esetén pedig a hozzátartozók kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Ha nincs megegyezés, akkor az eljárásban történő fellépés alapján dönthető el, hogy mely hozzátartozó gyakorolhatja a sértetti jogokat.
Megjegyzem, hogy a Be. általános eljárásai között a sértettel kapcsolatos rendelkezések egy külön alcímben kapnak helyet. Ezek között szerepel például, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmények előkészítése és végrehajtása során figyelemmel kell lennie arra, hogy az eljárási cselekményt megelőzően, annak során, illetve az eljárási cselekményt követően a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással. Továbbá bevezetésre kerül a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalma. A különleges bánásmód szükségességét megalapozó körülmények sokrétűek lehetnek, azok kapcsolódhatnak egyes bűncselekménytípusokhoz, a sértett életkorához, fogyatékosságához vagy éppen az elkövetőhöz való kapcsolatához.
Felhívnám a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítását teszi szükségessé, hogy az irányelv a tagállamok számára általános feladatként jelöli ki a bűncselekményekkel összefüggő, a sértettek érdekeit szolgáló gördülékeny ügyintézési lehetőségek megteremtését. A nemzetközi bűnügyi együttműködés területén már rendelkezésre álló jogintézmények mellett új feladatként jelentkezik a joghatóság hiányában nem lefolytatható eljárások esetében a feljelentés továbbításának a kötelezettsége, melyet teljesítenünk kell.
Végezetül szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy az irányelv 2015. november 16. napját szabja a nemzeti jogba történő átültetés dátumául, ezért is kérem támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
