DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15-ei 2001/220/IB tanácsi kerethatározatot 2012-ben felváltotta a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
Az irányelv 27. cikkelyének (1) bekezdése alapján a nemzeti jogba való átültetés határideje 2015. november 16-án jár le. A T/6133. számú törvényjavaslat az irányelv hazai átültetését biztosítja határidőn belül, ennek megfelelően az alábbi jogszabályokat módosítja: a bűncselekmények áldozatainak segítségéről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, az illetékről szóló 1990. évi XLIII. törvényt, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti áttekintés után nézzük tételesen, miként módosulnak az egyes törvények.
A bűncselekmények áldozatainak megsértéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény leglényegesebb módosításai a következők. A jogi segítségnyújtás elnevezésű szolgáltatás átkerül az áldozati státus igazolása szolgáltatási körbe. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a korábban már valamely támogatási formában részesült áldozat általában nem vehetné ismételten igénybe a kért szolgáltatást - a védett szálláshely biztosítása kivételével -, a jövőben azonban kibővített igénybejelentési lehetősége lenne. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgálatán belül indokolatlanná vált az ügyféláldozat fogalmának különállása. Azokban az esetekben, ahol továbbra is írásos igazolás szükséges a büntetőeljárás megindulásáról, indokolt az eljárás egyszerűsítése azáltal, hogy az igazoláson kívül minden más olyan okirat is elfogadható legyen, ami alapján az áldozatsegítő szolgálat meg tudja állapítani, hogy az adott kérelmező a törvény személyi hatálya alá tartozó áldozat-e. A módosítás ezért felsorolja azokat az okiratokat, melyeket a hatósági eljárásban elbírált kérelem esetén elfogadhat az áldozatsegítő szolgálat.
Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a módosítás a jelenlegi nyelvtolmács mellett lehetővé teszi, hogy azon áldozatoknak, akik fogyatékosságuk vagy valamely egyéb okból nem képesek hagyományos módon kommunikálni, lehetőségük legyen jelnyelvi tolmács költségmentes igénybevételére is.
A módosítás a közigazgatási hatósági eljárás kapcsolattartási formáinak megnevezésével való összhangot is megteremti, és lehetővé teszi az e-mailen történő kapcsolattartást az ügyféllel. Az önkéntesek közreműködése által nagyban fokozható az áldozatsegítés hatékonysága, valamint annak térbeli és időbeli dimenziói is szélesedhetnek, ezért a módosítás lehetőséget teremt az önkéntesek alkalmazására. A módosítás következtében a 24 órás telefonos áldozatsegítő szolgálat működtetése útján szavatolható az, hogy az áldozatok a nap 24 órájában haladéktalanul érdemi segítséget és iránymutatást kaphassanak. Az irányelv rendelkezései értelmében a pszichológiai és érzelmi megrázkódtatást elszenvedett áldozatoknak szükséges érzelmi és - amennyiben rendelkezésre áll - pszichológiai segítséget is nyújtani. Az érzelmi segítségnyújtás mint az áldozatok empatikus kezelése már eddig is része volt az áldozatsegítés hazai rendszerének, azonban a módosítással törvényi szinten jelenik meg az irányelv által megkövetelt szemlélet és szolgáltatási forma.
(16.30)
A tanúgondozásra mint új szolgáltatási forma bevezetésére tekintettel a szükséges felhatalmazó rendelkezés útján biztosítja a törvényjavaslat, hogy az igazságügyminiszter rendeleti formában szabályozza a tanúgondozás részletes szabályait.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kiemelkedő módosításai az alábbiakban foglalhatók össze. A sértetti jogokat gyakorló személyek köre kibővül a testvérrel, továbbá a jogszabály, illetve szerződés alapján sértett által eltartott személlyel. Több hozzátartozó esetén a hozzátartozók kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt, ha nincs megegyezés, akkor az eljárásban történő fellépés alapján dönthető el, hogy mely hozzátartozó gyakorolja a sértetti jogokat. A módosítás a sértett helyébe lépő, a sértetti jogokat gyakorló hozzátartozók számára is biztosítja, hogy a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggő kényszerintézkedésről vagy a szabadságelvonással járó szankció végrehajtása során, illetve annak befejezése miatt bekövetkező szabadulásról, illetve szökésről tájékoztatást kapjanak. Tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek a javaslatban foglalt módosítása nyomán a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételére a büntetőeljárásban már a tárgyalást megelőzően is sor kerülhet, ezért az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség kiterjesztése szükséges a nyomozó hatóság és az ügyészség vonatkozásában is.
A módosítás általános szabályként vezeti be a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személy vonatkozásában az egyszerű és közérthető kommunikációra törekvés követelményét.
A Be. általános eljárásai között a sértettel kapcsolatos rendelkezések egy külön alcímben kapnak helyet, ezek között szerepel például, hogy a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmények előkészítése és végrehajtása során figyelemmel kell lennie, hogy az eljárási cselekményt megelőzően, annak során, illetve az eljárási cselekményt követően a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással, továbbá bevezetésre kerül a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalma. A módosítás következtében nemcsak a feljelentésről, hanem a feljelentés megtételét igazoló okiratról is lehetővé válik másolat kiadása.
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény vagy a hozzátartozó sérelmére elkövetett, személy elleni bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során különleges bánásmódot igénylő sértett tanúkénti kihallgatáskor, ha ezt a sértett kéri, és az eljárás érdekeit nem sérti, akkor a sértettet csak vele azonos nemű személy hallgathatja ki. Kötelező jelleggel írja elő a módosítás, hogy a nyomozás során a 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatását kép- vagy hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel kell rögzíteni. A módosítás egyrészt kiegészíti a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás lehetséges esetköreit a különleges bánásmódot igénylő sértett tanúkénti kihallgatásával, másrészt biztosítja a lehetőséget arra, hogy a különleges bánásmódot igénylő sértett vagy képviselője indítványozhassa, hogy a különleges bánásmódú sértett kihallgatása idejére a vádlottat távolítsák el a tárgyalóteremből.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítását teszi szükségessé, hogy az irányelv a tagállamok számára általános feladatként jelöli ki a bűncselekményekkel összefüggő, a sértettek érdekeit szolgáló, gördülékeny ügyintézési lehetőségek megteremtését. A nemzetközi bűnügyi együttműködés területén már rendelkezésre álló jogintézmények mellett új feladatként jelenik meg a joghatóság hiányában nem lefolytatható eljárások esetében a feljelentés továbbításának a kötelezettsége.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
