DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint tudjuk, és ma már mindenki számára elfogadott tény, társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az illetékes szervek tudomással bírjanak az adott személy esetleges büntetett előéletéről, de egyúttal ahhoz is, hogy a büntetőjogi elítélés ne jelentsen az illető számára egész életre szóló megbélyegzést.
(17.10)
E kettős cél garantálása a bűnügyi nyilvántartási tevékenységben nyilvánul meg. A bűnügyi nyilvántartások tehát egyrészt bűnmegelőzési, bűnüldözési, de egyben büntetőjogi értelmű rehabilitációs célokat is szolgálnak.
A bűnügyi nyilvántartással kapcsolatban a legfőbb jogelvek, ha úgy tetszik, alapjogok, amelyeknek érvényesülniük kell, a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez fűződő emberi jogok. Ezekhez minden esetben különös odafigyeléssel kell fordulni a jogalkotónak. Ugyanakkor megjegyezném, hogy ma már a világban, így az Európai Unió területén is kiterjedt, országhatárokon átívelő bűnözői hálózatok működnek. Hogy aktuális példát említsek, az embercsempészek éppen a schengeni határokon való átjutást tűzik ki célként a bűncselekmény elkövetésekor.
Természetesen az Európai Közösségen belül az is fontos, hogy az egyik tagállamban elkövetett cselekmény ne maradhasson következmény nélkül a másikban sem. Éppen az elhangzottakra tekintettel jött létre az európai bűnügyi nyilvántartás információs rendszer, mely egy egységes elektronikus hálózat, információcsere-rendszer, amely az egyes tagállami bűnügyi nyilvántartások információinak elektronikus cseréjét, így az Unió polgárainak védelmét szolgálja. Alapját az egyes tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisai képezik, és nem feladata egy központi adatbázis megvalósítása.
Az előttünk fekvő, T/6134. számon benyújtott törvényjavaslat, amely a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által a magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi CLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról címet viseli, a felvázolt keretrendszer keretei között irányoz módosításokat.
A törvényjavaslat legfőbb érdemének és céljának a hatékonyságot tartom, legyen szó akár költséghatékonyságról, időről vagy a személyazonosítás hatékonyságáról. A költséghatékonyságra példaként hoznám fel, hogy a javaslat egy olyan mintavételi protokoll kialakítását tartalmazza, mely révén elérhető, hogy ha egy személlyel kapcsolatban a nyilvántartásban már szerepel az új szabályoknak megfelelő DNS-profil, akkor az esetlegesen lefolytatandó újabb büntetőeljárásban ne legyen szükség ismételt mintavételre.
Fontos, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nyilvántartásban már két DNS-profil szerepel. Ezt a rendelkezést adott biztonsági szempontból rendkívül fontosnak tartom.
A módosításnak köszönhetően az ujj- és tenyérnyomatok esetében az új eljárásrend biztosítaná, hogy egy személytől levett valamennyi biometrikus adat megőrizhető legyen a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig egyébként az érintett személy bűnügyi adatai a nyilvántartásban szerepelnek. Ez növelheti a daktiloszkópiai adatok alapján végzendő, később szükségessé váló személyazonosítás hatékonyságát.
A bírósági folyosói pletykákból lehet hallani az államtitkár úr által említett bérrabság intézményét, amikor valaki más helyett tölti le a büntetését. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gyakorlatban lehetetlenné tenné ezt a jelenséget. Ennek érdekében rendelkezik a jogszabály arról, hogy minden befogatott elítélt esetén el kell végezni az ujjnyomat révén történő személyazonosítást, az ujjnyomatok összehasonlítását egyszerűen és gyorsan biztosító megoldással. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítására van szükség, melyek segítségével az elektronikus úton csekély idő alatt lehetőség nyílik az érintett ujjnyomatának a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által vezetett bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt daktiloszkópiai adatokkal való összehasonlítására.
Végezetül kiemelném, hogy a módosítást követően a biometrikus adatokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásának adattartalmává válnak, ami sokkal hatékonyabb és átláthatóbb adatkezelést eredményez. Ezen túlmenően az adatkezelés terén egy hatékonyabb, költségkímélőbb és alacsonyabb munkaleterhelést eredményező nyilvántartás kialakítása érhető el azáltal, hogy a módosítás ésszerűsíti a mintavételi eljárást, az adatkezelést és az adatigénylést is.
Ezen szempontok miatt kérem támogatásukat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
