DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mint arról bizonyára önök is értesültek, 2015. augusztus 26-án fizetésképtelenné nyilvánította a román Astra biztosítótársaságot az összevont román pénzügyi felügyelet, és megvonta működési engedélyét, miután a társaság nem hajtotta végre azokat az előírásokat, amelyek arra vonatkoztak, hogy a társaság tőkéjét határidőre fel kellett volna tőkésítenie.
Az Astra több mint 3 millió ügyféllel rendelkezett, ebből közel 200 ezer magyar is érintett ebben a kérdéskörben, ugyanis a legtöbbjük gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a vállalattal. A csődbe ment biztosító ügyfelei szeptember elején levelet kaptak a magyarországi fiókteleptől biztosítási szerződésük szeptember 30-i közös megegyezéses megszüntetésére. Erre akkor van lehetőség, ha a biztosító fióktelepétől kapott megállapodást aláírják és postán vagy e-mailen visszaküldik.
A Magyar Biztosítók Szövetségének kártalanítási számlája szeptember 16. óta már fogadja az Astra Biztosító hazai ügyfelei által 2015. augusztus 17. után okozott, de a biztosítóhoz még be nem jelentett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károkkal kapcsolatos kárbejelentéseket. A Mabisz nyilvántartásba veszi a bejelentéseket, szemlézi a károsult gépjárműveket, bekéri a kár elbírálásának előkészítéséhez szükséges iratokat, és a kártalanítási számla terhére kifizeti a kárösszeget. A 2015. augusztus 17-e előtti gépjármű-felelősségbiztosítási és egyéb típusú károkat a román vagy a kötelező felelősségbiztosítás esetében a Magyar Garancia Alap téríti majd meg.
A jegybank közleménye szerint a román és a magyar biztosítási garanciaalapoknak törvény által előírt kötelességük a román Astra Biztosítóval kapcsolatos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károk megtérítése a biztosító felszámolását követően. Mindkét garanciaalap rendelkezik az ehhez szükséges, jogszabályokban előírt forrásokkal. A fióktelepnek hazánkban mintegy 169 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése van, továbbá 5 ezer casco, 17 ezer lakásbiztosítás, 96 életbiztosítás, valamint utasbiztosítások is vannak. Mind ez idáig mintegy 3600-4000, zömében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárbejelentésre került sor, illetve további bejelentések is várhatóak. Mivel a nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések átszerződhetőek, így az ügyfelek részére nincs e tekintetben jogi korlát.
Tisztelt Ház! Abból, amit elmondtam, eddig úgy tűnik, hogy a körülményekhez képest minden rendben van, ám a helyzet korántsem ennyire rózsás vagy legalábbis jó eséllyel kecsegtető. Ahol a probléma jelentkezik, azok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások. Először is az Astra Biztosító magyarországi fióktelepe nem jogosult az új biztosítási szerződések kötésére. A meglévő szerződésekből eredő kötelezettségeit a felszámolási folyamat megindulásáig köteles teljesíteni. Másodszor azonban a fentiek ellenére a magyar fióktelep szeptember 14-től nem fogad új kárbejelentést, a már bejelentett károkat pedig nem fizeti ki. Ennek oka az, hogy a román felügyelet kötelezi az Astra Biztosítót, hogy állítsa le a kifizetéseket, noha az uniós jogszabályok alapján kötelessége lenne. A kifizetésekre csak a román bíróság felszámolást elrendelő határozatát követően kerülhetne sor. Ám a bizonytalanság miatt ez több hónapot is igénybe vehet. Problémát jelent az is, hogy a kárigényeket csak közvetlenül a román garanciaalapnál lehet előterjeszteni, kártérítés-igénylő űrlap és a szükséges dokumentumok csatolásával. Végül az is akadálya a gyors rendezésnek, hogy nincs egységes uniós szabályozás a biztosítási kártalanítási alapokat illetően. A román felügyelet információi szerint 100 ezer euró káresemény mértékig mindenkit kártalanítani tudnak, és a Mabisz kártalanítási alapja itt is fedezetet nyújt, ám itt is meg kell várni a felszámolás elrendelését, ami több hónapot vehet igénybe.
A feladatunk tehát az, hogy ezekre a problémákra megoldást találjunk, és ne hagyjuk több hónapos bizonytalanságban és kétségben a hazai Astra-ügyfeleket. A gépjármű-felelősségbiztosítási károsultak esetében a megoldás az lesz, hogy a Mabisz által kezelt kártalanítási számla ezeknek az ügyfeleknek az esetében is megelőlegezi a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károkat, amelynek köszönhetően a kárrendezés és a kifizetés folyamatosan biztosítható lesz. Ennek fedezete pénzügyileg a Mabisznál rendelkezésre áll majd. Mindez kiegészül a Mabisz követelési jogosultságával az Astra Biztosítóval szemben, illetve annak fióktelepével, továbbá a román garanciaalappal szemben. A lényeg tehát az, hogy a megelőlegezés alapján a hazai károsult itthon juthat hozzá a kártérítéshez, folyamatosan, már a felszámolás elrendelését megelőzően is, a Mabiszhoz intézett kárbejelentéssel, az MNB- és a Mabisz-tájékoztatók nyilvánosságra hozatalával, amelyek megtörténtek, és ezek a honlapon rendelkezésre állnak.
A javaslat a felügyelet honlapján történő közzétételi kötelezettséget írja elő abban az esetben, ha olyan, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységi engedélyét vonták vissza, amely biztosító Magyarország területén, határán átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét. Ez alapján a felügyelet a csődről való tudomásszerzést követő harmadik napon köteles a felügyelet döntéséről szóló hírt közzétenni honlapján.
A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége, a Mabisz által kezelt kártalanítási számla megelőlegezze a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károkat, ezáltal a kárrendezés és a kifizetés folyamatosan biztosítható legyen. Egyúttal lehetőség lesz arra is, hogy amennyiben a felügyelet közzéteszi a tájékoztatót az adott biztosító csődjéről, akkor az érvényes szerződés megszűnése nélkül lehessen az érintetteknek új szerződést kötniük. A csődbe ment biztosító kockázatviselési kötelezettsége is megszűnik az új szerződés előtti napon, ám az új szerződés kockázatviselési kötelezettségének kezdete nem lehet korábbi napon, mint a felügyeleti tájékoztató közzétételének a napja. Ennek fedezete pénzügyileg a Mabisznál rendelkezésre áll. Mindez kiegészül a Mabisz követelési jogosultságával az Astra Biztosítóval szemben.
A jogszabály-módosítás másik eleme a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések sorsának a rendezése. A fióktelep ügyfeleinek jelenleg lehetőségük van arra, hogy közös megegyezéssel szerződést bontsanak a biztosító fióktelepétől levélben kapott megállapodás aláírásával és annak visszaküldésével. Ez a megoldás azonban nem rendezi az összes szerződés megszűnését, így lehetőség lenne úgynevezett átkötésre, ami alapján az új szerződés megkötésével a régi szerződés megszűnne, tehát a fedezet folyamatos marad. Erről a tényről az új biztosító 15 napon belül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet, aki szintén 15 napon belül a régi biztosítót értesíti. Ez az eljárásrend, ami a törvényjavaslatban szerepel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a cél tehát az, hogy azok az ügyfelek, akik önhibájukon kívül ebbe a kellemetlen és bizonytalan helyzetbe kerültek, minél kevesebb ideig legyenek bizonytalanságban, ne kelljen megvárniuk egy idegen ország, más ország döntésének a lefolytatását, ezért a hazai jogrendben tettünk arra javaslatot, hogy a Mabisz bevonásával minél előbb rendeződjön a helyzetük. Nyilvánvalóan lehetőség van még a javaslat módosítására e tekintetben, lehetőség nyílt azok benyújtására, ezeket a javaslatokat a Törvényalkotási bizottság tárgyalta, előadója majd elmondja erről a bizottság álláspontját.
Ezen szempontok figyelembevételével ajánlom figyelmükbe a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
