SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Van egy olyan aspektusa is ennek az egész ügynek, amit nyugodtan kimondhatunk: az Astra biztosító összes ügyfele károsultnak tekinthető. Hiszen kárt szenvedtek már csak azzal is, hogy egy ügyintézést kellett elvégezniük, kellene elvégezniük az elkövetkezendő időszakban. Az is óriási probléma szerintem, hogy itt a felelősséget egyértelműen ezekre az emberekre hárítják. Úgy is mondhatjuk, hogy zsarolják őket. Hiszen a következő helyzetbe kerülnek ezek az emberek. Amennyiben október 1-jei hatállyal nem tudnak új szerződést kötni, akkor a biztosítási törvény alapján addig, amíg meg nem kötik ezt a szerződést, ezekre a napokra magas fedezetlenségi díjat kell majd fizetniük.
Tehát bele vannak szorítva egy határidőbe, viszont kapnak az Astra Biztosítótól egy levelet, amely levélben a következő szerepel: „A közös megegyezéssel történő megszüntetés elfogadásával ön tudomásul veszi, hogy a fióktelep nem jogosult biztosítási díj visszatérítésére.” És utána alá kell írni, hogy elfogadom, hogy közös megegyezéssel megszüntetem ezt a szerződést. Van jó pár olyan biztosított, aki egész évre kifizette a biztosítási díjat, és ezeknek az embereknek a biztosítási díja minden valószínűség szerint el fog veszni. Ha párhuzamot kívánok vonni, mondjuk, a Quaestor-károsultak és az Astra Biztosító károsultjai között, akkor érthetetlen számomra, hogy addig, ameddig egyébként helyesen a Quaestor-károsultakkal foglalkozott a kormány, holott azok a pénzek, egyébként kockázati pénzek voltak, kockázati tőke volt, és megpróbálta, hogy ne szenvedjenek kárt ezek az emberek, akkor miért nem lép a kormány abban az esetben, amikor benne van a nevében: kötelező felelősségbiztosítás. Ez azt jelenti, hogy törvény által garantáltan kellett nekik felelősségbiztosítást kötniük, kifizették egy évre ezt a pénzt, és innentől kezdve semmilyen garancia nincs arra, hogy visszakapják.
És itt jön be az, amiről már képviselőtársaim is beszéltek, hogy kinek a felelőssége, hogy ez a helyzet kialakulhatott. Azért csak kellene találni valamilyen felelőst egy olyan államban, amely állam normálisan próbál meg működni. És itt egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Banknak igenis óriási felelőssége van. Hiszen azt mondja a biztosítási törvény: „Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát, illetve az ügyfelek érdekeit, a fentiek mellőzésével közvetlenül is intézkedhet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében.” Na most, már 2013-ban, tehát két évvel ezelőtt lehetett olvasni arról, hogy az Astra nem szabályszerűen működik. Az MNB pedig, valljuk be, nem lépett időben.
Ez alapján szerintem ismét egyértelműen meg lehet állapítani a mulasztást. És éppen ezért, mivel a Magyar Nemzeti Bank mulasztása megállapítható, el kellene gondolkozni képviselőtársaimnak azon, hogy milyen módon fogjuk tudni megakadályozni azt, hogy azok az ügyfelek, akik előre kifizették a biztosítási díjat, ne szenvedjenek kárt, és valamilyen úton-módon visszakapják ezt a befizetett díjat. Nem, azt mondták a Törvényalkotási bizottságban a kormány részéről, hogy majd a román állammal szemben vagy az ottani szervezetekkel szemben érvényesíthetik az igényüket. Nem hiszem, hogy 10-15-20 ezer forintért valaki pereskedni fog, mondjuk, a román szervekkel.
Ezért azt mondom, hogy ne szenvedjenek kárt ezek az emberek, önöknek kellene lépni, hiszen önök vannak kormányon. Valahogy ezeket az embereket kártalanítsuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
