DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr a felvetődött kérdések döntő részére válaszolt, úgyhogy miniszter urat nem ismételném meg.
Amire szeretnék kitérni: Mirkóczki képviselőtársam az elején azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy esetleg a miniszterelnök - aki közben Brüsszelben és más helyen tárgyalt - távolléte akadályozta meg azt, hogy házszabálytól eltérés legyen. Mirkóczki képviselőtársamat tájékoztatom, hogy a 41 fő több, mint a 198 képviselő - most ennyi képviselő van, egy hely betöltetlen - egyötöde. Ha a 41-en kívül az összes képviselő, aki távol volt, beleértve az ellenzéki képviselőket is, jelen lett volna, akkor is 79,29 százalék lett volna, a négyötöd pedig 80 százalék. (Novák Előd: És ezt előre tudta Orbán Viktor, mert kiszámolta előre! Nagy vezér!) Elnézést, képviselőtársam, én meghallgattam önt. Több mint négy órája megy a vita, kérem, engedje meg, hogy válaszoljak az elhangzottakra. Tehát akárhogy számolom - lehet, hogy én voltam gyenge matematikából, vagy rosszul ütöm a gépet -, de 198 képviselő esetén 41 nem szavazat mellett nincs meg az a lehetőség, hogy a négyötödös, tehát a 80 százalékos többség meglegyen.
A másik, még a vita elején felvetődött probléma, hogy esetleg kellett volna alaptörvénymódosítás, vagy hogy illeszkedik ez a magyar jogrendbe. Már jeleztük - Schiffer képviselőtársam vetette ezt fel leginkább -, hogy az Alaptörvény a Magyar Honvédség alapvető feladatait sorolja fel. A magyar nyelv szerint ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy csak az elsőre vonatkozik. De hogy pontos legyek és a nézők is értsék, az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésének második mondata a következőképpen szól: „A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban a humanitárius tevékenység végzése.” Tehát az az öt feladat, amiket felsorol az Alaptörvény, ezek a Magyar Honvédség alapvető feladatai. S mint ahogy több helyen elhangzott - például Mirkóczki képviselőtársam is ott volt a héten a Honvédelmi és rendészeti bizottság, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén -, ezenkívül a honvédségnek vannak olyan feladatai, amiket nem nevezünk alapvető feladatoknak, ilyenek például a tűzszerészeti feladatok.
A törvényjavaslat vonatkozásában két szélsőséges álláspont is kibontakozni látszott. Az egyik a balliberális oldalon, talán Fodor Gábor képviselőtársam fogalmazta meg, hogy kriminalizáljuk, mert menekült, a másik oldalon pedig a szélsőséges álláspontot Novák Előd fogalmazta meg, aki azt mondta, hogy a katonáink és a rendőreink betessékelik majd a határon, illetve a drótkerítésen lévő kapukon a migránsokat.
(17.00)
Tehát alapvetően a kerítésnek az a célja, hogy szabályozza azt, hogy hol lehet a határt átlépni. Szerintem évszázadok óta úgy van, hogy határátkelőhelyek vannak, ahol a különböző országok között át lehet lépni, és itt a kerítés alapvetően arra szolgál, hogy ott a határátkelőhelyen (Novák Előd: Új határátkelőt nyitunk? Nem is tudtam.), hogyha valaki át szeretne jönni Magyarországra és menedékjogot szeretne kérni, akkor ott jelentkezik a rendőröknél, azok bekísérik a tranzitváróba, és ott előterjesztheti a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál a menedékkérelmét. Aztán majd a hatóságok elbírálják, mint minden közigazgatási eljárásban, megvan a megfelelő jogorvoslati lehetőség.
Úgyhogy én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatunkkal a középutat szerettük volna megcélozni. Tehát nyilván az emberiességi és a humanitárius kötelezettségeinknek eleget kívánunk tenni, de ugyanakkor biztosítani szeretnénk a magyar határ rendjét, azt, hogy az eljárások a törvényes keretek között történjenek, és ne legyen olyan... Ha valahova én be szeretnék menni, akkor alapvetően bekopogok, és a kapun megyek be, és ha azt mondják, hogy tessék befáradni, akkor bemegyek, hogyha azt mondják, hogy nem szeretnének látni, nem megyek be, de itt megvannak a jogi lehetőségek, hogy az illető menedékjog iránti kérelmet terjesszen elő.
Azt én is egyébként úgy gondolom, hogy mindenkinek egyenlő jogai vannak. Tehát mint ahogy, mondjuk, a metróhoz igyekvő józsefvárosiaknak lemenni a metróba ugyanúgy joguk van, mint ahogy a menedéket kérő kérelmet terjesszen elő. Ha a kérelmet előterjesztőnek nem tetszik a közigazgatási határozat, akkor elmehet bíróságra, és ezt majd a bíróságok megfelelően el fogják bírálni.
Az látszott egyébként, hogy egy kérdésben talán a teljes Országgyűlésben egyetértés van, hogy ez az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb problémája Magyarország vonatkozásában is, illetve az Európai Unió vonatkozásában is.
Az, hogy legyen-e egységes álláspont, természetesen, de olyan egységes álláspontot szeretnénk, ami megfelel Magyarország érdekeinek. És ha az Európai Unión belül olyan álláspont alakul ki, ami megfelel Magyarország érdekeinek, természetesen azt támogatni fogjuk. Ha Magyarország érdekeinek az felel meg, hogy a konfliktusokat fel kell vállalni, akkor fel kell vállalni a konfliktusokat.
Mindezek ismeretében kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti sorokból.)
