IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hazánkban a Greenpeace Magyarországért Mozgalom tette elérhetővé Ferenc pápa 2015. július 9-én elhangzott beszédét, amelyet a bolíviai Santa Cruzban, a népi mozgalmak világtalálkozóján mondott el. Szavai útmutatásként szolgálhatnak mindenkinek, aki felelősen gondolkodik az emberek közti igazságosságról és a Föld jövőjéről.
Ferenc pápa felteszi a kérdést, észrevesszük-e, hogy valami nagyon rossz történik a világunkban, amikor a talaj, a víz, a levegő és az élőlények folyamatos veszélynek vannak kitéve. Látjuk-e vajon, hogy mindezek már a globálissá vált rendszer részei? Észrevesszük-e, hogy ez a rendszer a „profit mindenáron” mentalitást tette uralkodóvá? Ahhoz, hogy a maga teljességében lássuk világunk folyamatait, először meg kell értenünk, hogy a bolygó bármely részén történő minden jelentős cselekedetnek univerzális, ökológiai, szociális és kulturális hatásai vannak. Ezek a hatások országokat fölemelnek, más régiókat pedig nyomorba döntenek.
Ma a pénz mérhetetlen hajszolása az uralkodó nézet. A közjó szolgálata elfelejtődött. Amikor a tőke bálvánnyá válik és vezérli az emberek döntéseit, amikor a pénz iránti mohó vágy uralkodik, az rombolja a társadalmat, megbélyegzi és rabszolgává teszi a férfiakat és a nőket, rombolja a testvériséget, egymás ellen fordítja az embereket.
Tisztelt Ház! A kialakult helyzet azonban azon túl, hogy nem fenntartható, nem is megváltoztathatatlan. A világ állandóan változik, és a változás iránya nagyrészt rajtunk múlik. Ferenc pápa a pozitív változás zálogát három feladatban látja. Elsőként a fejéről a talpára kell állítani a dolgokat és tisztázni, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság az emberért. Az emberek és a természet nem állhatnak a pénz szolgálatában. Mondjunk nemet a kirekesztő és egyenlőtlen gazdaságra, ahol a pénz inkább uralkodik, mint szolgál. A gazdaságnak nem a javak felhalmozási rendszereként, hanem közös otthonunkkal való gazdálkodásnak kellene lennie. Egy ilyen gazdaság létrehozása nem csupán kívánatos és szükséges, de lehetséges is. Ez nem egy illúzió, nem egy utópia. A világunkban elérhető források ugyanis és a generációk munkájának gyümölcse és a teremtés ajándékai több mint elegendőek az emberhez méltó élethez.
A második feladat az Ferenc pápa szerint, hogy egyesítsük az embereket a béke és az igazságosság útján. Az emberek saját sorsuk kovácsai szeretnének lenni. Nem akarnak gyámságot vagy beavatkozást azok részéről, akik nagyobb hatalommal rendelkeznek, és uralmuk alá kényszerítik a kisebb hatalommal bírókat. Sem a valós, sem pedig a megragadott hatalomnak nincs joga megfosztani az embereket az önrendelkezésük gyakorlásától, mert olyankor szoktak elkezdődni a gyarmatosítás új formái.
Ez a mammon rejtőzködő befolyásának tűnik; tőkés társaságok, hitelügynökségek, bizonyos szabadkereskedelmi egyezmények és megszorító intézkedések bevezetése, amelyek mindig szorítanak egyet a munkások és a szegények nadrágszíján. A gyarmatosítás a szegény országokat pusztán nyersanyagok termelőivé és olcsó munkaerővé alacsonyítja. Ez az egyenlőtlenség olyan erőszakot szül, amelyet sem a rendőrség, sem a katonaság, sem a hírszerzés nem tud ellenőrzése alatt tartani. Mondjunk nemet a gyarmatosítás régi és új formáira!
A harmadik feladat, amelyet a pápa hangsúlyoz, talán ma a legfontosabb számunkra: ez földanyánk védelme. Jó ideje ugyanis büntetlenül zajlik közös otthonunk kirablása, letarolása és megkárosítása. E folyamatnak gyáván védelmére kelni komoly bűn. Nem engedhetjük meg bizonyos globális, ámde nem univerzális érdekeknek, hogy uralkodóvá váljanak államok és nemzetközi szervezetek felett és azt sem, hogy folytassák a teremtés rombolását.
Felszólalásom végén is Ferenc pápa szavaival zárom. Tehát ne féljünk kimondani: változásra van szükségünk. Változást akarunk.
Mondjuk együtt szívből: ne legyen család lakhatás nélkül; ne legyenek parasztok föld nélkül; ne legyenek munkások jogok nélkül; ne legyenek emberek önrendelkezés nélkül; ne legyenek egyének méltóság nélkül; ne legyenek gyermekek gyermekkor nélkül; ne legyenek fiatalok jövő nélkül; ne legyenek idősek tisztes öregkor nélkül!
Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.)
