TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a brókerbotrányok kérdésében nem hiszem, hogy ön a tényekkel tisztában van. Itt leginkább azokat sorolta föl, amit a Jobbik szeretne, hogy ez legyen a kormánypártokkal kapcsolatos tény. De nem ezek a tények. Nézzük sorban! (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Rogán mondta! Hazudik Rogán?)
Az ellenőrzés hatékonyságáról: az már kiderült, hogy 2004-ben a szocialista kormányzás alatt szüntették meg a brókercégeknek az ellenőrzését, egyszerűen nem volt ellenőrzés, és ezt a Fidesz-kormány alatt állítottuk vissza. Olyannyira, hogy 2013-ban megtörtént a Magyar Nemzeti Banknak és a PSZÁF-nak az összevonása, és egy új, hatékony ellenőrzési eszköz, módszer, rendszer került kialakításra.
(9.40)
Nem véletlen, hogy az első ilyen ellenőrzés alkalmából rögtön megbuktak ezek a brókercégek. Az első ütemterv szerinti ellenőrzés, ugye, erre az évre volt esedékes, és már be is bukott mind az összes olyan brókercég, amelynek bűncselekményei voltak.
Az sem valós, hogy a nyomozó hatóság nem végezte el a munkáját, és hogy akik elkövették a bűncselekményeket - vagyis annak gyanúja áll most még fönn -, azok irányában nem történt eljárás, hiszen mind a három brókerbotrány esetében hárman-hárman ülnek előzetes letartóztatásban, akik valószínűleg azzal gyanúsíthatók, hogy irányítói, vezetői voltak ezeknek a bűncselekmény-sorozatoknak. Tehát míg régebben, a Postabank esetében vagy más, ismert pénzügyi botrány esetében megúszták a tettesek, jelen esetben ez nem igaz, hiszen mind a három esetben hárman ülnek előzetes letartóztatásban.
Az sem igaz, hogy a kormány tétlenül figyelte volna az eseményeket, hiszen a lehető leghamarabb és a leggyorsabban az Országgyűlés elé hozott jó néhány törvényt, egyrészt a pénzügyi közvetítőrendszer átalakításáról, amely egy szigorítást jelentett, egy gyakoribb ellenőrzést, nagyobb szankcióval, amelyben kétharmados törvényeket, például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is módosítani szerettük volna. Kérdezem önt, ha önök ennyire szigorításpártiak, akkor miért nem szavazták meg ezt a törvényt, miért nem szavazták meg a kétharmados törvényt, és így az Országgyűlés nem is tudta elfogadni a törvényjavaslatnak ezt a részét. Tehát önök kommunikálnak egy dolgot, és valójában, amikor ide kell jönni az Országgyűlésbe és dönteni kell, akkor annak éppen az ellenkezőjét teszik. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Salátatörvény!)
És az sem igaz, hogy a kisemberek kártalanítása nem történt meg, hiszen a hatályos törvények alapján mind a BEVA, mind pedig az OBA a törvényi előírásoknak megfelelően mindhárom esetben a kártalanítást elvégezte. A Quaestor-károsultak esetében például 32 ezer embernek 20 ezer eurót fizettek már ki, mintegy 88 milliárd forint összegben. Ezenfelül pedig a DRB-bankcsoport által az önkormányzatokat ért kárt is a kormány egyedi döntéssel kártalanította. Tehát nem igaz az, hogy a kisembereket, a károsultakat cserbenhagyja az állam, a kormány, mert a hatályos törvények alapján igenis megtörtént a kártalanításuk.
Azt gondolom, sajnálatos, hogy a rendszerváltozás után ilyen események, pénzügyi bűncselekmények Magyarországon megtörténnek, a törvények nem korlátozzák a bűnözőket. Aki bűnöző, azt valószínűleg nem érdekli, hogy a törvényt ő megszegi, és hogy annak milyen következményei vannak. Az államnak, a kormánynak az kell hogy a célja és a feladata legyen, hogy azok, akik megszegik a törvényeket és bűncselekményeket követnek el, megkapják a megfelelő büntetésüket. És azt gondolom, hogy ezen brókerbotrányok esetében minden esetben a nyomozó hatóság elvégezte a munkáját, és ezt követően pedig az igazságszolgáltatásé lesz a fő szerep.
Tehát az ön állításai lényegében valótlanok, inkább egy ellenzéki párt óhaja, sóhaja, a kormánypártok iránti kritikája nyilvánul meg és nem a valóság. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
