DR. JUHÁSZ MIKLÓS,

Teljes szövegű keresés

DR. JUHÁSZ MIKLÓS,
DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Versenyhivatal 2013. évi beszámolóját megelőzően, illetve annak a kezdeteként engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam először azokat a célokat, amelyek mentén a hivatal már évek óta tevékenykedik.
Ezen célok között az egyik legfontosabb a kartellek elleni küzdelem. Nyilván a kartellek elleni küzdelem indokoltságát nem kell magyarázni, hiszen ez magasabb árakat, a fogyasztók számára korlátozott választási lehetőséget jelent, ennek a hátrányai tehát közismertek.
2013-ban egy konkrét esemény érintette az ezzel kapcsolatos tevékenységünket, nevezetesen a Felderítő Iroda önálló szervezeti egységként történő létrehozása. Ezzel azt terveztük elérni, hogy hatékonyabb legyen a felderítő munkánk, és úgy tűnik, hogy ez be is vált, mert az elmúlt években - ez ugyan a 2014. évi beszámolóban fog nyilván megjelenni - az ügyindítások száma nőtt.
Nagyon fontos célunk nemcsak a 2013-as évben, hanem már régebb óta, több éve a sérülékeny fogyasztók védelme. Kikről beszélünk, amikor a sérülékeny fogyasztókat említjük? Azokról, akik egészségi állapotuk, idős koruk vagy nehéz anyagi helyzetük miatt például nem kapnak hitelt a pénzintézeteknél, nem állnak velük szóba a pénzintézeteknél, mert nem hitelképesek, időskorúak, könnyen rászedhetők, befolyásolhatók, betegek, és amikor egy olyan reklám jelenik meg előttük, hogy egy adott termék bevétele vagy egy adott kezelés igénybevétele gyógyítást ad nekik egy olyan betegségre, amellyel addig senki nem tudott megbirkózni, nyilván hajlamosak arra, hogy ezt elhiggyék. Tehát a sérülékeny fogyasztók azok, akik a másik oldalról fontos szerepet játszanak, motiválják a GVH tevékenységét.
Emellett az elmúlt időszakban törekedtünk arra, hogy a hivatal ügyfélbarát jellegét erősítsük. Engedjék meg, hogy ehhez egy kicsi kommentet fűzzek, hiszen mit jelent az, hogy ügyfélbarát jelleg egy olyan hivatal esetében, amely büntet, amely szankcionál. Egyrészt azt jelenti, hogy elő kell segítenünk maximálisan azon eljárásjogok biztosítását, a védekezési jog lehetőségét, amelyek megilletik az eljárás alá vontakat. Emellett azonban jelenti azt is, hogy tájékoztatókkal, közleményekkel, útmutatókkal segítjük őket eligazítani a versenyjogi szabályok között, aminek azért van kiemelt jelentősége, mert a versenyjogi szabályok keretjellegűek. Nem arról van szó, hogy mint például a büntető törvénykönyvben, egzakt tényállás határoz meg egy jogsértő cselekményt, hanem keretjellegűek, azaz a joggyakorlat tölti ki tartalommal ezeket a szabályokat. Ilyen körülmények között ahhoz, hogy igazodni tudjanak a piaci szereplők a Versenyhivatal elvárásaihoz, szükséges, hogy ebben segítsük őket.
Van azonban egy másik terület is, ahol az ügyfélbarát jelleg sokkal markánsabban és más módon tud érvényesülni, megjelenni, ezek pedig a fúziós ügyeink, a fúziókontroll területe. Ezek az ügyek kérelemre indulnak, és itt arról van szó, hogy egy adott tranzakció során az egyik vagy másik vállalat irányítást vagy tulajdonrészt szerez egy másik vállalat felett.
Miért fontos ez? Azért, mert minden hatósági engedélyezés, minden elhúzódó eljárás bizonytalanságot jelent az üzleti életben. Ez a bizonytalanság pedig a legrosszabb a piaci szereplők számára, hiszen addig nem tudják, hogy melyik irányba induljanak el. Ez vezetett minket arra, hogy e téren is nagyon fontos célokat fogalmazzunk meg, és ez vezetett arra végeredményben, hogy eljutottunk oda, hogy ezek az eljárások, tehát a fúziós eljárások az időtartamukat tekintve jelentősen lerövidültek.
Amikor 2010-ben átvettem a hivatal vezetését, egy egyszerű fúziós ügy lezárásának átlagos ideje 103 nap volt. A 2013-as évben ez 22-24 nap között volt. A bonyolultabb ügyek lezárása, amely korábban 186 napot vett igénybe, 2013-ban 104 napot vett igénybe.
Emellett lehetőséget adtunk arra a piaci szereplőknek, hogy az eljárások előtt rendezett, szabályozott keretek között egy úgynevezett prenotifikációs egyeztetési eljárást vegyenek igénybe, amelynek során fölhívjuk a figyelmüket arra, hogy milyen szempontoknak kell megfelelni az eljárás során. Ezek az erőfeszítések, úgy tűnik, hogy sikerrel jártak, mert 2013-ban a nemzetközi fúziós kontrollt, a fúziós összevetést elvégző nemzetközi szervezet az Európai Unióban a legjobbak között tartja nyilván a Versenyhivatalt, a második helyre rangsorolta. 2010-ben a 16. helyen voltunk.
Ezek után engedjék meg, hogy néhány konkrét számot, néhány konkrét adatot mutassak be önöknek a 2013. évi tevékenységünket illetően.
1725 jelzés érkezett a hivatalhoz. Ebből körülbelül több mint a 90 százaléka panasz, valamivel kevesebb, mint 10 százaléka bejelentés. Ez összességében kevesebb az elmúlt évekhez viszonyítva egy kicsivel, de a bejelentések száma viszont nőtt. Az indított ügyek száma 109, a lezárt ügyek száma 120. Ez is a korábbi évekhez hasonlóan alakult, egy kicsivel több, mint a 2012. évi szám. A bírságbevétel a 2013-as évben a 11 milliárd forintot meghaladta, a legmagasabb bírságot kiszabó év volt a 2013-as eddig a GVH életében.
(9.10)
Milyen ügyek teszik ki ezeket a számokat? Milyen ügyek vannak ezek mögött a számok mögött? Évek óta a fogyasztóvédelmi ügyek teszik ki az ügyeink felét. 61 ilyen ügyet zártunk le a 2013-as évben: 37 fúziós ügyet, ez valamivel több, mint 30 százalék, a klasszikus antitrösztügyek, a kartell- és az erőfölényes ügyek száma 15 százalék, 15, illetve 5 szám szerint, ehhez járult még két utóvizsgálat.
A jogi környezet változásáról szólnék röviden néhány szóban a következőkben, ami nagyon jelentősen érintette a hivatal tevékenységét. 2013. január 1-jétől megváltozott a fórumrendszer: a Versenyhivatal határozatait a Fővárosi Törvényszék helyett első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el, és a másodfokú fórum lett a Fővárosi Törvényszék.
Július 1-jétől a büntető törvénykönyv módosult, amennyiben az engedékenységi szabályokat érinti. Ez nekünk azért volt fontos, mert mindig problémát okozott az, hogy nem igazán működik ez a fajta lehetőség. Itt arról volt szó, hogy egyrészről mi hiába adtunk esetleg részbeni vagy teljes mentességet az engedékenységet kérőnek, az egyáltalán nem volt automatikus, és egyáltalán nem volt biztos, hogy ő utána a büntetőjogi konzekvenciák alól is mentesül.
Ha most elképzeljük azt a helyzetet, hogy valaki egyrészről arra van kényszerítve a Versenyhivatal előtt, hogy őszinte legyen, együttműködjön a hivatallal, föltárja a tényeket, a másik oldalról meg számolnia kell azzal, hogy ennek következtében esetleg büntetőeljárással kell szembenéznie, hiszen a koncessziós ügyekben és a közbeszerzési ügyekben büntetőjogi konzekvenciái is vannak a kartellezésnek, hát nyilván ez egy ellentmondás. Nos, ezt oldotta föl a büntető törvénykönyv módosítása.
Az év végéhez kapcsolható az a törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy a kormány bizonyos nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást kivegyen a fúziós eljárásrend alól. Ugyancsak a 2013-as évet érintette a versenytörvény átfogó módosítása, de erről most azért nem szólnék, mert ennek a hatálybalépése a 2014-es évre tehető.
Nézzünk ezek után néhány konkrét ügytípust, amelyek jellemzik a 2013-as évet! A fogyasztóvédelem területéről kiemelendőek a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyeink. A fogyasztói csoportokkal már évek óta hadakozunk és küzdünk, úgy tűnik, hogy lassan valamiféle megoldás felé közeledünk. Itt tulajdonképpen, én úgy gondolom, hogy önmagában a versenyhivatali eszköztár erre nem elegendő, de mindemellett látjuk, hogy a jogalkotó is tett ebbe az irányba, a megoldás felé lépéseket. 2013-ban hat céggel szemben négy eljárásban szabtunk ki bírságot 30 millió forintot meghaladó összegben.
Ugyancsak fontosak az élelmiszereknek tulajdonított gyógyhatással kapcsolatos ügyeink, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő ügyek, hiszen itt egy információs aszimmetriáról van szó: orvostechnikai eszközökkel, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos állítások vizsgálata, kozmetikumok gyógyhatása, fogyasztószerekkel kapcsolatos ügyek.
Engedjék meg, hogy egy ügyet külön is kiemeljek, mert ezzel kapcsolatos a beszámolómban megfogalmazott egyik javaslatunk, nevezetesen: a gyermekeket megcélzó reklámokkal kapcsolatos ügy. Ebben az eljárásban megkísérelte a Versenyhivatal megfogalmazni a gyermekek felé irányuló reklámtevékenység etikus határait. Ezzel kapcsolatban azt kell elmondanunk, hogy a gyerekek többségénél a tapasztalatok szerint csak 6-8 éves korára fejlődik ki az a készség, hogy különbséget tudnak tenni reklám és műsor között. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a legtöbb gyermek csak 8-10 éves korában képes a reklám céljának alapvető értelmezésére.
Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a gyermekeket megcélzó reklám önmagában, közvetlen felszólítás hiányában is tisztességtelen, mert visszaél az életkor kognitív korlátozottságával. Különösen vitatható a reklám, ha a gyermekeknek szóló terméket rajzfilmbe illesztik be, illetve ha a gyermekek gyűjtőszenvedélyére apellál az adott cég. Ezzel kapcsolatos a beszámolóban megfogalmazott egyik javaslatunk is.
A fúziós ügyek közül kiemelnék néhányat, mindenekelőtt a kiskereskedelmi piacot érintő átrendeződést. 2012 végén indult meg a Delhaize-csoport kivonulása az országból, és 2013 első felében lezárult ez a folyamat. Ennek során a Match-, a Cora- és a Profi-üzletláncok, üzletházak átkerültek nagyobbrészt a CBA-hoz, illetve a Coophoz, kisebb részben pedig a Reálhoz és a Sparhoz.
Megemlítem még e téren az MVM E.ON-gázüzletágának a felvásárlását, ez az energiaszektort érintette, továbbá a Libri-Shopline-fúziót, amely a könyvpiaccal kapcsolatos. A Magyar Posta és a Földhitelbank közös irányításszerzése a Díjbeszedő Holding fölött az az ügy talán, ami még ebben a körben említést érdemel. Az látható a tapasztalatokból, hogy a 37 fúziós ügyből körülbelül mintegy 20 százalék az, ami állami tulajdonszerzéssel volt kapcsolatos.
A kartellügyek közül két ügyet engedjenek meg, hogy kiemeljek: az egyik az úgynevezett banki végtörlesztéssel kapcsolatos ügy, itt 11 pénzintézettel szemben szabott ki a hivatal bírságot 9,5 milliárd forint összegben.
A másik jelentős ügy a papíros ügy, az úgynevezett irodaszerkartell, itt 1 milliárd forint bírság kiszabására került sor. Ami miatt talán még említésre méltó ez az ügy, az az, hogy ebben az ügyben került sor először informátori díj kifizetésére, az informátori díj mint lehetőség 2010. április 1-je óta él, és ez volt az az ügy, amelyben először került sor ilyen díj kifizetésére.
Fontos feladata a konkrét eljárások, a konkrét jogalkalmazás mellett a Versenyhivatalnak a versenykultúra fejlesztése. Azt, hogy e téren van tennivalónk, több felmérés is bizonyítja. Itt most elsősorban olyan adatokat mondanék önöknek, amelyek a kis- és középvállalkozásokat érintik.
Kiderült a felmérésünkből, hogy 24 százaléka a kis- és középvállalkozásoknak soha nem hallott a versenyjogról, a versenytörvényről. Érdekes - és talán egy kicsit mosolyogtató -, hogy 19 százalékuk úgy gondolja, hogy a versenytörvény a sportrendezvények lefolytatásával kapcsolatos. 18 százalékuk úgy gondolja, hogy arról szól a versenyjog, a versenytörvény, hogy a multinacionális vállalatokat segítse. Úgy gondolom, hogy látszik ezekből a számokból, hogy káosz van a fejekben, és az is látszik, hogy van mit tennünk e téren.
Mi az, amit tett a Versenyhivatal, és mi az, amit tesz a Versenyhivatal? Kampányokat indítottunk, kampányokat folytattunk le, ilyen a versenyjogi megfelelési kampányunk, amelynek a fókuszába elsősorban a kis- és középvállalkozásokat helyeztük. A kis- és középvállalkozások azok, akiknek a legtöbb esetben nincs elegendő pénzük arra, hogy megfelelő jogászokat vegyenek igénybe ahhoz, hogy comp-liance-programot, megfelelési programot alkossanak, hozzanak létre, ezért úgy gondoltuk, hogy fontos az ő tudatosságuknak a növelése.
Célzott együttműködési megállapodást kötöttünk könyvvizsgáló kamarákkal és ügyvédi kamarákkal. Abból a feltételezésből indultunk ki ugyanis, hogy ők azok, akikkel azért minden vállalkozó előbb-utóbb találkozik, hiszen a céget létre kell hozni, illetve a könyvelést valakinek meg kell csinálnia.
Egy másik kampányunk „Ne dőljön be!” címmel vált ismertté. Itt a fogyasztói csoportok áldozatait próbáltuk segíteni, és próbáltuk őket abba az irányba terelni, hogy azokat a buktatókat és - hogy mondjam - jogsértéseket, amelyekkel egy ilyen fogyasztói csoport szervezése kapcsán találkoznak és amelyekkel későn szembesülnek, ezeket elkerüljék.
Mindemellett „Kartellgyanús közbeszerzés?” címmel tájékoztató füzetet állítottunk össze, ezeket a potenciális ajánlatkérőkhöz juttattuk el, ezek között azonosítottuk az önkormányzatokat elsősorban és a kormányhivatalokat.
(9.20)
A versenyjogi megfelelés érdekében, a versenykultúra fejlesztése körében említendők a társhatóságokkal kötött megállapodásaink. Itt a társhatóságok alatt akkor még a PSZÁF volt, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és az MNB-vel kötött megállapodások érdemelnek külön említést. Pályázatokat támogatunk, és minden olyan oktatási és kulturális intézményt próbálunk valamilyen módon segíteni, amelyek felvállalják a versenykultúra fejlesztését. Ezzel kapcsolatban azonban egy általános jellegű megjegyzést kell tennem. Úgy gondolom, hogy ezzel a létszámmal, egy 120-125 fős létszámmal egy ország versenytudatosságát nem lehet szignifikánsan megváltoztatni. Itt, akárcsak a pénzügyi kultúrát illetően, indokolt lehet egyfajta edukációs kampányban való gondolkodás, amely a korábbi, akár a nevelési-oktatási program részévé teszi ezt a feladatot.
A hivatal tevékenységének harmadik lába a versenypártolás. Ez az a tevékenység, amellyel az állami tevékenységet a verseny érdekében igyekszik befolyásolni a hivatal. 2013-ban 106 jogszabályt véleményeztünk, 45 esetben tettünk észrevételt. Problémát okozott az, hogy gyakran későn jutottak el hozzánk a jogszabályok, a törvények szövegei, ezért kevés idő állt rendelkezésre arra, hogy megfelelő, megalapozott véleményt tegyünk. Az egyéni képviselői indítványok jellegüknél fogva nem a közigazgatási egyeztetési mechanizmus keretein belül mozognak, ezért az ezekkel kapcsolatos véleményezés nehézkes, időnként lehetetlen.
A következőkben a nemzetközi vonatkozású ügyekről szólnék röviden. A Versenyhivatal az uniós intézményrendszerbe és a jogrendszerbe rendkívül nagy mértékben, talán a leginkább integrálódott szervezet. Közvetlenül alkalmazzuk az uniós jogot, 2013-ban négy ügy indult az uniós jog alapján. Melyek azok az ügyek, amelyeket ilyen alapon indítunk? Azok, amelyek kapcsán a tagállamok közötti kereskedelmi érintettség felmerül, azaz ha egy magatartáshoz képest tényleges vagy potenciális közvetlen vagy közvetett hatást lehet gyakorolni a versenyre. Ilyen az, ha az eljárás alá vontak tulajdonosi körében külföldi tulajdonosok találhatók.
Egy külön gondolatot szeretnék szentelni a regionális oktatási központnak. Ezt az OECD-vel közösen hoztuk létre Budapest központtal 2005-ben, azaz idén ünnepli a tízéves évfordulóját. A regionális oktatási központ célpontjai a volt szovjet utódállamok és a balkáni térség államai. Ezen a téren egyfajta jogforrásként, háttértámogató intézményként jelenünk meg elismert szereplőként, segítve ezen államok intézményrendszerének és versenyjogi jogalkotásának a kimunkálását. A regionális oktatási központ másik fontos feladata a külföldi versenyjoggal foglalkozó bírák kérdése, de ez természetesen a hazai bírákra is vonatkozik, és végezetül a GVH munkatársainak a képzése neves előadók bevonásával. 2013-ban összesen 291 résztvevőt és 52 előadót látott vendégül programjain a regionális oktatási központ, 17 ország szakértői és 37 ország résztvevői látogatták a szemináriumokat, és 9, a versenyhatóságok legfontosabb hatásköreit, valamint a versenyjog területén bevált gyakorlatokat központba állító eseményt szervezett. Azt gondolom, hogy ennek az intézménynek a médiahasznát akár jobban is ki lehetne használni, mert ez egy olyan fórum, amely valóban széles körű elismertségre tett szert a közelmúltban.
A bírósági felülvizsgálat tapasztalatairól szólnék néhány szóban. Az arányok évek óta nagyjából hasonlóak, a fogyasztóvédelmi ügyek körülbelül fele elfogadásra kerül, a mi döntéseinkkel szemben nem élnek jogorvoslattal, felülvizsgálati kérelemmel az eljárás alá vontak. Az ügyek másik fele bíróságra kerül, és ugyancsak bíróságra kerül gyakorlatilag az összes kartellügyünk és az erőfölényes ügyek. Nehéz pontos számot mondani az eredményességet illetően, mert az mindig változik egy kicsit, attól függően, hogy a másodfokú bíróság egy kicsit hozzányúl, visszaadja az adott ügyet az elsőfokú bíróságnak vagy akár a Versenyhivatalnak is. Összességében azonban az látható, hogy mintegy 80-90 százalékos az a perkimenetel, ami a GVH számára kedvező.
Végezetül nagyon röviden, csak egy mondatban a GVH gazdasági helyzetéről. Kiegyensúlyozott volt a gazdálkodásunk, a pénzügyi kötelezettségeinknek határidőben eleget tettünk. Amint a korábbiakban említettem, ezt a feladatot a hivatal egy 120-125 fős létszámmal teljesítette.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, ennyit szerettem volna mondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem