DR. JUHÁSZ MIKLÓS,
DR. JUHÁSZ MIKLÓS,
DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az észrevételeket és kérdéseket egyaránt. Megpróbálom téma szerint csoportosítani ezeket és végigfutva rajtuk, néhányra vagy talán a többségükre válaszolni.
Fogyasztóvédelemmel volt kapcsolatos nagyon sok észrevétel, kérdés, hozzászólás. Magam is nagyon örülök annak, hogy ezt ilyen súllyal kezeli a tisztelt Országgyűlés. Alapvetően a fogyasztóvédelem, hozzáteszem, nem versenyhivatali feladat, de nagyon örülök, hogy a mi portfóliónkban ez a feladat ott van.
A fogyasztóvédelem során nagy bírságokat ugyan nem szabunk ki, de ez az a terület, amely mindenkinek közvetlenül a saját zsebére megy. Azt, hogy egy autópálya-építésnél kartelleznek és rosszul jár az állampolgár, tudjuk, de nem érezzük annyira közvetlenül a zsebünkön. Az, akit becsapnak adott esetben egy termékbemutatón, rögtön érzi közvetlenül azt a néhány ezer, százezer vagy akármilyen nagyságú kárt, az az ő számára igenis azonnal problémát jelent. Ezért magam is örülök ezeknek a felvetéseknek.
(12.00)
Itt a termékbemutatókkal kapcsolatban most elég sok észrevétel elhangzott. Öt ilyen ügyünk indult a közelmúltban ezekben az ügyekben. Majdnem mindegyik lezárult már. Bírságot szabtunk ki. Én úgy gondolom, hogy a Versenyhivatal részéről az adott lehetőségek és a keretek között - pont ezen bioágy, rezonanciaágy tekintetében is, amit a képviselő úr említett, a közelmúltban született egy döntés -, ezekre az ügyekre odafigyeltünk eddig is és odafigyelünk ezután is.
Külön köszönöm államtitkár úrnak az észrevételeit, és a fórumrendszerrel kapcsolatos fölvetésével mélységesen egyetértek. Manapság egy versenyhivatali ügy lezárása gyakorlatilag évekig elhúzódhat azért is, mert végső soron négy jogorvoslati fórummal is találkozunk. Ha figyelembe vesszük a rendes bírósági felülvizsgálat lehetőségét, majd ezt követően a Kúria rendkívüli jogorvoslati lehetőségét, végezetül az Alkotmánybíróságét most már, végeláthatatlanná válnak az ügyek. Én magam is nagyon messzemenően pártolom ezt a fölvetést, és egyetértek ezzel.
Fölvetődött az a kérdés, egyrészről mi történik akkor, ha eljárunk, mert érkezik jelzés akár a kormány, akár a média vagy bármilyen más fórum részéről, akkor az a baj, hogy azért járunk el, mert a kormány furkósbotja vagyunk, ha meg nem járunk el, akkor az a baj, hogy nem járunk el.
Tehát itt elhangzott a pénzintézetekkel kapcsolatban Schiffer képviselő úr részéről, hogy furkósbotként jártunk el. Szeretném megjegyezni, hogy a Versenyhivatal döntését első fokon a bíróság elbírálta, elutasította a bankok keresetét. Ezt csak azért szeretném rögzíteni, hogy nem egyfajta - hogy mondjam - furkósbotként eljárva, hanem bírósági felülvizsgálat alá vetve vannak a határozataink. Nehéz azt mondani ezek után, hogy bármilyen formában elfogultak vagyunk, és én úgy gondolom, hogy amennyiben megilleti az eljárás alá vont cégeket, vállalkozásokat az ártatlanság vélelme, ugyanúgy megilleti a Versenyhivatalt is az a föltételezés, hogy tisztességesen jár el, hiszen az előbb elmondottak szerint több bírói fórum is fölülvizsgálja a döntésünket.
Elhangzottak fölvetések, észrevételek a fúziókontrollal, illetve bizonyos összeolvadással kapcsolatos általános jellegű és konkrét fölvetések is. Az összes döntésünk nyilvános változata hozzáférhető a honlapunkon. Azt gondolom, hogy kevés ilyen hatóság van. Tőlünk nem kell kiperelni ezeket a határozatokat, itt volt olyan képviselő úr, aki idézte is ezeket, meg lehet nézni, ha valaki azzal nem ért egyet, lehet vitatni. Ezek a határozatok nyilvánosak. Ha tehát azzal valaki nem ért egyet, akkor el tudja mondani a véleményét, de én úgy gondolom, hogy ez az a terület, ahol szerintem az egyik legnyilvánosabb módon jelenik meg a tevékenységünk.
Hozzáteszem, van olyan európai uniós tagállam, ahol egyáltalán nincs fúziókontroll. És hozzáteszem azt is, hogy a legtöbb európai tagállamban van kivétel - az Egyesült Királyságban például a pénzügyi rendszer biztonsága, Németországban a gazdasági miniszternek egyfajta vétójoga -, tehát a legtöbb európai államban van egyfajta kivételi lehetőség. Én nem azt mondom, hogy mi ennek örülünk. Én csak azt mondom, hogy attól ez még egy működőképes rendszer lehet, és azt gondolom, hogy mindamellett, hogy mi mindig kötelesek vagyunk megfogalmazni a versenyszempontokat, tudomásul kell venni, hogy van, amikor ezt elfogadják, van, amikor nem. Nem örülünk neki, de nekünk nem a kormányzás a dolgunk, hanem a jogalkalmazás elsősorban.
A bírsággal kapcsolatban. Egyrészről azzal egyetértek, hogy az lenne a legjobb, ha egy fillér bírságot nem kellene kifizetnünk, ez lenne a legjobb. De hát ez egy elméleti dolog, ilyen az életben nem lesz. Úgyhogy ez egy ideális cél lenne.
Volt olyan fölszólaló, aki a bírság mértékét kifogásolta, hogy miért csak ennyi. Én úgy gondolom, hogy próbálunk aszerint eljárni, ahogy a saját bírságközleményünk, az antitrösztügyekben kiadott bírságközlemény definiálja ezt. Még egyszer ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy kiszámítható, bár nyilván nem fillérre kiszámítható ez a bírságközlemény, de transzparens, nyilvános, és ha valaki jogsértést követ el, ennek alapján több-kevesebb becsléssel be tudja lőni azt, hogy miért akkora összegű a bírság, mint amit a hivatal kiszabott.
Elhangzott a beszállítókkal kapcsolatos észrevétel is, áruházláncok és a beszállítók kapcsolata. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a fajta piaci aszimmetria valóban fönnáll. Ez ugyan nem egy klasszikus versenyjogi kérdés, de mégis a Versenyhivatal jár el, én úgy gondolom, hogy helyesen bizonyos esetekben, hiszen a jogalkotó a törvény alapján fölhatalmazott minket erre. Ez Európában is egyre inkább példa kezd lenni, hogy vagy egy ilyen piaci százalékos arányhoz, vagy egy árbevételi adathoz viszonyítva jelentős piaci erőben lévőként definiálnak vállalatokat, holott versenyjogi értelemben itt nem erről van szó.
Hozzáteszem azonban, és ez az Auchan-ügy kapcsán is érintésre került, a Versenyhivatal 2012 augusztusa óta nem tud eljárni mezőgazdasági termékek vonatkozásában, holott én úgy gondolom, hogy pont ez az a terület, ami a legizgalmasabb és a legkérdésesebb, hiszen a mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók azok, akik az igazán kiszolgáltatott helyzetben vannak. Egy számítástechnikai eszközöket vagy szórakoztatóelektronikát gyártó cég és egy nagy áruházlánc relációjában azért ez a fajta kiszolgáltatottság kevésbé vagy egyáltalán nem áll fönn. Úgyhogy én itt ezzel kapcsolatban csak szeretném a jogi kereteket egyértelművé tenni: nincs arra módunk, hogy mezőgazdasági termékek vonatkozásában eljárjunk. A Vidékfejlesztési, illetve most már Földművelésügyi Minisztérium keretein belül működő Nébih az, ami elsősorban ezen a területen jogosult a beavatkozásra.
Elhangzott egy fölvetés, hogy bizonyos területeken kartellügyeket kellene indítanunk. Most az M4-es is többször szóba került. Örömmel. Két dolgot szeretnék mondani. Egyrészről, nagyon népiesen szólva, ágyúval lőni verebet elég nehéz lesz. Most pedig, ha valaki végiggondolja, azok után, hogy ha valaki kartellezett, és a Versenyhivatal, ne adj isten, kimenne rajtaütni, mit találna ott, miután a teljes média erről szól? Azt gondolom, hogy ez a munkánkat ilyen értelemben nem segíti, és ezért nem is nagyon tudunk ilyen ügyekről tájékoztatást adni, hiszen ez az eljárás eredményességét veszélyeztetné.
Másrészt szeretném jelezni azt is, hogy elindítunk minden olyan ügyet, lett légyen az Közgép, Strabag, Colas, bárki, ha kapunk rá olyan jelzést és olyan adatot, amely alapján a rajtaütéshez is megkapjuk az engedélyt. Elmondtam a bizottsági meghallgatás során, hogy az elmúlt év őszén három ügyben is elutasította a bíróság a rajtaütés iránti kérelmünket. Ilyen ügyekben anélkül nem igazán van remény eredményes eljárásra, hogyha nem tudunk megalapozott bizonyítékok alapján a bíróságtól rajtaütésre engedélyt kapni.
Ugyancsak elhangzottak észrevételek az állami támogatással kapcsolatban. Nyilván ezek mindig érintik a piaci versenyt. Ez a kompetencia azonban a Gazdasági Versenyhivatal esetében nem áll fenn. Az Európai Bizottságnál van ilyen kompetencia, a cseh versenyhatóság is rendelkezik ilyesfajta hatáskörrel, mi nem. Állami támogatásokat érintő esetekben a Versenyhivatal nem tud eljárni.
Elhangzott az is a bírságokkal kapcsolatban, hogy a mértéke hullámzó mértékű, illetve kérdés a bírságolás hatását érintően. Az a fajta hatásbecslés, amit az előbb itt köszönettel vettem, hogy volt olyan képviselő, aki megemlítette, hogy 58 milliárd az a társadalmi haszon, ami megjelent a GVH tevékenységét illetően a 2008-2012 közötti időszakban, ez tartalmazza a bírságolás elrettentő hatását is. Elkészítjük, illetve részben már nagyjából el is készült a 2009-2014 közötti időszakra vonatkozó hatásbecslés is. Ez közgazdasági módszerek alapján, OECD által és más vezető versenyhatóságok, az Egyesült Királyság versenyhatósága, a holland versenyhatóság által is alkalmazott módszerek alapján történik.
A gyógyhatású termékekkel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy a Versenyhivatal aktívan lép föl. Látni kell azonban azt is, hogy mik azok a lehetőségek, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Mi azzal, hogy megbírságolunk valakit, és joggal kifogásolták itt többen is, hogy a bírság összege alacsony - mi az előző évi árbevétel 10 százalékáig terjedő bírságot szabhatunk ki.
(12.10)
Ezek a cégek valóban úgy működnek, hogy egy-egy adott tevékenységre alakulnak. Abban a pillanatban, hogy megtaláljuk őket, átmennek egy másik cégbe, új céget alapítanak, és annak nyilván az előző évi árbevétele minimális lesz, nulla lesz. Nem ez az igazán hatékony fellépés. De hozzáteszem azért, például a fogyasztói csoportok esetében én pozitívumként értékelem, hogy egy kicsit fókuszáltabb a hatóságok föllépése, mert a rendőrség is most már az ezzel kapcsolatos feljelentéseket vizsgálja, és tudomásom szerint büntetőeljárás vagy eljárások is vannak folyamatban.
Mindemellett talán elképzelhető lehet egyfajta személyes felelősség kérdése is az ilyen esetekben, de én úgy gondolom, hogy ilyen jogszabályalkotói javaslatot csak egy kicsit megfontoltabb és körültekintőbb hatásvizsgálat után vagy következmények megvizsgálása után lehetne tenni.
A Megyeri híddal kapcsolatban nem tudok mit mondani, most jelen pillanatban az albán pékekkel kapcsolatban sem tudok konkrét választ adni.
Még azt szeretném… - igen, itt elhangzott még, ami talán fontos: 2014 júliusa óta van lehetősége a Versenyhivatalnak arra, hogy piacelemzést végezzen. Magunk is úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan fontos eszköz lehet, amely egyes piacokat, piaci szektorokat föltár, megismeri és tapasztalatot szerez. Ez az ágazati vizsgálat mellett egy újabb vagy egy másfajta, hogy úgy mondjam, talán lájtosabb lehetőség a kezünkben. Ez egy viszonylag új intézmény. Éltünk vele, már eddig is indítottunk piacelemzést, és én úgy gondolom, hogy a jövőben ezt is fogjuk tudni hatékonyabban használni.
Fölvetődött a kérdés, hogy az építőipari hatóság létrehozása. Én igazából nem tudok most ehhez mit hozzászólni. Van egyfajta hatóság, amely a körbetartozásokkal kapcsolatos kérdésben nyilatkozattételre jogosult, vagy legalábbis mi tettünk ezzel kapcsolatban észrevételt is valamikor az elmúlt évben, ha nem is 2013-ban. Én úgy gondolom, hogy ennek lehet haszna, hiszen ha egy bírósági eljárást kikerülve jut hozzá a kivitelező az őt megillető díjához, én azt gondolom, hogy az mindenképpen üdvözlendő lenne.
Lehetséges nyilván, hogy az idő rövidsége, illetve az elhúzódása miatt nem tudtam mindenre válaszolni kimerítően, de röviden én ennyit szerettem volna elmondani, és köszönettel veszem, elnök úr, a szót, befejeztem. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
