DR. TÓTH BERTALAN,

Teljes szövegű keresés

DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy hallhattuk, a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szól ez az előterjesztés és szól a vita, viszont magában az anyagban több utalás olvasható az atomenergia békés célú felhasználásáról is, ezért engedjék meg, hogy utaljak egy korábbi vitára vagy korábbi vitákra is, amelyet az atomerőművi blokkok bővítésével kapcsolatban itt az Országgyűlésben lefolytattunk.
A legnagyobb probléma az, hogy erről a bővítésről ilyen nemzeti politika, ilyen stratégia nem született. Bár persze majd hivatkoznak egy 2009-es országgyűlési határozatra, amely erről szól, viszont ebben a határozatban sok-sok olyan rendelkezés szerepelt, amely most ebben az anyagban is olvasható, ami a széles körű társadalmi párbeszédre vonatkozik, ami arra vonatkozik, hogy a különböző szervezetek, szakmai szervezetek részvételét ebben biztosítani kell, és csak ezután hozható meg a konkrét döntés, de erre nem került sor.
(14.20)
Félő, illetve remélem, hogy ezzel a nemzeti politikával, ezzel a stratégiával nem ez történik, hogy elfogadja a Ház, és önök ebből majd nem teljesítenek semmit, ahogy a 2009-es országgyűlési határozatból is nagyon sok rendelkezés nem került megvalósításra, hiszen önök titkosítottak rengeteg információt az atomerőművi blokkok bővítésével kapcsolatban, és váratlan, titkos paktumot kötött Orbán Viktor Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, amely alapján önök meghozták a bővítésről a döntést.
Maga az anyag - ahogy említettem - sok-sok rendelkezésében hivatkozik független szervezetre, de van is egy ilyen rendelkezés, hogy hatékony jogi szabályozást kell készíteni és biztosítani kell, hogy az atomenergia békés célú felhasználásának biztonságát felügyelő független szerv vagy szervezet jöjjön létre. Van benne olyan rendelkezés, ami arról szól, hogy biztosítani kell, hogy a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos információk mindenkinek rendelkezésre álljanak, beleértve annak biztosítását is, hogy a hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekről tájékoztassák a nyilvánosságot.
Vannak benne olyan rendelkezések, amelyek arról szólnak, hogy lehetőséget kell biztosítani a lakosság számára, hogy megkapja a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos információkat, és a döntéshozatali folyamatban ténylegesen vegyenek részt. És sok-sok pontban arról szól, hogy önök az atomenergiával, a békés célú hasznosítással kapcsolatban a bővítésről nem kérik ki a közvélemény, a magyar emberek véleményét, míg az abból származó hulladékkal kapcsolatban pedig szeretnék kikérni. Erre a kettősségre szerettem volna felhívni a figyelmet.
Maga az előterjesztés, ahogy említettem, tartalmaz egy olyan mondatot, hogy a döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételt kell biztosítani, majd az anyag vége felé, a nemzeti politikai stratégia vége felé olvashattunk egy olyan rendelkezést, amely ezt a döntéshozatali folyamatban való részvételt közmeghallgatássá butítja. Azt gondolom, hogy a döntéshozatalban való részvétel nem merül ki a közmeghallgatásban. Az milyen döntés, hogy közmeghallgatáson meghallgatják az érintett állampolgárok, az ott élők véleményét?
Éppen ezért azt gondolom, hogy a döntéshozatal valós döntéshozatal kell hogy legyen, és nem csak abban a lakossági csoportban, amelyet ez az anyag most rögzít, hiszen ugyancsak az anyag vége felé szerepel egy rendelkezés, hogy a hazai radioaktív-hulladék-kezelési program és a kiégett üzemanyag kezelési programja négy helyszínhez kötődik: Püspökszilágy-Kisnémedi, Bátaapáti, Paks és Boda.
Az érintett települések lakóinak száma közel 90 ezer fő, ami már országos viszonylatban is számottevő. Itt elemzik, hogy a közvéleménykutatások szerint az ott élők ezeket a tárolókat, illetve a kutatásokat vagy hogy ott jöjjenek létre még - akár Bodán - új tárolók, ezt támogatják. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy például Boda esetében alig több mint 10 kilométerre fekszik egy 150 ezres város, Pécs.
Úgy látom, hogy azzal, hogy egy kistelepülésen élő emberek véleményét kikérik, még nem valósul meg ez a nemzeti politika, ez a nemzeti stratégia, hiszen igenis a pécsi lakosoknak, a pécsi állampolgároknak is joguk van véleményt nyilvánítani, és joguk van a döntéshozatalban is részt venni, de nem közmeghallgatás formájában, hanem akár helyi népszavazás formájában.
Ezért módosító javaslatot fogok benyújtani, amely arra vonatkozik, hogy a döntéshozatalban való részvétel ne közmeghallgatás, hanem helyi népszavazás keretében történjen, és nyilván a kormány, majd a parlament teremtse meg a jogszabályi feltételeit annak, hogy az ott élő emberek és nemcsak a településen, hanem a település környékén élő magyar állampolgárok véleményt tudjanak nyilvánítani, és valóban részt vegyenek a döntéshozatalban.
Éppen ezért, ha a módosító indítványt nem fogja támogatni a kormányzó többség, és nem ad lehetőséget arra, hogy a pécsi lakosok, a pécsi polgárok kifejthessék erről a véleményüket, abban az esetben a szocialista frakció ezt a nemzeti politikát, ezt a stratégiát, ezt a határozati javaslatot nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem