SALLAI R. BENEDEK,

Teljes szövegű keresés

SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen számos dolgot érintettek a korábbi hozzászólók, és nyilvánvalóan a pártunknak is megvannak a komoly fenntartásai ezzel az egész jogszabályjavaslattal kapcsolatban, és szíves elnézését kérem államtitkár úrnak, de nyilvánvalóan, ha nem derül ki az, hogy mit csinálunk, mennyiből és hogyan, akkor nagyon nehéz így támogatást kérni egy ilyen technikai jogszabályhoz is.
Az Orbán-kormány dédelgetett álmának, a Paksi Atomerőmű bővítésének az egyik leghomályosabb, leginkább elhallgatott része a radioaktív hulladék végleges tárolásának a megoldása. Erről a kormány eddig egyáltalán nem beszélt, most pedig előálltak egy olyan határozati javaslattal, amely éppen a legfontosabb kérdésekre nem ad választ. Nem derül ki belőle, hogy milyen műszaki megoldás fogja biztosítani a végleges tárolás biztonságosságát, mennyibe kerül a tároló, ki fogja mindezt finanszírozni, illetve hogyan jelennek meg ezek a költségek a paksi bővítés, beruházás, újabb blokkok által termelt áram árában. Alapvetően ezek a gondolatok azok, amelyek leginkább megalapozzák a fenntartásunkat, hiszen nem lehet tisztán látni ezeknek a folyamatoknak a kimenetelében.
Nyilvánvalóan nem véletlen szerintünk az, hogy a kormány mindezt igyekszik titokban tartani, a költségek ugyanis megdöbbentően magasak lehetnek a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével. A két új paksi blokk a tervek szerint 3000 milliárd forintos orosz hitelből épül. Számos kutatás azt mondja, hogy ezt jócskán meg fogja haladni a teljes beruházás, ha egyszer elkészülne. Ehhez képest egy akadémiai háttérszámítás minimálisan 1600 milliárd forintra teszi a végleges tároló forrásigényét, ami azt jelenti, hogy önmagában ez az egyetlen csatlakozó beruházás a másfélszeresére emeli és bővíti a beruházás összköltségét, méghozzá anélkül, hogy bárki elárulná, hogy honnan lesz ez a forrás. Ez a szám is csak akkor igaz, ha sikerül egyáltalán maradni az előzetesen becsült költségeknél, és nincs semmi más járulékos költség, ami viszont kevéssé valószínű lehet.
Emiatt a lényegesen kisebb technikai kihívást jelentő bátaapáti nemzeti radioaktív tároló kialakítása is - amely a kis és közepes aktivitású hulladék eltemetésére szolgál - 2013 végéig folyó áron 72,5 milliárd forintba került, mindeközben erre 16 milliárdot szánt rá az állam. Azért már van ebben tapasztalat, hogy ha valami egyszer majdnem megötszöröződik az árban, akkor ott mire is számoljunk.
A horribilis kiadásokat ugyanakkor semmiképpen nem lehet megspórolni. A jelenlegi előírások és biztonsági okok miatt nyilvánvalóan itt komoly költségekkel kell számolni. Az uniós irányelv alapján minden atomerőművel rendelkező tagállamnak magának kell gondoskodnia a nagy aktivitású sugárzó hulladék feldolgozásáról, illetve tárolásáról. Több tagállam közösen is megoldhatja a problémát, de hulladékkal kapcsolatos végleges felelősség harmadik, azaz az EU-n kívüli államnak nem adható át. Magyarországon, ahogy az előzőekben kiderült, csak kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló végleges tároló van. A kiégett paksi fűtőelemeket az atomerőmű területén kialakított ideiglenes tárolóban gyűjtik 1998 óta. Ha ez így telik tovább, akkor az ideiglenesség olyan lesz, mint a Magyarországon ideiglenesen állomásozó orosz csapatok, hogy megélhetjük, hogy jubilálni fog még ez az idő.
A végleges tároló rendszere a kiégett fűtőelemek vagy a feldolgozásuk után megmaradó hulladékok, részben az életciklusuk végére ért, leszerelt reaktorblokkok hulladékának a fogadására szolgálna. Ennek a problémának a finanszírozója a Paksi Atomerőmű, illetve részben a központi költségvetés. 30 éves működése alatt a társaság befizetéseiből eddig 240 milliárd forint gyűlt össze az adataink alapján. Ez is egy virtuális számlán, és nagyon komoly szakmai kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a pénz valóban rendelkezésre áll-e. Ugyanakkor a 240 milliárd a várható kiadásokhoz képest nevetségesen kevés, hiszen mint arra utaltam korábban, az 1600 milliárdos számítás akadémiai szektorból jön, nem ellenzéki műhelyből vagy bármi ilyesmi helyről.
A végleges tárolóval kapcsolatban az alkalmas helyszín megtalálása, geológiai kutatás és előkészítés zajlik immár évek óta. A szakértők által megfelelőnek talált hely valószínűleg a Baranya megyei Boda térségében lesz, amiről azonban a helyiek keveset tudnak. Ezt a projektet is érinti a paksi ügyekben mindent átható titkosítás. Nyilvánvalóan nem véletlen lehet az, hogy ott lakossági fórumok alakulnak ezeknek az információknak a megszerzésére, és nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy önkormányzatok sunyítanak azért, hogy valamilyen plusz fejlesztési forrásokhoz jussanak, pár játszótérre, meg ilyen kis rugós kacsára, amin lehet rugózni, de nyilvánvalóan az a kockázat, amivel a hulladékelhelyezés együtt járhat, semmiképpen nem ellensúlyozza ennek a hatásait.
A legújabb epizódja ennek a bodai folyamatnak az atomtörvény módosításában, az az volt, hogy 100 méterre szűkítették le a radioaktívhulladék-tároló hatásterületét, és előírták, hogy csak a hatásterületen élők lehetnek az ügyfelek az engedélyezési eljárásban. Ezzel gyakorlatilag mindenkit kizártak az eljárásból, például a Pécsen élőket is foglalkoztatja, hogy mi épül a szomszédságukban, és egyáltalán nem lelkesednek az atomtemető ötletéért. Minden bizonnyal sok övön aluli ütést vitt be a Fidesz-kormányzat ebben az egész atomügyben az elmúlt időszakban a magyar társadalomnak, de ez a 100 méterre szűkítés egy ilyen jellegű sugárzó létesítmény esetében tényleg már kicsit több a soknál, és ezt akkor is jeleztük, amikor ez megszületett.
A hulladéktárolónak normál működése esetén valószínűleg minimális lenne a környezeti hatása, ugyanakkor például a beszállítás kapcsán egy baleset komoly környezeti követelményekkel járhat. Így aligha tartható az az álláspont, hogy az engedélyezés nem tartozik azokra a helybeli és környékbeli állampolgárokra, akik ezt a kockázatot elsődlegesen viselni fogják. A magyar adófizetőkkel pedig lényegesen több információt kellene megosztani a beruházás nagyságrendjével, illetve a finanszírozás módjával kapcsolatban.
A kockázatokat és a bizonytalanságot növeli, hogy a világon még sehol nem üzemel kiégett fűtőelemek számára létesített tároló véglegesen, így sem a reális költségekről, sem a valódi veszélyekről nem rendelkezünk érdemi információkkal. Nyilvánvalónak tűnik ugyanakkor, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök úr vezette kormány a hulladéktárolás költségeinek jelentős hányadától mentesíteni kívánja az atomerőmű építőjét és üzemeltetőjét. Ezt bizonyítja számunkra az, hogy a kormánytöbbség leszavazta azt az LMP-s módosító indítványt, amely a termékdíjak mintájára beépítette volna az atomerőművi berendezések árába a hulladékkezelés költségeit, pedig ezeket a költségeket a napelemek esetében például szükségesnek tartották érvényesíteni.
Ha jól értjük, ez arra utal, hogy az Orbán-kormány szerint a zöldenergia sokkal veszélyesebb, mint az atomenergia. Csak ez magyarázhatja, hogy a napelemeket, a szélerőműveket és a többi megújuló energiaforrást a legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek kiszorítani a piacról, az atomnak pedig akár különféle adótrükkök bevetésével is próbálnak helyet szorítani. Ez az adópolitika a józan ésszel és a környezeti alapelvekkel is ellentétes. Az államnak a minimális környezetterheléssel áramot termelő zöldenergiát kellene adókedvezményekkel és támogatással ösztönöznie, ahogy ezt Európa többi országában és a fejlett világban teszik. A legsúlyosabb környezeti kockázatot jelentő atomenergia felhasználását pedig korlátok közé kellene szorítani, és a használatát meg kellene fizettetni a fogyasztókkal. Persze ebben az esetben a tervezett két új paksi blokk soha nem épülne fel, mert senki nem tartana igényt rá, ha a valódi költségeket tartalmazó árakra épülhetne. Nyilvánvalóan itt pártunk arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ha nem az alapok ásásától tekintjük a teljes költségeit ennek a megvalósításának, hanem gyakorlatilag a teljes életciklusban vizsgáljuk ennek a fenntartási, hulladéktárolási költségeit, akkor ki fog derülni nagyon könnyen, hogy ez az áram nagyon-nagyon drága lesz.
Nagyon érdekes az a visszásság, hogy az előbb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára itt elmondta, hogy világszinten a napelemek árának milyen drasztikus csökkenését tapasztalhatjuk, magyarul, az egységnyi forintáron beszerezhető és elnyerhető energia költsége hogyan csökken a megújuló energiaforrások esetében, miközben az atomenergiánál pont egy ellentétes folyamatot látunk. Hiszen a környezetvédelmi előírások és humánegészségügyi kockázatok kizárására egy folyamatos növekedését látjuk a költségeknek. A megújuló energiából származó energia előállítása csökken, az atomenergiáé nyilvánvalóan nő, a tárolás költségei ezt bizonyítják, ennek ellenére a magyar kormányzat ebbe a stratégiai irányba viszi az országot a következő évszázadra, sajnos.
Érdemi és felelős döntést nagyon nehéz úgy hozni, hogy a radioaktívhulladék-kezelés politikájáról kell megállapítanunk azt, amit nem tudunk. Hiszen a kormány nem árulja el, hogy milyen beruházás következik ebből a politikából, amit most elfogadni kíván. Nem tudjuk azt, hogy mit akarunk építeni; nem tudjuk pontosan azt, hogy hol; nem tudjuk, hogy mennyiért; nem tudjuk, hogy kinek a pénzéből; és leginkább azt nem tudjuk, de a kormány nem is kíváncsi rá, hogy a helyiek hogyan viszonyulnak ehhez.
(14.50)
A szöveg a fentieken túl is számos ellentmondást tartalmaz, előírja például, hogy a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek. Ugyanakkor semmilyen módon nem biztosítja azt, hogy valóban az atomerőmű fedezze a hulladékkezelés összes költségét, sőt kifejezetten ezzel ellentétes folyamatokat látunk, és nyilvánvalóan a korábbi titkosítások arra teremtenek lehetőséget, hogy meg se tudjuk azt, hogy ez hogyan fog bekövetkezni.
Nem kötelezi továbbá az atomerőművet olyan felelősségbiztosítás megkötésére - jelen ismereteink szerint -, amely a hulladékkezelés során bekövetkezett esetleges balesetek esetén fedezetet biztosít a kárelhárításra. Nyilvánvalóan itt nem az esetleges nukleáris balesetre gondolok az atomerőműben, hanem a szállítás, a kiégett fűtőelemek szállítása során keletkezett balesetek esetleges kárainak a rendezésére. Így pedig nagy a valószínűsége, hogy végső soron nem a szennyező, vagyis az atomerőmű, hanem az adófizető fog fizetni, ami nemcsak a környezeti alapelvekkel és az igazságosság elvével ellentétes, hanem a vonatkozó törvényeket is megsérti véleményünk szerint, és nem biztosítja azt a feladatot, amit az európai uniós egyezmények e tekintetben Magyarországra hárítanának ezen tevékenységeik miatt.
Nyilvánvalóan a Lehet Más a Politika álláspontja az, hogy csakúgy, mint a korábbi atomenergiával kapcsolatos előterjesztések, ez az előterjesztés is azt bizonyítja, hogy nem lenne szabad az atomenergia útjára lépni az országnak, meg kellene vizsgálni a lehetőségeit, hogy hogyan tud visszakozni ennek a megvalósításától, hiszen nemcsak az atomerőmű létesítése egy ésszerűtlen és nem praktikus megoldás az energiaproblémáink kezelésére, hanem nyilvánvalóan az azzal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenységekkel kapcsolatos környezettechnikai, humánegészségügyi elvárások megvalósítása is olyan feladat, amire nincs felkészülve a kormány, és igazából még nincs azzal tisztában, hogy milyen terheket is fog ez róni a magyar adófizető állampolgárokra.
A Lehet Más a Politika képviselőjeként arra szeretném kérni a kormány képviselőjét, hogy lehetőség szerint vonják vissza az indítványt, szüntessék meg az atomerőmű fejlesztésével kapcsolatos törekvéseket, és lépjenek Európának megfelelően a zöldenergia útjára, újragondolva Magyarország energiastratégiáját. Ezt kérnénk tisztelettel, ha erre megoldás lehetne. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem