KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom alapvetően ezt az adminisztratív jellegű módosító indítványt, intézkedést, ami szintén részben brüsszeli előírásokon alapul, támogatni tudja, de ha klímavédelemről van szó, akkor mindig egy kicsit távolabbról szoktuk megközelíteni a kérdést, hiszen jelen pillanatban az Európai Unió, bár határozott erőfeszítéseket tesz a klímavédelem érdekében, mégsem tűnik túl hatékonynak, és közben van egy olyan olvasata is ennek a kérdésnek, hogy a másik oldalról viszont saját versenyképességét korlátozza ezáltal.
Hogy miről beszélek. A világon a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátók az Egyesült Államok és Kína - a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról van szó itt a javaslatban is -, amelyek továbbra sem hajlandóak semmiféle kötelezettséget vállalni klímapolitika, klímavédelem érdekében, amely már önmagában is meglehetősen felháborító, hiszen az Európai Unió mindössze talán tizenegynéhány százalékát adja a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának.
Tehát ha mi minden erőfeszítésünket megtéve és saját gazdaságunkat, versenyképességüket is korlátozva megteszünk mindent, hogy a lehető legkevesebb ilyen gáz kerüljön ki a légkörbe, akkor sem tudunk érdemi eredményt elérni ahhoz képest, hogy a nagy szennyezők, a nagy kibocsátók pedig a saját gazdaságfejlesztésüket, a saját fejlődésüket tekintik az egyetlen szempontnak, és nem foglalkoznak a klímavédelemmel, nem foglalkoznak környezetvédelmi szempontokkal. Amíg ez így történik, amíg ez így van, addig hiába is hozunk újabb és újabb intézkedéseket, hiába szorítjuk még jobban meg azt a nadrágszíjat a klímavédelem tekintetében, ezzel csak negatív hatást érhetünk el.
Igaz azonban az is, hogy valakinek példát kell mutatni, és az Európai Unió, Európa ebben a tekintetben igenis példamutató tevékenységet végez, amikor az üvegházhatásúgáz-kibocsátások megakadályozása vagy megfékezése érdekében különböző jogalkotási szabályokat hoz.
Tegnapelőtt Brüsszelben volt az Európai Parlament épületében a tagállami parlamentek szakbizottságainak klímapolitikai célú tanácskozása, amin a Magyar Országgyűlés részéről részt vehettem és kifejtettem álláspontunkat. Ennek a tanácskozásnak a célja az volt, hogy a decemberben Párizsban sorra kerülő klímacsúcsra az európai uniós álláspontot próbáljuk valahogy egységesíteni, amelyet ott Európának képviselnie kellene, mert való igaz, bármilyen kritikáink is vannak az Európai Unióval kapcsolatban más területeken, a klímavédelem terén akkor tudunk talán valamit elérni, ha egész Európa egységesen, egy hangon szólal meg ezen a decemberi klímacsúcson Párizsban.
(13.40)
Azt kell elérni, hogy mindenképpen a részes felekre kötelező érvényű határozat szülessen, amelyet utána valamilyen módon be is lehet tartatni, mert az eddigi klímaegyezmények ezt nélkülözték.
Az Egyesült Államok, Kína és más olyan nagy szennyezők, akik különböző légszennyező anyagokat nagy mennyiségben bocsátanak ki, és nem hajlandóak meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnának a világ klímaváltozás elleni küzdelméhez, ezek az országok, úgy tűnik, hogy továbbra sem és a jövőben sem fognak erőfeszítéseket tenni és határozott célokat vállalni. Mégpedig azért nem, mert ez az ő pillanatnyi érdekeikkel nem egyezik, és hosszú távon pedig nincsenek tekintettel azokra az érdekekre, amelyekre, mondjuk, az Európai Unió jelen pillanatban tekintettel van.
Más kérdés, hogy ha az Európai Unión belül nézzük, Magyarország jelen pillanatban ebben a tekintetben elég jól áll, merthogy talán 36 százalékkal van az 1990-es kibocsátási szint alatt, azonban mindig elfelejtjük azt hozzátenni, vagy legalábbis hogyha kormánypárti felszólalásokban halljuk ezt az adatot, hogy ennek nagy része az azóta leépült nehéziparnak volt a kibocsátása, és ez sajnos - vagy részben sajnos - egy gazdasági szerkezetátalakulásnak köszönhető.
Azért sajnos, mert megszűnt rengeteg gyár, bezártak üzemek, és ez munkahelyek elvesztésével jár, túl a pozitív környezetvédelmi hozadékán, azon, hogy nincs üvegházhatású gázkibocsátás. Létrejöttek ugyan új munkahelyek, ezek azonban egyrészt sokkal kisebb arányban, másrészt pedig más szerkezetben, Magyarország egy összeszerelő országgá változott az elmúlt évtizedekben. Nyilván az a fajta tevékenység sokkal kisebb energiafelhasználással és ezáltal sokkal kisebb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint egy gyártó tevékenység, akár a nehéziparban nézhetjük a fémmegmunkálást vagy a vas- és acélgyártást, vagy bármilyen más tevékenységet.
Nos, arra kell törekednünk továbbra is Magyarországon, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását még jobban redukáljuk - nem tudom, hogy maga a kvótakereskedelmi rendszer egyébként erre a célra alkalmas-e. Most itt újabb megszorításokra készül az Európai Unió, hogy az eddigieknél még nagyobb arányban csökkentse évről évre a kiosztható kvóták mennyiségét. Talán valamit ezzel is sikerül elérni, de, mondom, az összes, az egész szempontjából ez csak egy elenyésző hányad, és valós eredményt főleg világszinten nem lehet ezzel önmagában elérni. És miközben ilyen terheket vállal magára az Európai Unió, azon belül is főleg a közép-kelet-európai országok isszák meg úgymond ennek a levét, holott Magyarország a kibocsátásoknak csak kis részéért felelős, mégis a terhekből ugyanolyan arányban osztozik.
Nálunk elsősorban energiahatékonysági szempontból van hová fejlődni és volna mit fejlődni. Ebben a tekintetben jócskán rendelkezünk kapacitással, és az üvegházhatású gázkibocsátás terén a legnagyobb eredményt is talán ott lehetne elérni, hogyha megtakarítanánk, meg sem kellene termelni azt az energiát, amely energiatermelés közben ez a gázkibocsátás keletkezik vagy akár ipari tevékenység közben.
A klímaváltozással az szokott lenni a probléma vagy a fő felvetés, hogy amikor elkezdünk klímaváltozásról beszélni, akkor mindig szóba kerül, hogy ezt most akár emberi tevékenység, akár természetes folyamatok okozzák, igazából a mi szempontunkból teljesen mindegy, egyik sem ok arra, hogy ne cselekedjünk. Tehát jöhetnek a klímaváltozásban hívők vagy jöhetnek a klímaszkeptikusok is a saját érveikkel, nyilvánvalóan ez egy végtelenségig húzódó vita lesz.
A lényeg akkor is az, hogy mi, az emberiség, és ezen belül mi az Európai Unióban meg Magyarországon is mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy minél kevésbé terheljük a környezetünket, akár a levegőt, akár más egyéb környezeti elemeket tekintve. Úgyhogy minden olyan intézkedést ebből kifolyólag támogatni tudunk és támogatni is fogunk, amely a klímaváltozás megelőzését vagy a felmelegedés csökkenését szolgálja.
Van ez a bűvös szám, ez a 2 fok, amely az Európai Unió célkitűzéseiben is szerepel, hogy 2 fok alatt maradjon a felmelegedés mértéke, és hogy ehhez képest kell az erőfeszítéseket megtenni. Hát valószínűleg nem az Európai Unió hibájából, de ez nem fog teljesülni. Ennek a hatásai már ma is érezhetőek, hiszen a világon egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek a természeti katasztrófák.
Ennek a dolognak van egy másik vonatkozása is, hiszen ebben a században, a XXI. században a migrációnak a két legfontosabb oka a fegyveres konfliktusok, a háborúk és a természeti katasztrófák lesznek. A természeti katasztrófák az éghajlatváltozás következtében nagyon nagy részben emiatt következnek be, és emiatt milliók kelnek útra, hiszen a megváltozott éghajlati viszonyok következtében előfordulhat, hogy akár tönkremennek, elsivatagosodnak a termőföldek, kiszáradnak az ivóvizet biztosító bázisok, vagy pedig olyan természeti katasztrófa következik be, ami lehetetlenné teszi az adott régióban a megélhetést. Ezért megindulnak óriási nagy tömegek azokba az irányokba, ahol a természeti erőforrások terén még sokkal jobban állunk, és Európa egy ilyen hely, Európában még viszonylagosan gazdagon rendelkezünk akár ivóvízzel, akár más egyéb természeti erőforrásokkal. Ezért nekünk fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás következtében egy migrációs hullám indul meg Európa és más, természeti erőforrásokban gazdag területek irányába.
Ez már innentől kezdve nem feltétlenül környezetvédelmi vagy klímavédelmi téma, de mindenképpen szükséges megemlíteni, mert a klímaváltozás egyik hatása lesz. A hatások kivédésében nyilvánvaló, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fordítani, de arra is legalább ugyanannyira tekintettel kell lenni, hogy amit nem tudunk megelőzni, ami be fog következni, annak a hatásait hogyan védjük ki; márpedig lesznek, és máris vannak ilyen hatások, és sajnos ezek a közeljövőben várhatóan csak fokozódni fognak.
A brüsszeli tanácskozás megállapításai között a legfontosabb, végül azzal zártuk ezt a tanácskozást, a legfontosabb megállapítások azok voltak, hogy mindenképpen határozott és sokkal ambiciózusabb célokat kell az Európai Uniónak a párizsi klímacsúcs elé vinni, és azt a hatalmas diplomáciai testületet, amellyel az Európai Unió rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mintegy 3 ezer európai uniós és körülbelül 90 ezer tagállami diplomata jelenleg ez a diplomáciai hálózat, latba kell vetni Európai Unión kívüli kapcsolatokban, hogy minden ország a lehető legtöbbet tegye meg a klímavédelem érdekében, mert jelen pillanatban nem megfelelő hatékonysággal működik ez a diplomáciai hálózat.
Hogyha ezt sikerül megtennünk, és saját magunk is olyan intézkedésekkel mehetünk erre a decemberi párizsi klímacsúcsra, kézzelfogható eredményeket tudunk akár elérni, bármilyen kicsi kézzelfogható eredmény is lesz az, és olyan országok is szerepet vállalnak a klímavédelemben, az éghajlatváltozás elleni harcban, akik eddig nem tették, akkor már előrébb léptünk egy kicsit. Bár félő, hogy ez már kevés lesz, mert mindig szoktuk mondani, a 24. órában vagy annak is az utolsó percének az utolsó másodpercében vagyunk, amikor még tehetünk valamit ennek a visszafordítására - ha tehetünk, mert itt megint előjön az a kérdés, hogy az emberi tevékenység, egyáltalán az ember saját tevékenységével képes-e megfékezni vagy lelassítani akár ezt a folyamatot, amit globális felmelegedésnek vagy éghajlatváltozásnak hívunk.
Magától a tárgyszerű javaslattól egy kicsit messzire elkalandoztam, de hogyha klímavédelemről van szó, akkor azért ezeket mindig el kell mondani itt, az Országgyűlés falai között. Még egyszer mondom, hogy olyan jellegű módosításról van szó, amellyel ha nem is feltétlenül értünk egyet a teljes Európai Unió klímapolitikai eszközeivel és magával a kvótarendszerrel, ezt félre tudjuk tenni annak érdekében, hogy ha a legkisebb hasznot is hozza ez a klímaváltozás vagy a globális felmelegedés szempontjából, akkor miért ne támogatnánk - úgyhogy a végszavazásnál támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)
