SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ott szeretném folytatni, ahol jobbikos képviselőtársam abbahagyta, és rögtön megkérdezni, a Jobbik azt mondja, hogy támogatja, hogyha a legkisebb hasznot is hozza. Hol látja? Hol lehet látni ebben a szövegben, hogy ez hasznot fog hozni a magyar klímaügynek? Tehát én ezt nem találtam meg benne. Én átolvastam gondosan, itt vannak aláhúzva a különböző szakaszok, de ilyen nincs benne.
Most többedjére vitázunk már itt a parlamentben klímapolitikáról, de tényleg úgy érzem, ha a fideszes kormánynak a klímapolitikájáról kell beszélni, minthogyha - nem tudom - lovat tanítanék háton úszni, és azért imádkozom, hogy bárcsak hoznák már vissza Illés Zolit, ő legalább tudta, hogy miről beszél. Tehát hol van az, hogy ez az egész jogszabály hozzájárulna bármivel ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen? Hol járul hozzá?
(13.50)
Mutassák meg nekem azt a szakaszt - itt van előttem a kodifikált szöveg -, amely azt fogja elérni, hogy bármilyen mértékben csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása! Nincs ilyen! Ez egy adóbeszedés! Az Orbán-kormány azt látja az egész klímapolitikában, hogy ebből be lehet szedni egy kis pénzt a költségvetésnek.
Nézem azokat a szavakat, amelyeket az indoklásban használnak: jelentéskészítési kötelezettség, adminisztrációs feladatok, hatósági költségek finanszírozása. Hol van ez attól, amiről Kósa elnök úr beszélt, hogy majd bürokráciacsökkentés fog megvalósulni? Úgy írunk elő jelentési kötelezettségeket, hogy ha azoknak valaki nem tesz eleget, akkor nyolc napon belül adók módjára történő azonnali behajtásáról lehet intézkedni. Ez egy ügyfélbarát intézkedés! És akkor finanszírozni akarjuk a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot. De miért van erre szükség? Tessék ezt nekem elmondani! Higgyék el, az LMP nem kerget olyan álmokat, hogy majd klímapolitikával szólítja meg a magyar választókat, ez csak egy sima szakmai érdeklődés.
Miért van szükség Nemzeti Klímavédelmi Hatóságra, ha egyszer már volt egy Környezet- és Természetvédelmi Hatóság, amire azt mondták, hogy nem kell önállóan, mert az nem jó, betesszük a kormányhivatalba, ott megszüntetjük az egészet, mert csökkentjük a bürokráciát, utána meg annak a feladatainak egy részfeladatára csinálnak egy önálló hatósági szintet. Mi ennek az értelme? Ennek a hatóságnak a létrehozása hogyan fogja szolgálni azt, hogy bármilyen olyan célt elérjünk, amit a kiotói egyezmény egyáltalában magába foglal?
Nem értem azt a szemléletet, hogyan lehet környezetvédelmi problémát úgy kezelni, hogy abból csak pénzbeszedés legyen. Mert ha csinálnánk ilyet, és ez a jogszabály azt mondaná, hogy minden egyes forintot, amit beszedünk, teljes mértékben, száz százalékig arra fordítjuk, hogy az ilyen jellegű gázkibocsátás csökkenjen, akkor talán értenék valamit. De hogy egy adminisztratív rendszer létrehozására, egy bürokrácianövelésre, egy nagyon nehezen használható információs rendszer - ebből akármennyi van most is az országban, amiket nem lehet jól használni, de a rendelkezésünkre állnak - finanszírozására csináljunk egy olyan jellegű szabályozást, ami a fluortartalmú üvegházhatású gázok meghatározott mértékben történő befizetését teszi kötelezővé vállalkozásoknak, nem értem, hogyan szolgálja a célt.
Magam környezetvédőként egy kis kárörvendéssel nézem, hogy igen, megbírságolják őket, és egy kis pluszpénzt szednek be. De miért? Miért kell ezt megcsinálni? Azért, hogy bürokráciát növeljenek? Újabb hatóságot hozzanak létre? Újabb adatbázist teremtsenek? Ez szolgálja a magyar emberek érdekeit? Nem látom az ezzel kapcsolatos koncepcionális célt. Ha azt mondja a kormány, hogy akarok egy jó klímapolitikát, akkor abba az irányba kell menni.
Az önök kormánya teljesen dicséretes módon csinált egy jó alkalmazkodási stratégiát, egy adaptációs stratégiát, amely arról szól, hogy a magyar társadalomnak hogy kell felkészülnie arra, hogy a klímaváltozás - amely talán a legnagyobb globális környezeti krízis az emberiség történetében, amiről beszélhetünk - ellen mit kell tennie a magyar társadalomnak. Ebben az alkalmazkodási stratégiában rengeteg dolog van, az alföldi területek mezőgazdasági vízellátásának a rendezése, az, hogy a fővárosban és a nagyvárosokban hogyan biztosítsanak ivóvizet, hogyan legyenek árnyékosak és árnyékkal biztosítottak a tömegközlekedési várók, meg egy halom olyan intézkedés, ami támogatandó lehet az ellenzék részéről is. Ez az önök stratégiája. Ez az önök kormányzásának idején született. De nem ennek a megvalósítására törekednek, nem ennek a végrehajtását látjuk itt, sőt sehol sem látjuk a végrehajtását a saját stratégiájuknak; ez ugyanolyan sorsra jutott, mint a nemzeti vidékstratégia, hogy csináltak egy jó stratégiát, utána meg szöges ellentétben mennek azzal, mintha nem is lenne. Ennek az adaptációs stratégiának a végrehajtására nincs forrás, nincs megfelelő kormányzati szándék, ha bármi történik ebben, akkor csak fillérek állnak rendelkezésre egy-egy pályázat során, és egy nappal a pályázat kiírása után lefagy a rendszer, mert kiderül, hogy kevés a forrás. Tehát ilyen bukdácsolós megoldással történik valami, miközben ellentétes hatású tevékenységek sokasága zajlik az országban.
LMP-sként nyilvánvalóan nem gondolom azt, hogy ezzel bármilyen szűk szavazói réteget meg lehet szólítani. Egyszerűen környezetvédelmi érdeklődéssel kérdezem: hogyan lesz meg Magyarországnak az a célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mértéke csökkenjen? Ebben a jogszabályban ilyet nem látok. Ebben egyetlenegy olyan szakasz sincs, amely ezt a célt szolgálná. Ez csak adatbázis létrehozása és pénzbeszedés. Ez a kodifikált szöveg, és nincs benne más.
Mindig örömmel hallgatom Áder János köztársasági elnök urat, amikor felmegy ide a karzatra, és nagyon szép szavakat mond fenntartható fejlődésről meg klímapolitikáról, ami előszeretettel tükrözi azt, hogy ő zöld-államfőnek mondja magát, ugyanakkor pedig mindig olyanról beszélünk, hogy a magyar valóság… Ugye, a szén-dioxid-kibocsátás nem az Orbán-kormány idején esett így vissza. Mindig azt mondják, hogy milyen drasztikusan esett vissza a károsanyag-kibocsátás. Valóban, ahogy jobbikos képviselőtársam elmondta, 20-25 évvel ezelőtt, a GDP 20 százalékának az elvesztésével, meg munkahelyek sokaságával együtt veszett ez oda, nagyon nagy áldozattal. De az elmúlt öt évben nem csökkent! Minden technológiánk megvan arra, hogy csökkenjen. Minden eszközünk megvan arra, hogy a felhasználás mértékét csökkentsük. De mi nem ezt tesszük, hanem teljesen más irányba megyünk.
Nem akarok már tényleg paksozni, mert nem akarok az agyukra menni azzal, hogy megint pak-sozzak, de elő lehetne jönni a megújuló energiaforrások előállításával. Elő lehetne jönni azzal, hogy ez a kormány mit tett annak érdekében, illetve mivel próbálta akadályozni azt, hogy az egész európai trendtől eltérjünk. Még Románia is előttünk jár, amikor növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. Elnézést kérek, tényleg pejoratívnak tűnhet a példa, de egy nálunk rosszabb gazdasági helyzetben lévő társadalom is tudja érdemben növelni a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelését, Magyarország viszont nem. Magyarország a legkisebb ambícióval vállalt 2020-ig 13 százalékot, de azt sem fogja tudni teljesíteni. Leghátul kullogunk, és úgy csinálunk, mintha egész Európa buta lenne, nem tudná, hogy merre kell menni, ostobán választja a napenergiát és a szélenergiát, mi viszont egyedül, zsebünkben a bölcsek kövével, azt gondoljuk, hogy mi jó energiapolitikát folytatunk.
Az energiapolitika koncepcionális átalakítására lenne szükség. Arra lenne szükség, hogy a háztartásokban mindenütt, szerte a társadalomban elősegítsük azt, hogy az összes olyan eszközzel éljünk, ami rendelkezésünkre állhat ahhoz, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenjen. Ehelyett itt van előttünk a kiotói jegyzőkönyvre utalva ez az előterjesztés, amely többszöri olvasatra sem, mind a hét szakaszát részlegesen átnézve sem, az indoklást elfogadva sem valósítja meg ennek a hátterét. Ellenben mit csinál? Pénzt szed be, amit a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisra fordít, éves klímavédelmi felügyeleti díjat vezet be, teljesen függetlenül attól, hogy ezek a cégek hogyan fognak gazdálkodni, és semmilyen mértékben nem csökkenti a kibocsátást.
Akkor mi a célja? Úgy tűnik, hogy csak a pénzbeszedés a célja. A pénzbeszedést bebújtatjuk egy zöld álcába, hogy úgy lehessen pénzt beszedni, hogy az ne szolgálja azt a célt, amiért ezt az egyezményt aláírtuk. Úgy tűnik, felületesen nézve úgy tűnhet, hogy ez nemzetközi kötelezettségünk. De ez nem így van! A nemzetközi kötelezettség meghatározza, hogy milyen célokat kell elérnünk. Annak az eszközeit a magyar kormány azzal fogja megválasztani, hogy mit hoz ide a parlament elé jogszabályi javaslatként, hogy azoknak a céloknak hogyan feleljünk meg.
Tavaly az Európai Unióban az összes energetikai beruházás több mint kétharmada a megújuló-energia-iparba ment, vagyis ma már a zöldenergia számít a főáramnak, míg az atom, a szén, a kőolaj és a földgáz alternatív járulékos kisegítő energiaforrás az Európai Unióban. Ezzel szemben Magyarország ellentétes irányba megy, semmilyen formában nem követi ezt. Vajon azért, mert mi okosabbak vagy bölcsebbek vagyunk, mint egész Európa? Vagy csak azért, mert nem jól értelmezzük ezt, és nincs a kormánynak olyan klímapolitikusa, aki értene ahhoz, hogy ezt hogy kell csinálni? Ha végignézek az egész Földművelésügyi Minisztériummal kapcsolatos szaktárcán, be kell látnom, hogy minden bizonnyal kiváló energetikai szakembereik vannak, és egy halom más területen is, de nincs olyan, aki a klímapolitikához konkrétan értene, és tudná, hogy ezt hogy lehet megvalósítani. Az előbb említettem Illés Zoltán nevét, ő legalább szakember volt ezeken a területeken, és tudta, mi az, amit célszerű és praktikus megcsinálni, és mi az, amit nem. Ilyenkor egy kicsit hiányolom azt, hogy ez a szakmaiság teljes mértékben hiányzik ebből az előterjesztésből.
A kormányzat az elmúlt négy évben adminisztratív eszközökkel korlátozta a szélerőművek építését, egyedüliek vagyunk ebben az egész Európai Unióban, holott legjobb tudomásunk szerint befektetők sokasága tervezne ilyet. Ezzel szemben viszont megadóztatjuk a napelemeket meg a hőszivattyúkat. Utána meg idejövünk, és arról beszélünk, hogy a klímavédelmet akarjuk támogatni. Kérem szépen, erről szó sincs! A kormányzat pénzt akar beszedni ezzel a jogszabállyal, és úgy akarja álcázni, mintha ezzel bármilyen környezetvédelmi szemléletet akarna sugározni, holott szó nincs erről.
Azt kell látni, és azt kérem, fogadják el tőlem, hogy ez a jogszabály a földi klíma szempontjából semmilyen hatással nem rendelkezik. Önök létrehoznak egy hatóságot, egy adatbázist, beszedik rá a pénzt, hogy üzemeltessék, de a földi klímára ez nincs hatással. És arra hivatkoznak, hogy ez azért kell. Hát szó nincs erről! Az lenne a jó, ha ez a szabályzat és az egész kiotói egyezmény szellemisége úgy kerülne átültetésre a magyar jogrendszerbe, hogy az valós eredményekkel járna.
Egyetértek miniszterelnök úrral abban, hogy a gazdaság nagyon fontos, egy olyan eszköz, amely a társadalmi jólét megteremtését szolgálja, de a gazdaságnak a XXI. században már rengeteg olyan megoldása van, ami nem bocsát ki káros gázokat, és nem bocsát ki a klímára kockázatos elemeket. Ezt meg lehet csinálni. Rengeteg megoldás lenne erre. Ennek az eszközei itt állnak önök előtt, megvan ennek a lehetősége, ugyanakkor olyanokról beszélnek, ami gyakorlatilag nem létezik, mert az Orbán-kormánynak nyilvánvalóan nincs klímapolitikája. Ezt én azért veszem zokon, mert azt gondolom, amit korábban már elmondtam, az emberiség egyik legfontosabb krízise az, hogy ezt a klímaváltozást hogyan fogjuk tudni kezelni.
(14.00)
Még egyszer felhívom a figyelmet arra, önöknek van egy teljesen normális és használható stratégiájuk, annak megvalósítására kell a forrásokat fordítani. Ez lenne a megoldás, nem pedig a saját szemléletükkel ellentétesen bürokráciát növelni, új hatóságot létrehozni, miközben két héttel ezelőtt vagy három héttel ezelőtt is amellett érveltek, hogy miért nem kellenek önálló hatóságok, amikor a zöldhatóságot beolvasztottuk a kormányhivatalba.
Azt a következetességet kérném önöktől, hogy a célkitűzésekkel és az eszközökkel próbálják meg legalább követni a saját elveiket, mert amikről beszélek, az legtöbbször olyan elv, amit önök is zászlajukra tűztek, és amivel ellenzéki politikusként is egyet tudok érteni.
Ennek megvalósításáról beszélünk most, ez a megvalósítás teljes mértékben rossz a célhoz. Kérem, fogadják ezt el, mindenféle politikai támadási szándék nélkül mondom, hogy ez teljesen alkalmatlan arra, hogy Magyarország klímapolitikai céljait megvalósítsa. Ez a jogszabály nem tudja ezt a célt szolgálni, teljes újragondolásra javaslom önöknek a klímapolitikát, és az alkalmazkodási stratégia megvalósítására javasolnám, hogy kormányzati forrásokat fordítsanak. Annak sokkal több értelme lenne, mint az ilyen jellegű sarcok kivetésének és új sóhivatalok létrehozásának, amelyek szintén nem szolgálják azt a célt, mint ami a nevükben van. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
