SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annyi más témából átvett, ehhez a törvénymódosítási javaslathoz kapcsolódóan felvetett információ és vélemény hangzott el, hogy úgy gondolom, néhány dologban tisztáznom kell néhány kérdést.
Az egyik a szén-dioxid-kibocsátáshoz, vagyis a szén-dioxid-kvótához kapcsolódó kérdéskör volt. Itt LMP-s képviselőtársunk, illetve MSZP-s képviselőtársunk is fölvetett néhány kérdést. Mi az előnye ennek a törvénymódosításnak, mit hoz a szén-dioxid-kvóta szempontjából? Három dolgot. Először: az átláthatatlan képzésben és szakképzésben végre tisztán fogunk látni. Miről van szó? Jelen pillanatban van lehetőség és mód, hogy klímaszerelésre, fluorkezelésre valaki letegyen szakvizsgákat. Azonban ezzel nem élnek, mert túl sokba kerülnek ezek a vizsgák, és olyan szakemberek szerelik ezeket a rendszereket, akik nem biztos, hogy helyesen és jól járnak el.
A másik téma, ami megint csak nagyon érdekes, hogy átlátszó, átlátható és nyomon követhető rendszert épít ki. Ezért nem értem LMP-s képviselőtársam ehhez kapcsolódó gondolatait, hiszen 2009 óta egy kft. tartotta nyilván ezt a rendszert, amit magáncégek alapítottak. Most ezt behozzuk kormányzati szintre, átlátszó, tiszta, feltöltött adatbázissal működő, egységes rendszert hozunk létre. Teljesen tisztán lesz ez működtethető és fogható.
A másik dolog a szén-dioxid-kvóta. Eddig egészen pontosan megfogalmazva hűtőközeg-mennyiség alapján volt meghatározva ez az egész. Most szén-dioxidra szabjuk le, pont azért, hogy nyomon követhető legyen, és meg tudjuk oldani azt a kérdést, hogy összehasonlítható legyen.
Néhány érdekes gondolat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéskörben. Ugye, az EU úgy döntött, hogy közösen képviseli a klímapolitikát, és ezen belül a megújuló energiában is egységesen kezeli a rendszert. Nem 13,5 százalék, 14,6, ezt vállaltuk be, az EU összességében 20 százalékot. Valamint az Európai Unió elfogadta azt is, hogy energiamixben mindenki a saját energiaforrásait a gazdasági előnyére való tekintettel úgy állítja össze, ahogy az neki jó. Ez, úgy gondolom, minden ország gazdasági helyzetének megfelelő.
A szén-dioxid-kibocsátásban pedig meg kell nézni a számokat. Szépen megyünk előre. Egyébként a következő időszakban két új európai uniós pályázat, amelyek a kkv-szektort érintik, pont azt erősíti meg, hogy ne csak összeszerelő ország legyünk, hanem a kis- és közepes vállalkozások minél nagyobb mértékben fejlődjenek. Itt egy dologra fölhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét: alulfinanszírozott a kis- és közepes vállalkozások nagy része. Ez azt jelenti, hogy forgóeszköz-finanszírozással kevéssel rendelkeznek.
Azért hoztuk azokat a szabályozásokat az új EU-s hétéves ciklusban is, hogy jobban, könnyebben tudjanak pénzhez jutni, könnyebben tudjanak hitelhez jutni, és könnyebben tudjanak alacsony kamatozású saját forgóeszköz-finanszírozáshoz hozzájutni. Kérem, hogy várjuk meg ennek a gazdasági folyamatnak a végét, ugyanis nem azonnal történnek ezek a dolgok.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Fölvetődtek érdekes kérdések, panelprogram, társasház és egyebek. Csak mondom, az elmúlt fél évben 12,7 milliárd forint pályázati pénzt tettünk közzé, ami elérhető, „Otthon melege” program. Bárkinek nagyon szívesen segítek ebben a körben.
Új EU-s időszak: 80 milliárdot írunk ki kimondottan a lakosság részére, 15 százalék magyar forrás, 85 százalék európai uniós forrás lakossági ingatlanok energetikai felújítására.
És ha már a naperőmű előjön, ott két dologra szeretném fölhívni a figyelmet. 1. Készül a METÁR; az új szabályozás a kötelező energiaátvételi rendszer keretében ez év végével elkészül. 2. Közel 30 milliárd forintot költöttünk az elmúlt időszakban napelemre. Arra a napelemre, aminek egyébként a világpiacon az ára folyamatosan csökken, és egy kilowatt beruházási bekerülési költsége az elmúlt időszakban 30-40 százalékkal csökkent. Ezek a beruházások megvalósultak. Nagyon szívesen adunk információt arra vonatkozóan, hogy hol, merre és hogyan történnek ezek a beruházások.
És magáról a kiotói kvótaértékesítésről, a kvótaelszámolásról. Tisztelt Képviselőtársaim! Ne felejtsük el, a nagy döntési pont ez év végén decemberben Párizsban lesz klímaügyekben. Ugye, az ENSZ klímakonferenciát tart. Hogy kinek mennyi kvótája van, akár kiotói, akár európai uniós kvóta, akár fluorgázkvóta, az ott nagyon-nagyon nagy súlyba és latba fog esni. A tárgyalások során nem mindegy, hogy milyen pozícióban tudunk tárgyalni. Ezért erre a rendeletre, erre a törvényi szabályozásra az átláthatóság és a kezelhetőség miatt nagyon nagy szükség van.
Arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy amennyiben bármilyen szakmai kérdésük van, nagyon szívesen segítek. Még egy fontos pont a törvény-előterjesztéssel kapcsolatban: ez nem FM-es, hanem NFM-es előterjesztés, tehát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé. És klímaügyi kérdésekben a tárgyalások folyamatáról, a szakmai tartalomról, valamint a törvény szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásáról nagyon szívesen adunk számokat, információkat, adatokat.
Nagyon szépen kérem képviselőtársaimat, hogy ezek tudatában, a tisztánlátás, az átláthatóság és a pontos információrögzítés érdekében támogassák ezt a jogszabályjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
