DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor frakcióvéleményt is kifejthetek, és ez némileg abban a formában fog eltérni, hogy nem csak a bizottsági vitára tudok korlátozódni.
Nagyon érdekes volt hallgatni Bárándy Gergely szavait, hiszen én úgy emlékszem - itt van a jegyzőkönyv -, hogy egyébként a jelen lévő MSZP-s képviselő nem támogatta Schiffer András módosító javaslatait. Tehát ön azt kérte számon, hogy milyen jó lenne, ha a parlament ezeket a módosító javaslatokat… (Dr. Bárándy Gergely: Elvi dolgot kértem számon!) Igen, elvi dolgokat számon lehet kérni, de akkor miért nem nyújtottak be ehhez módosító javaslatokat? Akkor megérteném, hogy azokat bele szeretné tenni a javaslatba. Most tulajdonképpen olyan dologról vitázunk, hogy a Schiffer András által benyújtott módosító javaslatokat sem támogatta az MSZP, de most azt kérik számon, hogy miért tudunk zárószavazást tartani, és ezeket a javaslatokat egyébként miért nem tudja a Ház megtárgyalni és elfogadni.
Tehát nekem ez egy kicsit furcsának tűnik, és megmondom őszintén, olyan, mintha most indokokat és okokat próbálnának keresni, hogy az MSZP miért nem fogja támogatni a zárószavazáson ezt a javaslatot, amit pedig - úgy gondolom - megtehetne. Tudomásom szerint rajtunk kívül az LMP is támogatni fogja, nyilván majd Schiffer András elmondja a saját véleményét. Tehát az a helyzet, hogy ami itt kialakult végrehajtásügyben, az valamilyen módon mindenképpen kezelendő.
Örülünk neki, hogy a kormány erre rájött, és úgy tűnik, a kormány is - ha szabad így fogalmaznom - beleállt ebbe a konfliktusba, ami azt jelenti, hogy itt a Végrehajtói Kamara vagy bizonyos tisztségviselői néha önálló életet élnek. Ha információim nem csalnak, akkor komoly médiaszerződéseket is kötött a kamara, tehát hogy tulajdonképpen önálló dologként megjelenjen a médiában, megfelelő módon jelenjen meg, adott esetben a kommunikációja minél átütőbb legyen.
(20.50)
Ha jól tudom - illetve jól tudom, hiszen a sajtóban is bejelentésre került -, akkor a minisztérium is egy sok pontot tartalmazó feljelentést tett a kamara működésével kapcsolatban. Várjuk a fejleményeket. Mi annyival mennénk tovább a minisztérium és a kormány álláspontján - és nagyon reméljük, egyszer önök is eljutnak oda, ahova, úgy tűnik, az LMP már eljutott, legalábbis Schiffer András korábbi felszólalásából úgy tűnik -, hogy egy nonprofit rendszerre van szükség. Egy állami rendszerre van szükség. Hogy hogyan és mint, abban teljesen rugalmasak vagyunk. Egyébként korábban volt is egy határozati javaslatunk, amely pont arra vonatkozott, hogy a kormány dolgozza ki a saját rendszerét, de 1994-ben valami nagyon el lett rontva, hiszen a bíróságokat, ügyészséget, rendőrséget sem adták profitorientált cégeknek, holott ennyi erővel megtehették volna azt is. (Dr. Schiffer András: Pedig igény lett volna rá.) Igen, igény lett volna rá, ahogy Schiffer András képviselőtársam mondja, igény sok szempontból lett volna rá, de ez nem egy jó és nem egy járható út.
Most nyilatkozatokat hallunk, és - amint elmondtam a bizottsági körben is - lesz egy átfogó javaslat. Én egyébként attól tartok, hogy ez nem éri el majd azt a szintet, hogy a problémát valóban tudjuk kezelni, legfeljebb - ne így legyen! - a jelenlegi garnitúra helyett Fidesz közeli végrehajtók kerülnek kinevezésre. Nem biztos, hogy így lesz, de azért ez a félelmem hadd maradjon fenn, ha a jelenlegi rendszer marad. Esetleg a képzettségi követelmények növelésével, egy szigorúbb állami kontrollal, de a profitorientált rendszer ugyanúgy fog tovább működni. Ez annál is inkább így van, mert sok esetben - ezt elmondtuk az Országgyűlés előtt is, de azóta is kapjuk az információkat, eseteket az emberektől -, sokszor bizony a végrehajtó munkadíja áll a megegyezés útjába. Tehát nem lehet azt mondani, hogy mi csak az adósok oldalára állnánk, mert ez nem így van. Mi úgy gondoljuk, hogy olyan rendszer kell, amelyben a végrehajtást kérő és az adós is megfelelő módon garanciákkal védve van, és olyan eset ne fordulhasson elő többet, ami nagyon gyakran megtörténik, hogy annak ellenére, hogy megállapodtak, a tartozás egy része vagy a kamatok elengedése után - ha azt meg tudja fizetni az adós - egyikük balra, a másikuk jobbra, és felejtsék el egymást, de jön a végrehajtó és azt mondja, hogy ő a teljes összeg után kéri a munkadíját, és addig nem engedi ki az ügyet, történjen akármi is, és ott áll a két fél, hogy nem tudnak mit csinálni, holott adott esetben a végrehajtó ebbe komoly munkát nem is tett. Sok ilyen esetet hallhatunk. Tehát problémák vannak.
Ráadásul azt sem látom teljesen tisztán, hogy ha a kamara köztestületként működik, és valahol lebeg egy állami szerv és egy magánszerv között - mert egy lebegő köztes állapotot láthatunk -, a probléma az, hogy az Ügyvédi Kamarához képest, ahol a tagok befizetéseiből él a kamara, és végül is a tagok határozzák meg, hogy kik vezetik a kamarát, tagdíjat növelnek, csökkentenek, persze ez van, akinek tetszik, van, akinek nem tetszik, de alapvetően a tagok adják össze; ebben az esetben, ami a költségátalányt illeti, kötelezően és elsőként beszedendő feladat és a kamara részére átutalandó egy bizonyos százaléka annak az összegnek, amit az adóstól be kell hajtani, és ilyenformán az adósok is tartják el közvetlenül a kamarát. Egyébként azt is el kell mondani, hogy ez egy átmeneti szabály volt annak idején, ami csodák csodájára benne maradt a törvényben. S az, hogy benne maradhatott, bizony a Végrehajtói Kamara lobbierejét bizonyítja.
Nagyon örülök, ha ez megváltozni látszik, mert az Országgyűlésnek és a kormánynak kell eldöntenie, hogy milyen szabályok érvényesüljenek, és ha ezt annak idején átmeneti szabálynak hozták, akkor valakinek valamit nagyon jól el kellett intéznie, hogy ez megváltozzon. Ennek szeretnénk gátat szabni, és bízunk benne, a jövőben a kormány is belátja - még megteheti, mert még nem terjesztette elő az új rendszerre a javaslatát -, hogy csak egy nonprofit állami rendszer működhet a jövőben megfelelően, ami megfelelő garanciákat ad.
Az sem jó érv és nem jó indok, hogy amikor ez a rendszer bevezetésre került, akkor az eredményességi mutatók elmaradtak a jelenlegi profitorientált rendszerhez képest, mert ha ezt elfogadjuk, akkor elfogadnánk azt is, hogy az állam rossz gazda. És a Fidesz hányszor mondta azt, hogy ez nem így van! Államtitkár úrnak is mondanám, mert fontos: mi is támogattuk, amikor az állam bizonyos szektorokban nagyobb szerepet vállalt, akár a közműcégek terén is; viszont ha ez így van, és a kormány érvelt amellett, hogy az állam nem rossz gazda, akkor a végrehajtások terén se legyen rossz gazda. S azt kérem, hogy ami mondjuk, egy közműcégnél működőképes lehetett és megfelelő kormányzati érvelés volt, az az állami bíróságok ítéleteinek a végrehajtásánál is működjön ugyanígy. Semmilyen logikával nem magyarázható meg, hogy nem egy nonprofit rendszerben gondolkoznak, illetve amilyen logikával megmagyarázható, az semmiképpen nem az, amit mi el tudunk fogadni.
Úgyhogy kérem, hogy gondolják át, és a jövőben egy olyan javaslatot terjesszenek ide, amely az állami rendszert támogatja és vezeti be. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
