GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt egy hónapban az ISIS elleni katonai misszióval kapcsolatban többször ülésezett a Külügyi bizottság, néha a Nemzetbiztonsági bizottsággal közösen. Természetesen több alkalommal tárgyaltuk meg ennek a missziónak a lényegét, és vártunk számos kérdésre válaszokat. Bizonyos kérdésekre megkaptuk a válaszokat, és úgy értékeltük, hogy megfelelőek, a legtöbb kérdésünkre azonban nem született megfelelő válasz.
Abban a pártok természetesen egyetértenek, a Jobbiktól az LMP-n és a Fideszen át az MSZP-ig bezárólag, hogy az ISIS tevékenysége, ami egyenlő a népirtással és az emberiesség elleni bűncselekményekkel, elítélendő, és az Iszlám Állam terjedését természetesen meg kell állítani és el kell ítélni. Azonban számos olyan kérdés merült fel, amire egyik bizottsági ülésen sem kaptunk választ. Például arra, hogy miért kell Magyarországnak ilyen elhamarkodottan és ilyen gyorsan döntenie egy ilyen nemzetközi misszióról, amellyel kapcsolatos kockázatokat egy hónap leforgása alatt a hivatalos szerveknek szemmel láthatóan nem volt lehetőségük tisztázni.
A bizottsági üléseken döntően katonapolitikai szempontok hangzottak el. Megnyugtatóan hallhattuk azt, hogy a magyar katonák képesek a szűken értelmezett feladat ellátására, Erbílben azt a feladatot, amire felkérték őket, képesek ellátni; efelől semmi kétségem nincs. Tudjuk, hogy jók a magyar katonák, a magyar honvédek, és szakmailag el tudják látni azt a feladatot, amire felkérték őket. Azonban ennek a típusú hadviselésnek a főcsapása nem katonai, hanem itt a terrorizmus elleni harcról van szó, egy aszimmetrikus háborúval nézünk szembe, és nem az az elsődleges kérdés, hogy a katonáink meg tudják-e állni a helyüket Erbílben, hanem hogy a magyar hatóságok, a magyar szervek képesek-e garantálni a magyar emberek biztonságát itt, Magyarországon. Nemzetbiztonsági kérdések merülnek fel egy ilyen misszióval kapcsolatos döntés nyomán.
Emlékszünk arra, hogy március 6-án beérkezett az Amerikai Egyesült Államokból az a bizonyos sokat hivatkozott felkérés. Úgy tudjuk - bár én magam nem ültem ott azon a bizottsági ülésen, amit Kósa Lajos képviselőtársam emleget -, hogy az amerikai Central Commandnak egy szimpla, egyszerű tisztjétől érkezett egy ilyen típusú felkérés, egy katonai felkérés, amely nyomán Magyarország miniszterelnöke és külügyminisztere már aznap, március 6-án azt nyilatkozta, hogy jött az amerikai felkérés, ilyen értelemben Magyarországnak a kötelességének eleget kell tennie, a nemzetközi elvárásoknak meg kell felelnie.
(18.00)
Semmilyen ilyenfajta kötelezettségünk nincs, semmilyen nemzetközi elvárásnak nem kell megfelelni. Különösen azért nem, mert sem ENSZ-felhatalmazás nincs a misszió mögött, sem NATO-felhatalmazás nincs a misszió mögött, semmiféle NATO-szerződésből fakadó elvárás nincs ezzel a misszióval kapcsolatosan, semmiféle elvárás nem fogalmazódhat meg Magyarországgal szemben. Ugyanis ez nem egy, az ENSZ égisze alatt és nem egy, a NATO égisze alatt történő misszió.
Ilyen értelemben azt sem értjük, miért ilyen mértékű felajánlást kellett tennie a magyar kormánynak. Tehát miért kellett túlteljesíteni vagy túllihegni még olyan országokat is, amelyek Magyarországnál lényegesen nagyobbak, lényegesen többet tudnának áldozni egy ilyen típusú misszióra? Magyarország katonai missziós szerepvállalása még Németországét is meghaladja. Nem értjük, miért kell 20 milliárd forintos költségvetéssel, 150 katona felajánlásával indulnia Magyarországnak egy olyan misszióba, amelyet mások sokkal megfontoltabban és cizelláltabban közelítenek meg.
Nyilván nagyon sokféleképpen lehet az ISIS elleni hadjáratban részt vállalni. Vannak, akik politikai támogatást nyújtanak ellene, vannak, akik katonailag részt vállalnak, de vannak, akik csak humanitárius segítségnyújtásban segédkeznek. Nekünk szent meggyőződésünk, hogy a humanitárius segítségnyújtás lenne az, amit Magyarország erejéhez képest meg tudna tenni úgy, hogy erkölcsileg is eleget tesz mindennemű kötelezettségének.
Nagyon fontos, és talán itt lenne az ideje annak, hogy mielőtt Magyarország újra egy újabb kétes katonai misszióban részt vállal, egy kicsit értékeljük azt, hogy a NATO-tagságunk óta milyen típusú missziókban vettünk részt és azok milyen eredménnyel jártak. Hát, még mindig kint vannak magyar katonák Afganisztánban, a tálibok ellen háborút hirdettünk, az Amerikai Egyesült Államokkal az oldalunkon. Nyilvánvalóan az egy NATO-misszió, de az elmúlt 14 évben semmiféle eredményt nem tud felmutatni ez a misszió. Irakban 2003-ban megdöntötte Szaddám Huszein kormányát az amerikai hadsereg, az amerikai katonák. Ez is egy nemzetközi misszió volt, ehhez is segédkezett sok-sok nyugati állam. Destabilizált a NATO még egy országot ott a régióban, keletkezett egy űr, és hatalmas káoszt hagyott maga után.
Az, hogy az Iszlám Állam hogyan jött létre, megérne egy kis gondolkodást, megnézni azt, hogy az Iszlám Állam miképpen jöhetett létre. Nagyon nem kell messzire menni a kutakodásban, meg kell hallgatni Wesley Clarkot, a NATO nyugalmazott tábornokát, Európába kihelyezett volt NATO-tábornokot, aki azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei hozták létre az Iszlám Államot a Hezbollah ellen és a szír Aszad-rezsim ellen még pár évvel ezelőtt, amikor az Amerikai Egyesült Államok érdekeit ez szolgálta leginkább.
Azóta sem tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok miképpen viszonyul az Iszlám Államhoz. Nem tudjuk azt, hogy ez a terrorszervezet, ez a kalifátus hogyan jöhetett létre egy év leforgása alatt, hogyan volt képes szinte egy állami gépezetet kialakítani, bevételekre szert tenni, létrehozni egy komoly államot, amelyik ütőképes és komoly kihívást jelent a nemzetközi közösségnek. Honnan kapja az Iszlám Állam a támogatást és az utánpótlást mind emberanyagban, mind pedig pénzügyi támogatásban? Mielőtt egy ilyen kétes eredetű vállalkozásban szerepet vállalnánk, nagyon jó lenne tisztán látni ezekben a kérdésekben, nehogy az forduljon elő, hogy a saját szövetségeseinkkel az oldalunkon a saját szövetségeseinkkel vívunk egy háborút, amiben senki nem tud eligazodni.
Ezért mondja azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy ebben a hadjáratban és misszióban teljes felelőtlenség részt vállalni, amíg ezeket a kérdéseket nem tisztáztuk. Fel kell mérni ezeket, ezekre a kérdésekre választ kell kapni, és utána kell elgondolkodni azon, hogy milyen mértékben és milyen módon vállal szerepet Magyarország az ISIS elleni hadjáratban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
