KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában már többször elmondtuk az álláspontunkat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés kapcsán. Ezért tényleg csak nagyon röviden, pontokba szedve szeretném rögzíteni azt, amit itt bizottsági többségi véleményként is elmondtam.
Az Iszlám Állam egy terrorszervezet, ami emberiesség elleni bűncselekményeket hajt végre. Terror alatt tartja az embereket, mindenki láthatta az interneten, hogy mi az a rettenet, amit ők képviselnek. Faji, vallási és felekezeti alapon irtják az embereket, és valósítanak meg tényleges terrort. Mindezt teszik egyébként úgy, hogy semmi néven nevezhető legitimitásuk ezen a területen nincs. Nem is jogos, hogy államnak titulálják magukat, mert senki nem ismeri el őket, sőt az iszlám követőinek egy igen jelentős része eleve fellépett ellenük, és elutasítja őket.
A legutóbbi hírek is arra mutatnak, hogy a terror minden határon és józan számításon túlnő, hiszen az asszír régészeti emlékek földig rombolása az egész emberiség kulturális kincsének a megsemmisítését jelenti, amire semmifajta értelmes magyarázatot nem lehet találni.
Ezért arra gondoltunk, hogy akkor, amikor egy felkérés jön Magyarországra ebben a nemzetközi koalícióban való együttműködésre, akkor a parlamentnek kell kétharmados felhatalmazást adnia arra, hogy ezt Magyarország elfogadja-e vagy sem.
A magyar kormány 2014-től vesz részt a Magyarország nevében eddig csak humanitárius és katonai felszereléseket szállító akcióban, ebben a 62 ország által szervezett együttműködésben egyébként ez a második fokozatot jelenti. Felhatalmazást a magyar parlament adhat a magyar kormánynak és a magyar hadseregnek arra, hogy ebben az Egyesült Államok által szervezett nemzetközi együttműködésben katonákkal is részt vegyen. Mindig az volt a mondás, hogy maximum 150 fő záros határidőig, tehát 2017. december 31-ig.
Különböző okok miatt a parlamenti politikai erők hajlamosak voltak arra, hogy belpolitikai szempontok alapján mérlegeljék azt, hogy erre a felkérésre milyen választ adnak, tisztelet a kivételnek. Mi úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor az emberiesség elleni bűncselekmények elleni fellépésről van szó, akkor ilyen megfontolás nehezen indokolható. Mi arra gondoltunk, hogy az összes mondvacsinált kifogás - ki írta alá a felkérő levelet, milyen meghatalmazás alapján, vajon a magyar közjegyzőnél letette-e Obama elnök azt az iratot, amin igazolja a CENTCOM-nak az ezredese, hogy jogosult az amerikai kormány nevében beszélni, a CENTCOM ezredese aláírási címpéldányt tett-e mellé meg a sok egyéb badarság, ami szerintem méltatlan az egész témához -, amivel a kedves szocialista képviselőtársak előhozakodtak, mindez azt mutatja egyébként, hogy ahogy a történelemben már számtalanszor láttuk, az ilyen nemzetközi együttműködésben való részvételt a szocialisták maximálisan belpolitikai ügynek tekintik, és ebből vezetik le. Ebből a szempontból a Jobbik álláspontja sokkal konzekvensebb, és úgy lehet egy mondatban összefoglalni, hogy amit az amerikaiak megfőztek maguknak, azt egyék is meg, és ehhez nekünk semmi közünk.
Persze, lehet azt mondani vagy feltenni a kérdést, hogy vajon az emberiesség elleni bűncselekmények esetén jogos-e ezt a kérdést feltenni, mert sokszor elmondtuk, hogy mi is számos fontos kérdést tudnánk feltenni az amerikai korábbi és a jelenlegi közel-keleti politikával kapcsolatban arra nézvést, hogy hányszor fordult az elő például, hogy az amerikaiak által kiképzett közel-keleti gerillák később egyébként a kiképzőjük ellen fordultak, és borítottak lángba egyébként egész országokat vagy országrészeket. De ezzel együtt most mégiscsak olyan kérdésről van szó, olyan értékek védelméről, ami egyébként egyetemleges és mindenki számára fontos, és azt a véleményünket hangoztattuk, hogy természetesen ezeket a kérdéseket meg kell vitatni.
(17.50)
De akkor, amikor a végső alapértékeinkről van szó, a civilizációs értékeink védelméről, mindenről, amit megfogalmazunk és amiben hiszünk, az emberi méltóságról, az ember életéhez, méltóságához, vallásához, meggyőződéséhez, önazonosságához való jogáról, és hogy ez alapján senkit ne lehessen fizikailag fenyegetni, főleg nem úgy, ahogy azt az Iszlám Állam teszi, nos, ha ebben a helyzetben - ezt az ellenzéki képviselők közül is többen elmondták, teljesen jogosan - támogatják az előterjesztést, az nem a magyar kormánynak szól, hanem az ügynek. Szerintem ez a helyes, így kell hozzáállni, mert minden belpolitikai megfontolás egyébként rendkívüli mértékben álságos ebben az ügyben.
Mi azt gondoljuk, hogy ez végső soron egy katonai akció. Azt gondoljuk, hogy az a stratégiai alapgondolat, hogy az ott élő embereket kell kiképezni arra, hogy le tudják győzni ezt a szörnyeteget, alapvetően helyes. Sajnos nem áll módomban megosztani a képviselőkkel, csak arra szeretnék hivatkozni, hogy az együttműködés a kurd állammal és az iraki kormánnyal, a pesmerga harcosokkal olyan részletes ennek a stratégiai célnak a megvalósítása érdekében, hogy néha már-már a katonai akciók közvetlen sikerét is elnehezítő megfontolásokat is érvényesítenek, mert politikai értelemben semmilyen módon nem szeretnének abban a színben feltűnni, hogy ott bárki külföldi katona megszálló lehet, vagy bárki külföldi katona külföldi érdekeket véd és védelmez a helyiek ellenében. Sajnos az idevonatkozó konkrét információk bizalmasak, de engem is meghökkentett a bizottsági ülésen az, hogy ez milyen körültekintő, és mondom még egyszer, adott esetben a konkrét katonai célokat elnehezítő körülményekre is figyelemmel kell lenni.
De kétségtelen, hogy végre - sóhajthat fel az ember, megismerve a körülményeket - eszébe jutott a stratégiai tervezőknek, hogy nem elég önmagában a gyors katonai megoldás, hanem a katonai megoldást követő politikai megoldásra is figyelni kell, különben úgy járunk, mint nagyon sok közel-keleti akció esetében, hogy a fegyveres konfliktust éppen meg lehet nyerni, csak éppen a békét nem, és a konszolidáció válik szinte lehetetlenné. Ez az akció nem ilyen, ezért különösen megfontolandó, hogy ezt a magyar parlament támogassa.
Összességében a Fidesz álláspontja a felkéréssel kapcsolatban, amit az Egyesült Államok kormányának a nevében fogalmaztak meg - egyébként kétségtelenül nem Barack Obama írta alá a levelet, de bizonyára észrevették, a magyar hivatalok is úgy működnek, hogy azért, mert a magyar kormány nevében nem minden levelet a miniszterelnök ír alá, az még nem jelenti azt, hogy nem a kormány nevében intézkedik az erre felhatalmazott; bármilyen furcsa, ezt azért kell elmondani, mert a zárt bizottsági ülésen olyan vitákat kellett folytatni, hogy hogy igazolta és ellenőrizte a magyar kormány azt, hogy az amerikai CENTCOM nevében felhatalmazással nyilatkozó ezredes valóban ő-e az, volt-e mellé fénykép mellékelve, és van-e aláírási címpéldány, ami tényleg már Rejtő Jenő-i fordulatokat idéz -: azt hiszem, hogy a felkérésre, ami teljesen konkrét, igennel vagy nemmel kell válaszolni.
S aki nemcsak hangoztatni szereti azt, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények ellen fel kell lépni, és azok az értékek, amelyek itt veszélyben forognak, fontosak, hanem tenni is kell néha valamit érte, az jó szívvel tudja támogatni ezt az előterjesztést. Én erre buzdítok mindenkit, megértve az összes fenntartást, megértve azt, amit a vitában a képviselők elmondtak, és hangsúlyozva, hogy nekünk is nagyon sok kérdeznivalónk és fenntartásunk is lehetne - csak vannak olyan pillanatok, amikor nem ez a kérdés. A magyar történelemben is számtalanszor volt olyan pillanat, amikor nem lehetett ilyeneket kérdezni. Bár lehettek volna éppen fontos kérdések feltéve, de van, amikor össze kell fogni, mert olyan alapértékek vannak veszélyben, amelyeket mindenáron meg kell védeni. Ezért javaslom azt, hogy a magyar parlament támogassa ezt a nemzetközi fellépést és benne a magyar részvételt.
Aki pedig, kedves képviselők, a magyar biztonságra hivatkozik, annak szeretném felhívni a figyelmét: ha ezt konzekvensen teszi valaki, akkor egy sor olyan lépésre kell elszánni magunkat a magyar biztonság védelme érdekében, amire még nem hallottam, hogy valaki elszánta volna magát. Példának okáért, ezt a vitában is elmondtuk, a Francia Intézet által Budapesten szervezett, a Charlie Hebdo napilap által megvalósított karikatúrakiállítás nyilvánvalóan fokozza Magyarország kitettségét és a magyar terrorveszélyt. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy be kellene tiltani ezt a kiállítást. Mert ha valaki a magyar biztonságra hivatkozik, akkor ezt egyébként fel kellene vetnie. Számtalan olyan példát lehet mondani, ami nyilvánvalóan fokozza Magyarország kitettségét, mégis azt gondoljuk, hogy ha hiszünk abban, amit mondunk és képviselünk, akkor nem önmagában ez az egyetlen járható út.
Azt gondolom, hogy nemzetközi értelemben is meg kell fékezni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, és ezzel tudjuk igazán szolgálni a biztonsági érdekeinket. Egyébként az Iszlám Állam cselekedetei bizonyítják, hogy az, aki nem vesz részt semmiben, sincsen biztonságban, mert nem arról szól a történet, és a terror sem arról szól, hogy egy meghatározott logika szerint cselekszik, mert az őrület az őrület minden szempontból, és nincs benne logika. Azt pedig, ami logika lenne benne, nem szabad magunkévá tennünk. Ezért kérem a tisztelt parlamentet, hogy támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
(A jegyzői székben Gúr Nándort
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
