IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hamarosan napirendre kerül a felsőoktatás átfogó módosítása. A felsőoktatási stratégiából következő konkrét intézkedéseket a nyilvánosság ma még nem ismerheti teljeskörűen, de a hírek a képzések és szakok monopolizálásáról, megszüntetéséről vagy egyáltalán a felsőoktatásba való bekerülés szigorításáról szólnak. Azt már lehet tudni többek között, hogy 2020-tól kizárólag nyelvvizsgával lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára.
Az LMP szerint ez az előírás diákok tízezreit zárhatja el a továbbtanulástól, hiszen jelenleg óriási különbségek vannak az iskolák között a nyelvoktatás színvonalát tekintve. Néhány hete Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelési államtitkár is azt mondta a Kulturális bizottság meghallgatásán, idézem szó szerint: „Ahhoz, hogy egy gyermek az érettségi idejére nyelvvizsgát szerezzen, és akár az érettségi számításához, a felvételihez többletpontot kapjon, ahhoz bizony a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlni a külön nyelvórákra, mert az iskolarendszeren belül a nyelvtanítás és a nyelvoktatás nem teremti meg egy olyan szintű nyelvismeretnek a lehetőségét.” Látszik tehát, hogy a kormány is kezdi végre érezni a helyzet tarthatatlanságát.
Rétvári Bence államtitkár korábbi kérdésünkre tavaly még cinikusan azzal védekezett, hogy a diákoknak van még néhány éve felkészülni a változásokra. (Dr. Rétvári Bence: Hat! Hat évük van!) Az államtitkár asszony az LMP felvetésére ugyanakkor már elismerte azt is, hogy az elmúlt 25 esztendőben nem sikerült valós és adekvát választ adni arra, hogy egy iskolából kikerülő diák európai szinten is használható nyelvtudást szerezzen. És valóban nem sikerült, és a diákok kisebbségét leszámítva ma sem sikerül. A Nemzeti alaptanterv előírása szerint még csak középfokú szintre sem kell felhozni a diákokat idegen nyelvből - hogy lesz ebből használható nyelvtudás és nyelvvizsga? Ahogy az államtitkár asszony is mondja: drága különórák nélkül bizony sehogy.
Miért kötik tehát a nyelvoktatás reformja előtt a nyelvvizsgához a felvételit? Miért akarják azokat elzárni a továbbtanulástól, akik kevésbé jó színvonalú nyelvoktatást nyújtó iskolába járnak, és nem tudják megfizetni ezeket a drága különórákat? Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen iskolába jár?
A miniszter úr a legutóbbi szakbizottsági meghallgatásán szintén az LMP kérdésére úgy fogalmazott: a nyelvvizsga XXI. századi követelmény. Ez valóban így van, de mikor lesz ezt felismerve XXI. századi a magyar nyelvoktatás is? A legfontosabb kérdésünk, ami semmiképpen nem költői kérdés, és nagyon határozottan kérnénk rá választ: mikor kerül sor a nyelvoktatás reformjára?
Várom az érdemi választ. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
