PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása egész Európában komoly problémát jelent, például Görögországban, Spanyolországban a fiatalok 53-54 százaléka munkanélküli.
Magyarország ebből a szempontból egyre jobb mutatókkal rendelkezik, hiszen a munkahelyvédelmi akciónak tulajdoníthatóan mintegy 150 ezer fiatal foglalkoztatása valósult meg. 2010-hez képest a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatása 40-50 ezerrel javult. Ez köszönhető többek között annak, hogy a magyar kormány már számos, kifejezetten a fiatalokra koncentráló intézkedést tett. Magyarországon a 25 év alattiak tanulása mellett azonban a munkavégzés alacsony szinten van; alacsonyabb, mint tőlünk nyugatra, ezért ezen a területen is van feladatunk. 2012 végétől az „Első munkahely” garanciaprogram kezdetétől elkezdődött nőni a foglalkoztatás a fiatalok esetében. 2013-ban életbe lépett a munkahelyvédelmi akció, melynek sikerét jelzi, hogy annak révén mára több mint 890 ezer embert, közöttük mintegy 150 ezer fiatalt foglalkoztatnak.
Sok munkalehetőségtől a tapasztalat hiánya miatt esnek el a fiatalok. Ezért az első részletben 2016 júniusáig összesen 40 milliárd forintot fordítunk az ifjúsági garanciaprogramra. Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer tanuló vállal valamilyen alkalmi munkát, akiknek jelentős része, legalább 130 ezer fő iskolaszövetkezetekben dolgozik. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás speciális foglalkoztatási forma, amely éppen a rugalmassága miatt képes a tagok igényeihez, képzettségéhez és időbeosztásához igazodva munkatapasztalatot és pénzbeli lehetőséget biztosítani a tanulóknak.
A javasolt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultsági szabályok és szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli mentesség szabálya a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásához kötődik, melybe beletartozik a tanuló vagy a hallgató 25. életévének betöltéséig a tanulói, a hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama is. A javaslat célja, hogy ezen passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és hallgatók is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeten keresztül történő munkavégzés során, mint amelyeket az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgatótársaik megkapnak, ezáltal képesek legyenek munkavégzés útján önmaguk ellátásáról ezen időszakban is folyamatosan gondoskodni.
A megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a munka világába történő reintegrációja olyan kiemelt össztársadalmi feladat, amelyet minden munkáltatónak elő kell segítenie. A magyarországi foglalkoztatási viszonyok a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában azt a tendenciát mutatják, hogy a kölcsönvevők a munkaerő megrendelése során alacsony számban igénylik a megváltozott munkaképességű személyek kölcsönzését. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten elutasítják az ilyen személyek foglalkoztatását. Így tehát az, hogy a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása nem, vagy csak igen kis számban valósul meg, sok esetben nem a kölcsönbe adó felelőssége és nem az ő döntésén múlik. Nincs arra vonatkozó eset, akár az Egyenlő Bánásmód Hatóság, akár a bíróságok gyakorlatában, hogy a kölcsönvevőt minősítenék az egyenlő bánásmód követelményének megtartása és a meg nem tartás jogkövetkezményeinek tekintetében. Így az egyenlő bánásmód követelményének a munkaerő-kiválasztásra vonatkozó része tekintetében a kölcsönvevő és a kölcsönadó egyetemlegesen felelni fog, így egy-egy munkavállaló visszaküldése, fel nem vétele a szolgáltatást igénybe vevő felelőssége is lesz a jövőben. Ennek következtében előreláthatólag több ezer fővel bővülhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.
Ezen gondolatok és tények jegyében kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Elnök úr, köszönöm a szót.
