DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az Országos Polgárőr Szövetség elnökét, Túrós András urat és az elnökség tagjait, akik a szakértői páholyban foglalnak helyet, és köszöntsem mindazon polgárőr tagtársamat, akik figyelemmel kísérik az előttünk lévő, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi törvény módosításának az általános vitáját.
Tisztelt Elnök Úr! Jól tudjuk, hogy a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 2012. február 1-jével lépett hatályba. Úgy vélem, az elmúlt három év tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a polgárőrtörvény kiállta a társadalmi próbát, hála istennek, a polgárőrség azóta is szabályozottan működik.
A korábban elért eredmények megőrzése mellett sikeresen végrehajtották a közhasznú jogállású köztestületté való átalakulást, és egyben teljesítették a módosított jogszabályokban előírt kötelezettséget. Tehát a polgárőrségről szóló törvény rendet teremtett a civil bűnmegelőzés területén azzal, hogy kizárólag az Országos Polgárőr Szövetséghez tartozó polgárőrök és csakis a polgárőr egyesületek végezhetnek Magyarországon úgynevezett köztestületi vagy közterületi bűnmegelőzést.
(12.30)
A polgárőrök az elmúlt, közel negyed évszázadban a közjó szolgálatában, a közrend és a közbiztonság megszilárdításában, fenntartásában,valamint a bűnmegelőzés érdekében teljesített önzetlen, áldozatos tevékenységükkel, úgy vélem, hogy kiérdemelték a törvény által is biztosított, megkülönböztetett elismerést és megbecsülést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már senki nem vitatja azt, hogy a közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása egyértelműen az állam kizárólagos joga és egyben kötelessége. Ugyanakkor egy nyitott polgári társadalomban, úgy vélem, az is helyes cél, egyfajta természetes törekvés, hogy ebben az állampolgárok önkéntesen tudjanak közreműködni. Három évvel ezelőtt, amikor a polgárőrtörvényt elfogadtuk, nemcsak meghatároztuk ennek az együttműködésnek a feltételeit és ennek az együttműködésnek a szabályait, hanem azt is mondhatnám, hogy mintegy törvényi keretek közé iktattuk mindazt, amit a társadalom egyébként is spontán maga elismert és támogatott, miközben a kormány természetesen támogatta anyagilag is az egyesületek működését.
Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényi szabályozás eredményeképpen az egyesülési jog alapján tehát 1991 márciusában létrejött polgárőrség, úgy vélem, hogy napjainkban is meghatározó közösségszervező erő. A közbiztonság érdekében működő, legnagyobb létszámú olyan hálózat, aminek valóban közösségteremtő ereje van. Úgy vélem, hogy olyan cselekvési lehetőséget nyújt a helyi bűnmegelőzés és rendfenntartás iránt elkötelezett és a környezetük biztonságáért felelősséget érző emberek számára, aminek hasznát nap mint nap mindnyájan tapasztalhatjuk. Közel negyedszázad óta láthatjuk, hogy a polgárőrök olyan felelősséget érző állampolgárok, akik a helyi közrend fenntartásáért, magyarán a lakóhely közbiztonságáért tenni akarnak, és ennek érdekében közérdekű önkéntes szolgálatot ellátnak.
Az Országos Polgárőr Szövetség közhasznú köztestületként egyébként végrehajtotta a 2011. évi CLXV. törvényben meghatározott szervezeti feladatokat, irányításával ma közel 2 ezer egyesület több mint 50 ezer tagja teljesít nap mint nap áldozatos szolgálatot, együttműködve a rendőrség, együttműködve a katasztrófavédelem és az önkormányzatok szervezeteivel. Azt tapasztaljuk, hogy az állampolgárok nemcsak hogy tisztelik, nemcsak hogy megbíznak a polgárőrökben, de sajátos vagy közös érdekeinket felismerve több tízezren például csatlakoztak a „szomszédok egymásért” mozgalom keretében szervezett, bűnmegelőzési tevékenységhez. Tehát a polgárőrség mint politikamentes vagy pártmentes civil szervezet jó példája az együttműködés megvalósításának a közjó érdekében az állampolgárok között és az állami, valamint az önkormányzati szervezetek között.
A szervezeti kereteit vagy a taglétszámát és tevékenységét tekintve a magyar polgárőrség, úgy vélem, hogy Európában egyedülálló, azt is mondhatnám, hogy igazi hungarikum, amelyért illesse köszönet ez alkalommal is a polgárőröket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tisztem most, hogy ebben az expozéban értékeljem a polgárőrök munkáját, mégis egyetlen gondolat erejéig engedjék meg, hogy említést tegyek ennek az önkéntes munkának a társadalmi hasznosságáról. Elég, ha csak elővesszük az elmúlt esztendő statisztikáit, amikor is 2 ezer egyesületben több mint 50 ezer polgárőr 7 718 657 óra szolgálatot teljesített. Ez azt jelenti lefordítva, hogy egy polgárőr évente átlagban a havi munkaidőalapnak megfelelő közszolgálatot teljesített szabadidőben, térítés nélkül. Ha ezt, mondjuk, forintosítani kellene, akkor a szolgálati órák értéke meghaladná a 8 milliárd forintot.
Tudom azt, hogy a polgárőrszolgálat közösségi értékei, a bűnmegelőzési eredményei elég nehezen számszerűsíthetők, de szabad legyen megjegyeznem, hogy a bűncselekmények számának jelentős csökkenéséhez, különösen a közterületi mutatókban elért javulásához a polgárőrök áldozatos tevékenysége is hozzájárult.
Szeretném külön hangsúlyozni a polgárőrszolgálat értékeként azt az erkölcsi, közösségformáló és biztonságérzetet javító hatást, amellyel a polgárőrök 2014-ben is hozzájárultak az állampolgárok életminőségének a javításához.
Megjegyzem, hogy a rendvédelmi szervekkel való közös szolgálatok - elsősorban a rendőrségre gondolok itt - az ezek iránti közbizalmat is együttesen erősítették, azt is megjegyzem, hogy ezek során jelentősen bővültek a polgárőrök rendészeti szakmai ismeretei, és nem utolsósorban javult az egymás iránti tisztelet és bizalom.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága folyamatosan tájékozódott a polgárőrség tevékenységéről, rendszeresen megkapta a bizottság a szervezet éves tájékoztatóját, és több alkalommal a bizottsági üléseken értékelték és egyben elismerték a képviselők a polgárőrség eredményeit pártállástól függetlenül.
A hatékonyabb és a társadalom érdekét, illetve a bűnmegelőzést szolgáló polgárőr-tevékenység feltételeinek javítása érdekében pedig a bizottság nemegyszer javasolta, hogy az egyesületek működésének növeljék meg a költségvetési támogatását; ez, ha jól tudom, az elmúlt évben meghaladta az egymilliárd forintot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy a 2011. évi CLXV. törvény jól szabályozza a polgárőr-tevékenységet, mégis az elmúlt évek tapasztalatai alapján elérkezettnek és egyben szükségesnek láttuk a törvény módosítását. Hát ezért nyújtottuk be Bíró Márk képviselőtársammal a polgárőrtörvény módosítását, ami, szeretném ismételni, hogy nem változtat az eredeti törvény koncepcióján, sőt, mi azt mintegy megerősítvén, bizonyos technikai módosításokat szeretnénk végrehajtani, már csak azért is, hogy a XXI. századi kihívásoknak maradéktalanul tudjanak megfelelni a polgárőr tagtársaink. Ezek a következők.
Egy: szükséges és a jövő nemzedék nevelése szempontjából is, úgy vélem, hogy kiemelkedően fontos, hogy más jogszabályokkal összhangban is a polgárőrtörvényben lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak már 14 és 18 év között is ennek az önkéntes szerepvállalásnak a folytatására, és meghatározásra kerüljenek az ifjú polgárőrök tevékenységének a törvényi szabályai. Ugyanis az elmúlt évben sok helyütt tapasztaltuk - például vidéken Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, vagy gondolok Hajdú-Bihar megyére -, hogy akik még nem töltötték be életük 18. esztendejét, nos, ezen fiatalok esetében is sokan érdeklődtek a polgárőrség tevékenysége iránt, különösen a kisfalvas településeken. Nos, ennek érdekében úgy hiszem, hogy itt az ideje, hogy nevesítsük a törvényben az ifjú polgárőröket, és pontosan meghatározzuk számukra az elvégzendő feladatot.
Másodszor: egyetértve az Országos Polgárőr Szövetség kezdeményezésével, a törvényjavaslatban javasoljuk, hogy a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét és feladatrendszerét szélesítsük ki. A tervezet alapján a területi polgárőr szövetségek átvesznek bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, és úgy vélem, hogy ezzel könnyítünk az Országos Polgárőr Szövetség munkáján, ugyanakkor a tervezet biztosítja a polgárőrszervezeteknek a természetes autonómiáját, az önszabályozó képességük erősödését.
Harmadszor: az új polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján tudjuk azt, hogy az egyesületek legfőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet, amely egy ilyen nagyméretű, országos kiterjedésű egyesület esetében, mint az Országos Polgárőr Szövetség, egy lényegesen egyszerűbb és gyorsabb döntési mechanizmust eredményez, tehát átláthatóbbá és gyorsabbá teszi a rendszer működését.
(12.40)
A mi esetünkben tehát ezért szükséges a jelenlegi érvényes szabályozás pontosítása. Negyedszer pedig: szeretnénk megújítani a szolgálati és az etikai szabályszegés során alkalmazható intézkedéseket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: a jelen törvénymódosításunkkal az egyesülési jog alapján álló, a polgárőrség működését szabályozó törvény szellemisége, értékrendje, valamint a jogszabállyal elérni kívánt célok, úgy vélem, nagyon is összhangban állnak a nemzeti együttműködés programjával, és ezzel tovább erősíthetjük a közrend és a közbiztonság fenntartásában jogszerűen közreműködők körét. Úgy vélem, ez mindnyájunk érdeke és feladata.
A módosító törvényjavaslatot egyeztettük a Polgárőrség Országos Szövetségével. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat társadalmilag hasznos és jó célokat szolgál. Kérem a képviselőtársaimat és kérem a kormányt, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
