DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az előterjesztések kormány általi elfogadásakor, amikor erről dönt egy kormány vagy az illetékes minisztérium, akkor azt szokta megvizsgálni egy energetikai tárgyú törvényjavaslatnál, hogy mennyiben szolgálja a 2011-ben elfogadott energiastratégia megvalósítását, azon belül is a függetlenedés céljának valóságra váltását; mennyiben szolgálja az ellátásbiztonságot, és a 2013-tól a magyar polgárok számára kedvezőbb energiavételezési lehetőséget, azaz a rezsicsökkentés értékeinek a megtartását; és valóban milyen módon szolgálja az energetika területén a fogyasztóvédelmet; és milyen módon segíti elő a regulátor hatékonyabb működtetését.
Ha végignézzük az ön által benyújtott törvényjavaslatot, akkor azt el lehet mondani, hogy ezeknek a szempontoknak minden elemében, minden szabályozási céljában megfelel. Ha azt nézzük, hogy a bányászati törvénynek azon módosítása, hogy a nem konvencionális kitermelésre vonatkozó, szénhidrogén-kitermelésre vonatkozó kedvezőbb bányajáradék megállapításának a lehetőségét biztosítja a törvényjavaslat, akkor azt kell mondanom, hogy azt a célt, hogy a szénhidrogének, nevezetesen ezen belül a földgáz területén, a földgázzal kapcsolatban ösztönözzük a saját hazai kitermelést, ez nyilvánvaló, hogy az energiaellátásunk, energiabiztonságunk függetlenedését is szolgálja.
Azt lehet látni, hogy a jelenleg nyilvántartott kitermelhető szénhidrogénvagyon meghaladja az 1500 milliárd köbmétert, de ehhez képest a jelenlegi 2,2-2,4 milliárd köbméternyi kitermelés ugyan jelentős mértékű, de látszik, hogy vannak tartalékaink. És ahogy lehet látni, az Európai Unió számos országa törekszik a függetlenedés megteremtésére. Németország is hasonló törvényhozási lépéseket tesz, mint Magyarország, csökkentve a nem konvencionális kitermelésű földgáz bányajáradékát, megteremtve a bányatörvénynek az ilyen kitermelésre vonatkozó eljárási szabályait, amit egyébként már decemberben a magyar parlament megvalósított a bányászati törvény akkori módosításával. Tehát ezek fontos lépések a jövőre nézve is.
Azt el kell mondanom, ehhez még hozzá kell tenni, hogy 2011-től a magyar kormány folyamatosan koncessziós eljárásokat hirdetett meg a szénhidrogén-bányászat területén, és ezek a koncessziós eljárások nem álltak meg. Most is megjelent az Európai Unió hivatalos lapjában a legújabb felhívásunk, és nagyon bízunk abban, hogy ennek a 2 százalékos szabálynak a bevezetése vonzóvá teszi a befektetéseket Magyarországon a szénhidrogén-termelésbe, bár tudni kell, hogy egy nagyon bonyolult, nagyon nehezen megvalósítható módszertana van a nem konvencionális bányászatnak, de úgy gondoljuk, hogy ezt megfelelő szakértelemmel bíró bányászati cégek teljesíteni tudják, és hozzájárulnak a magyar szénhidrogén-termelés növeléséhez.
Nagyon fontos ellátásbiztonsági szempontú megközelítést tartalmaz a javaslata, amikor szabályozza, hogy azok a társaságok, amelyek ellehetetlenülnek az egyetemes szolgáltatás területén, úgy tudják átadni portfóliójukat, úgy tudják a szabályozó hatóság közreműködésével biztosítani a lakosság, a fogyasztók további ellátását, hogy ennek a törvényi feltételei a benyújtott javaslat által világossá, egyértelművé, követhetővé és számon kérhetővé válnak.
(17.10)
Úgy gondolom, hogy ez nagymértékben szolgálja a lakosság ellátásbiztonságát, és megoldja azokat a jelenleg az eddigi szabályozás szerint nem egyértelmű helyzeteket, amelyek ilyen esetekben bekövetkezhettek volna.
Ugyancsak fontosnak tartom azt elmondani, hogy a rezsicsökkentés érdekében a földgáz forrásbiztosítása is megoldott lesz a törvényjavaslat által, amely szabályozás egyébként figyelemmel van a harmadik energiacsomag hatályos rendelkezésére, és annak megfelelően történik ennek a forrásbiztosításnak a szabályozása az ön által benyújtott törvényjavaslatban.
Tehát azt lehet mondani, hogy ha még azt is kiemelem, hogy a magyar szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal számára megadjuk a rendeletalkotás jogát az adatszolgáltatás tekintetében, és nem egyedi határozatokkal kötelezi a szolgáltatókat az adatszolgáltatásra, ez szintén közvetve jobb lesz a fogyasztóknak is, mert az adatszolgáltatás egyedi határozatokban történő előírása helyett rendeletet tud hozni, és a határozathozatalhoz szükséges kapacitást az adatszolgáltatás fogyasztók érdekében történő ellenőrzésére tudja fordítani.
Összességében, ön nagyon részletesen elmondta, hogy milyen tartalma van még az előterjesztett javaslatnak, de én ezen szempontok alapján - ellátásbiztonság, energiastratégia megvalósítása, fogyasztók védelme, hatékony hatósági működés szempontjai alapján - azt tudom mondani, hogy az előterjesztett javaslatot a kormány támogatni tudja és támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol.)
