DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan folytathatom a hozzászólásom. Ott szeretném megragadni ezt az előterjesztést, hogy igazából nem konvencionális technológiákról beszél. Itt lenne helye, mondjuk, a szakmai előkészítésnek. Úgy gondolom, hogy egy felelősséggel bíró kormányzat, felelősséggel bíró minisztérium, ahogy lenni szokott, komoly és felelős szakmai apparátusra támaszkodva terjeszt elő egy ilyen kérdést. Sokkal inkább részletezni lenne szükséges azt, hogy mit tekintenek és milyen alapon nem hagyományos eredetű technológiai eljárással kitermelhető szénhidrogéneknek, mert valószínűleg van olyan tisztaszén-technológia, amit érdemes támogatni, mert lényegében a megújuló energia kategóriájába tartozik, és valóban van olyan, amelynek az aktualitása egyáltalán nincs meg, ugyanis a szénhidrogénárak jelenlegi alacsony szintje és lejtmenete mellett bonyolult technológiák valójában nem jöhetnek szóba. Ha valamit támogatni szeretne a kormányzat adócsökkentéssel, akkor például nem a bioetanol jövedéki adóját kellett volna megemelni, hanem megtalálni azokat a bioenergiákat, alternatív energiákat, amit esetleg adócsökkentéssel vagy kitermelési, előállítási támogatással fel tudnának futtatni.
Én is úgy gondolom, hogy ennek a jelen helyzetben rossz az üzenete. Lehet, hogy a képviselő úrral akarják elvitetni a balhét, hogy a későbbi felelősség ne a kormányra hulljon vissza. Mindenesetre, ha nagykoalícióval nem vádolnak meg, akkor egyetértenék Kepli Lajossal abban, hogy legjobb lenne ezt az előterjesztést most visszavonni, visszaadni a szakembereknek, az inkriminált részeket kiszedni belőle, a hiányzó, illetve felületesen kidolgozott részeket megvitatni a szakemberekkel, mint ahogy először fel is tették a minisztérium honlapjára, a konzultációkat és érdemi szakmai tárgyalásokat lefolytatni, és úgy hozni be a parlament elé, ahogy az egy felelős kormányhoz illik.
A „felelős” kifejezés. Tudják, a ’48 12 pontjában onnan származik a „felelős”, hogy kinek felelős a kormány: a magyar parlamentnek, és nem a császárnak, vagy valakinek, aki ott fönt van. Lehet, hogy valamely egyszemélyi vezető kiadta, hogy ezt el lehet így rendezni, de én úgy gondolom, hogy ez a magyar parlamentarizmushoz méltatlan. Arról nem is beszélve, hogy van egy érvényes jogalkotási törvényünk, amit legalább ilyen súlyú, ilyen összetettségű törvényi előterjesztéseknél nemcsak illene, hanem kötelezően be kellene tartani, be kell tartani. Amikor az előbb a felelősségről beszéltem, a felelős törvényalkotási előkészítésről, ami egy szakmai apparátusnak, a minisztériumnak a feladata kell legyen, akkor ez felveti azt is, hogy a jelen megoldás ebben a formában valójában felelőtlen, tehát nem követhető.
Vannak olyan részei is az előterjesztésnek, amelyek egészen meghökkentőek. Hogyan gondolja egy egyéni képviselő, hogy leír egy papírra olyat, hogy szerinte a Magyar Földgázkereskedő Zártkörű Részvénytársaság köteles felajánlani a szabad forrásait a 2015. június 1-jétől 2018. szeptember 30-ig terjedő időszakra az egyetemes szolgáltatók részére? Ez olyan mélységű szakmai kérdés, amit egyszerűen nem szabad felvállalni egy egyéni képviselőnek! Emögött komoly számításoknak kell lenni, emögött a MEKH-nek komoly tapasztalati, bizonyított adatai kellene hogy legyenek. Mondjuk, ki kellene hogy kényszerítse a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-től azokat az adatokat, amiket két éve nem hajlandó kiadni. Ahogy így leíratták a képviselő úrral, az azt jelenti, hogy ő vigye el a balhét, nehogy a felelősség a minisztériumnál legyen.
Könnyekre fakadtam attól, amit államtitkár úr előadott, nevezetesen, hogy „azt szokta vizsgálni ilyen esetekben a minisztérium”. Hát mit kéne vizsgálni? Ez alapján kellene kidolgozni! Nagyon jól felmondta államtitkár úr a leckét, ez a menetrend, de utána nem kell odaadni egy képviselőnek, hogy vidd el a balhét, hogy mindenféle egyeztetés és tárcaközi tárgyalás nélkül végigpasszírozódjon a parlamenten, hanem ezt a felelős munkát azok alapján a szempontok alapján, amiket nagyon helyesen elmondott, végig kell vizsgálni. Hogy szolgálja-e az energiastratégiát, szolgálja-e az ellátásbiztonságot, árcsökkenéshez vezet-e, eredményezi-e a fogyasztóvédelem javulását. Azt speciel eredményezi, az mindenképpen egy előremutató eleme ennek az előterjesztésnek, de azt például lehetne egy önálló energetikai fogyasztóvédelmi csomagban behozni, és nem összekutyulni olyan környezetvédelmi szempontból kritikus dolgokkal, amit nem mond ki egyértelműen ez az előterjesztés, de valahol azért beleérthető, hogy ha egy bányajáradékot az egyhatodára csökkentenek, ott azért valami elképzelése van a kormánynak, még ha nem is fejti ki rendesen.
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása meg egyenesen vészjósló, amely azt a célt szolgálja, hogy a földgázkereskedő gazdasági ellehetetlenülése esetén a végső menedékes kereskedő MEKH általi kijelöléséig a földgáz biztonsági készlete felhasználható legyen a fogyasztók ellátására. Ez, kérem, egy katasztrófa-forgatókönyv! Ez azt vizionálja, mintha önök arra számítanának, hogy a lakossági ellátásban részt vevő földgázszolgáltatók sorra bedőlnének, és az ellátási problémák átmeneti feloldására vagy megoldására ilyen jogosítványokat vagy törvényi lehetőségeket kellene adni. Úgy gondolom, normális piaci működés mellett egy ilyen passzus egy előterjesztésben kifejezetten vészjósló.
Az, hogy az üzemanyagok színezésétől el kell tekinteni, teljesen helyénvaló, mert amikor először behozták, akkor is skandalumnak tartottuk.
Hogy rendeletalkotási jogkört adnak a MEKH-nek, az egy normális államban, egy normális hatóság esetén valószínűleg megint egy helyénvaló felhatalmazás lehet.
(18.10)
De amikor azt látjuk, hogy a MET, egy döntően offshore földgázkereskedő cég egy miniszteri rendelet alapján használta a HAG-vezetéket versenyen kívül, hozta be, és miközben az MVM-partnernél 1,5 milliárd forintnyi eredmény keletkezett, a MET ugyanezen a szállításon 30 milliárd forintot keresett; szóval, amikor ezeket látjuk, hogy rendeletalkotási jogkört ilyesmire használ egy kormányzati apparátus, akkor nem biztos, hogy olyan nagyon nyugodt lehet a jogalkotó, hogy ez a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal pontos lehatárolás nélkül rendeletalkotási jogot kap.
Ez is helyénvaló lehet, ha megfelelően le van határolva, hogy pontosan mi, és tisztázva van a beszámolási kötelezettsége is. Ha mondjuk, nem úgy alakulna egy-egy rendeletalkotása, akkor annak folyománya nem titkosítva lesz, mint most a MET működése, hogy nem akarja kiadni a Magyar Villamos Művek, hanem a normális parlamenti demokrácia szabályai szerint transzparens a működés, és az Országgyűlés adott bizottságai előtt eleget tesz beszámolási kötelezettségének.
Összefoglalva, vannak ebben kifejezetten támogatható részek, egyértelműen a fogyasztóvédelemre vonatkozó részek helyesek. Javasolnánk, hogy ezt foglalják össze egy önálló energiaellátási fogyasztóvédelmi törvénybe, az egészet vonják vissza, a többi részét pedig sokkal nagyobb felelősséggel, sokkal nagyobb körültekintéssel, a hatástanulmányokat, szakmai egyeztetéseket elvégezve és a minisztérium által beterjesztve nézzük meg a parlament előtt, mert ez így magában hordozza szinte törvényszerűen a tévedés és a felelőtlenség lehetőségét.
Nagyon kérem önöket, hogy kíméljék meg magukat és bennünket ettől. Köszönöm, elnök úr.
