DR. LATORCAI JÁNOS,
DR. LATORCAI JÁNOS,
DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy hallhattuk az expozéban és államtitkár úr felvezetőjében is, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/4289. számú törvényjavaslat nyolc energetikai tárgyú, illetve kapcsolódó törvényt, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeleteket módosítja.
A módosítás előírja az eddigi gyakorlat folytatását, azaz az importszerződésekkel rendelkező állami tulajdonú földgázkereskedő szabad földgázforrásainak az egyetemes szolgáltatók részére történő felajánlását, ami, ahogy hallhattuk az expozéban is, különösen azért fontos lépés, hiszen 2018. szeptember 30-áig ez biztosítja az egyetemes szolgáltatók hatósági árú földgázforrásokhoz való hozzáférésének lehetőségét.
A javaslat módosítja a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal számára biztosítandó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A jelenlegi határozatok formájában előírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeket ugyanis célszerűbb és hatékonyabb is rendeleti úton szabályozni, mert ez a módosítás a bürokrácia csökkentését eredményezheti, másrészt koncentráltabbá teheti az energiahivatal kapacitáskihasználását, vagyis nagyobb figyelmet tud majd fordítani a hivatal a beérkezett adatok ellenőrzésére.
A magam részéről is, a frakció részéről is indokolt lépésnek tekintem az energetikai állandó választottbíróság hatáskörének az iparágon belüli újabb területekre történő, valamint a nemzetközi tevékenységet is lehetővé tevő bővítését. A választottbíróság megalapítása óta a gyakorlatban tapasztaltak alapján az energetikai piacok szereplői igénylik, hogy a választottbírósági eljárás szélesebb körű legyen, ami majd lehetővé teszi, hogy a hazai energiapiac földrajzi adottságai és bővülő infrastruktúra-összekapcsolódásai révén betöltse, betölthesse a régiós energiapiacok központjának szerepét is.
Három törvényt egy picit részletesebben szeretnék érinteni, már csak azért is, mert ezek, úgy gondolom, mindazokat, akik az energetikával foglalkoznak - és itt ránézek Józsa István képviselőtársamra - jobban érintik. Ezek a földgázellátásról, a bányászatról szóló törvények, illetve a villamosenergia-törvények.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény vonatkozásában a legfontosabb az egyetemes szolgáltatók forrásellátását biztosító, a hatósági árszabályozás részeként kialakított új felajánlási rendszer bevezetése, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetemes szolgáltatók 2015. július 1-jét, tehát a második félévet követően is hozzáférhessenek olyan földgázforrásokhoz, amelyekkel az eddigi rezsicsökkentések eredményei fenntarthatók.
Fogyasztóvédelmi szempontból előremutató a földgázkereskedők gazdasági ellehetetlenülése esetén az új, úgynevezett végső menedékes kereskedővel való elszámolásra vonatkozó szabály, ahogy az energiahivatal által végzendő elégedettségi felmérésnek az egyes ágazatokban történő törvényi szintű előírása is üdvözlendő.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításának indoka, ahogy hallhattuk mindkét expozéban, hogy Magyarország jelentős mértékben rendelkezik olyan szénhidrogénvagyonnal, amely hagyományos bányászati technológiával nem termelhető ki. A jelenlegi bányajáradék-elvonás mértéke ugyanakkor nem ösztönzi a nem hagyományos technológiai módszerek alkalmazását. A nem hagyományos kitermelési technológiához kapcsolódó létesítési és üzemeltetési költségek sokkal, de sokkal nagyobbak, mint a hagyományos technológiák esetén, sőt a beruházás teljes időtartama alatt azok lényegében nagyok maradnak, ellentétben a hagyományos technológiával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszak kutatási eredményei, a világban meghonosodott új kitermelési technológiák, elsősorban az ilyen amerikai és német termelési adatok jelzik, hogy a nem hagyományos szénhidrogénvagyon kitermelése jelentős mértékben enyhítheti egy-egy ország importfüggőségét, ezért indokolt a bányajáradék mértékének egy olyan új értékben, új küszöbben való meghatározása, amely tekintetbe veszi a kitermelés nagyobb beruházásigényét és költségét.
És akkor engedjék meg, hogy itt egy szakmai dologra felhívjam Szél Bernadett képviselő asszony figyelmét, aki a megelőző felszólalásában valahogy olyan pejoratív értelemben használta ezt a palagázt. Szeretném elmondani, hogy a világban számos helyen alkalmaznak palagázt, de igazából 1500 méternél mélyebb mélységekből való üzemszerű kitermelése ma még nagy problémát jelent. Magyarországon akár a Makói-árokban, akár a Békési-árokban ez 3800 és 5500 méter között előforduló természeti adottság. Az innen való kitermelés üzemszerűen ma még sehol a világon nem megoldott. Tehát ha mi azt szeretnénk, hogy valaha ehhez a kincshez, ehhez a vagyonhoz hozzá tudjunk férni, akkor igenis tenni kell annak érdekében, hogy azok a technológiák, azok a beruházási lehetőségek megvalósuljanak, amelyek ezt majd lehetővé teszik. Tehát ebből a szempontból a 12 százalékos bányajáradékról ilyen technológia esetében a 2 százalékos bányajá-radék-kulcsra való áttérés indokolt.
A másik ugyanilyen technológia a föld alatt nehezen kibányászható szénvagyon elgázosítása és úgynevezett meleg erőművek használata. Azt is szeretném elmondani, hogy a legjobb tudomásom szerint pillanatnyilag a világban három ilyen kísérleti erőmű működik, de a rossz nyelvek szerint ezek közül az egyik egy spontán folyamat eredményeképpen bekövetkezett változás eredménye, vagyis egy begyulladt, kihasználatlan bánya lehetőségeit próbálják kutatási, kísérleti módon felhasználni.
(17.20)
Azt szeretném mondani - aki ismeri ezt a kifejezést és ismeri a mérnöki gyakorlatnak ezt a formáját -, ezen a területen még a kisminták sem egyértelműek, és ilyen típusú üzemi gyakorlatra, úgy hiszem, hogy különleges befektetések nélkül nem is igazán számíthatunk.
Szeretném még a villamosenergia-törvényt is megemlíteni, mert itt is kiegészítésre kerül a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal számára biztosítandó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályoknak az alkalmazása, valamint a hivatal által végzendő fogyasztói elégedettségi felmérés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént kiemelt módosítások az energiaárak alacsonyan tartása mellett a hazai energiaszolgáltatók, valamint a hozzájuk kapcsolódó felügyeleti rendszer működésének hatékonyabbá tételét szolgálják, ezért azt kéri a frakcióm, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból. - Dr. Józsa István tapsol.)
