DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is sajnálatomat kell hogy kifejezzem, ugyanis információm szerint a köztévé most nem adja a parlamenti közvetítést, ami azért is problémás, mert előbb az energiahatékonyságról beszéltünk. Akkor információim szerint a Charly, majom a családban című filmben gyönyörködhettek a magyar adófizető állampolgárok, ahelyett, hogy azt nézték volna, hogy a magyar képviselők nagyjából az évszázad sorsára meghatározó befolyással lévő törvényről beszélgetünk, és vitázunk. Most pedig egy olyan törvényjavaslat van az asztalomon és mindannyiunk asztalán, aminek életveszélyes pontjai vannak úgy Magyarországra, mint a magyar emberekre, a magyar földre, az ivóvízkincsre és mindenre. Most ehelyett az adófizető állampolgárok információim szerint nem látják ezt a vitát. Más tévécsatornán lehet, hogy megy, ezt nem tudom, viszont ha valamit látnia kéne a magyar embereknek, az az, ami most itt zajlik ebben a Házban.
Valóban láthatták volna, hogy összeállt a palagáz-nagykoalíció. A Fidesz és az MSZP egyként támogatja azt, hogy a bányajáradékot csökkentsük a palagáz esetében, viszont kezdjük az elején. Azért érdekesnek tartom én is azt a színjátékot, amit itt zajlik. Én azt gondolom, hogy mindenki olvasta azokat a sajtóhíreket, amelyek arról szóltak, hogy ezt a hosszú és meglehetősen részletes törvényjavaslatot a Nefmi, azaz a minisztérium dolgozta ki, én ennek ellenére furcsának tartom azt, hogy ezt nem vállalják föl, és ugye, benyújtatják egy képviselővel, ráadásul önálló indítványként egy salátatörvényben. De most ez mit jelent? Ez sok mindent jelent. Például azt, hogy nincsenek hatástanulmányok, nem egyeztettek az ombudsmannal, merthogy nem kötelesek ilyen esetben egyeztetni, de ott vannak olyan parlamenti tanácsadó szervezetek is, amelyeknek biztos vagyok benne, hogy lett volna útravalója a kormány számára. Ilyen például az Országos Környezetvédelmi Tanács vagy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa, az NFFT. Gyakorlatilag ez a módszer elég siralmas vállalkozás a Fidesz részéről. Arra jó, hogy elhallgattassanak embereket, viszont minket nem fognak tudni elhallgattatni. Ez egy botrány, ami itt le van írva. Nyilván okuk van arra, hogy ezt miért így csinálták. Nekem meggyőződésem, hogy önöknek egy okuk van, hogy beleszálltak ebbe a palagázbizniszbe, erre is rá akarják tenni a kezüket.
Aradszki képviselőtársunk, államtitkár úr, ugye, beszélt az energiastratégiáról, az energiabiztonságról, a rezsicsökkentésről. Én egyvalamiről szeretnék beszélni, arról viszont nagyon, és ez a biztonság. Ugyanis, aki palagázról beszél, annak a biztonságról kell beszélni. A palagáz egy iszonyatosan veszélyes kitermelési módszert igényel, vagy legalább az a módszer, amivel ehhez hozzájutunk, az rettentően veszélyes. Önök most éppen Németh Szilárd képviselőtársunk vezényletével, ha jól értem, a palagáz-kitermelés harcosai kívánnak lenni. Ezzel megint szembemennek egy csomó trenddel. Önök azt mondják, hogy majd lesznek ebből gazdasági előnyök, meg csökken az importfüggőség, és azt mondják, hogy önök ezért csökkentik a bányajáradékot 12-ről 2 százalékra.
Na most, tisztelt államtitkár úr, egy kérdésre válaszoljanak nekem: ha a palagáz ennyire jó üzlet, akkor miért csökkentik azt a bányajáradékot ennyire radikálisan, ami az egyetlen olyan forrás, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak valami haszna is származhatna ebből az egészből? Nekem ne mondja azt, hogy ezzel kívánnak idecsalogatni cégeket, vannak itt cégek, mint ahogy más országokban is, és sorra csapják be az ajtót, mert nem tudnak mit kezdeni ezzel. A 12 százalék európai szinten nem magas bányajáradék. Ez egy teljesen normális kulcs. Miért csinálják már megint ezt a kufárkodást, miért próbálják már megint a behajtásnak ezt a módját alkalmazni? Miért akarják rátenni a kezüket egy olyan természeti kincsre, amihez csak iszonyatosan veszélyes módszerekkel tudunk hozzájutni?
És itt a másik kérdésem, hogy mi lesz a természeti károkkal. Én nem tudom, hogy önök erről miért nem beszélnek. Azt gondolom, hogy ha önök egy felelős kormány lennének, akkor azzal kellene kezdeni, hogy Albániában nem is olyan régen, április elején egy hatalmas baleset volt, pontosan palagáz-kitermelés kapcsán. Robbanás történt, szennyezés történt, és egy falut ki kellett telepíteni. Miért nem ezzel kezdik?
De folytathatnám tovább: itt Magyarországon is vannak tapasztalatok. Itt van egy kanadai cég, azért kellett leállniuk a palagázkutatással - tehát kutatási fázisban voltak -, mert a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság volt az, ami megálljt parancsolt nekik, és megtiltotta ennek a hidraulikus rétegrepesztéses technológiának az alkalmazását. És mivel indokolták? Azzal indokolták ezt a lépésüket, hogy a besajtolt víz 2 százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító anyagokat tartalmaz. Most komolyan gondolják, hogy a magyar föld erre való, hogy ezeket az anyagokat oda befecskendezzék? És utána mi lesz a magyar vízkinccsel? Hát a saját ivóvízkincsünket veszélyeztetik. Hogy lehetnek ennyire rövidlátóak?!
A vízkincs a XXI. században az egyik legbecsesebb értékünk lesz. Azt nem szennyezni kell azért, hogy Isten tudja, hogy kinek kitömjék a pénztárcáját vele, hanem vigyázni kell rá. És mit csinálnak tőlünk nyugatabbra? 2011-ben Franciaország volt az első, amelyik úgy, ahogy volt, betiltotta a palagáz kitermelését. Ezrek tüntettek Franciaországban, hiszen tudták, hogy a magas nyomású víz, a homok és 200 különböző vegyi anyag használata veszélyt jelent a talajvízre.
Én megkíséreltem utánanézni, hogy pontosan milyen vegyi anyagok vannak ebben a koktélban, amivel hozzá kívánnak jutni ehhez a gázhoz, és én el szeretném ezt most mondani, hogy mindenki tudja meg, hogy önök éppen milyen törvényjavaslatot tettek le az asztalra, és mit támogat a magyar kormány. Hozzá kell tennem, hogy a felhasznált vegyi anyagoknak nagyjából az egyharmadáról semmiféle információ nem áll rendelkezésre, úgymond üzleti titok a vegyi anyag pontos összetétele. Szerencsére nem az egész, úgyhogy tudok azért mondani egy-két vegyi anyagot. Ilyen például a poliakrilamid, ami ha alkotóelemeire bomlik, akkor egy idegméreg lesz. De ott van benne a rákkeltő benzén, az agykárosodást okozó ólom, az etilénglikol, ami a fagyálló alapanyaga, és mérgező, a metanol, ami nagyon mérgező, a bórsav, ami veseelégtelenséget okozhat.
(17.50)
Ott vannak benne a radioaktív izotópok, a biocidok, gomba- és mikrobaölő mérgek. Komolyan gondolják azt, hogy a magyar vízkincs arra való, hogy ilyen anyagokat belefecskendezzenek, hogy némi gázhoz juthassunk, mondván, hogy itt akkora energiaigény van? Kérem, hát szigeteljük le az országot! Spóroljunk azon, hogy mennyi energiát használunk fel, és ne idegmérgeket és egyéb olyan anyagokat fecskendezzünk a földbe, ami bizonyíthatóan tud szivárogni, és meg tudja mérgezni, tönkre tudja tenni a magyar vízkincset.
2011 tavaszán Bulgáriában egy népi ellenállás kezdődött, amikor 30 millió euróért egy hatalmas északkeleti terület kutatási jogára kiírt tendert megnyert az amerikai Chevron Corporation. Ezt követően mit lépett a bolgár kormány? Moratóriumot vezettek be a palagáz kutatására, mert belátták azt, hogy itt nem profit lesz ebből, hanem környezetkárosítás. De 2014 decemberében New York állam kormányzója is betiltotta az állam területén a palagáz kitermelését, és pontosan azzal indokolta a döntését, hogy az egészségügyi kockázatok túl magasak.
Rengeteg figyelmeztető jel van és rengeteg probléma. Azt gondolom, hogy önök iszonyatosan felelőtlenek, hogyha olyan törvényjavaslatokat adnak be, amivel egy ilyen katasztrófát tudnak rászabadítani Magyarországra.
Én tényleg látom azt, hogy önök valahogy a múltból itt maradtak. Tehát atomenergiát akarnak, palagázt akarnak, nem akarnak szigetelni, a megújulókkal cudarul bánnak, nem adnak teret, megadóztatják a napelemet, a szélturbinákat, tehát értem, hogy önök nem ennek a századnak az emberei, önök nem egy XXI. századi kormány.
De könyörgöm: önöknek vannak gyerekeik, unokáik, legalább őrájuk gondoljanak, hogy legyen mit inni pár száz év múlva, mert ez a dolog nem így működik. Nemcsak azért vagyunk felelősek, hogy mi most itt gázt használhassunk vagy fűthessünk, vagy világíthassunk, hanem azért is felelősek vagyunk, hogy ezt az országot a jövő generációknak milyen állapotban hagyjuk itt.
Én azt gondolom, hogy Németh Szilárd úr, amikor fogta magát és megváltoztatta a képletet, „a bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek” mondatot követő részben itt van leírva, fogta magát és megváltoztatta a képletet. Teljesen rejtélyes elem a törvényjavaslatban, amikor ez a bányajáradék megállapítására vonatkozik. Egyszerűen fogta magát és kivette az importált szénhidrogénnek a számlával igazolt árát.
Szóval, ez is egy olyan dolog, ami mellett így nem szabad elmennünk. Minden tiszteletem a szakembereké. Én önöket is tisztelem, együtt dolgozunk itt a parlamentben, de komolyan gondolják, hogy én elhiszem, hogy Németh Szilárd ott az íróasztal mellett fogja magát és átbuherálja ezt a képletet?! Mondja meg, legyen kedves, hogy mi az oka ennek!
Én semmi másra nem tudok gondolni, hogyha kihagyunk egy számlával igazolt tételt, mint azt, hogy itt megint valamilyen korrupcióra készülnek, hogy így könnyebb legyen elrejteni a magyar közvélemény elől, hogy mekkora profitok keletkeznek a behozatal, illetve esetleg a bányászat során.
Viszont például remek lenne, ha most Németh Szilárd képviselőtársunk felállna, és elmondaná, hogy erre miért van szükség. Legyen kedves, álljon fel, és mondja el, hogy ha itt nem korrupcióra készül a Fidesz, akkor mi a szakmai indoka annak, hogy ennek a képletnek így nekiesnek. (Apáti István Németh Szilárd felé fordulva: Mit jelent a képlet? - Derültség.)
De visszatérve arra, hogy kik profitálhatnak és mit profitálhatnak ebből az egész salátatörvényből, mert hozzá kell tennem, hogy nem akármilyen törvényjavaslatot tett le Németh Szilárd az asztalra, egy salátatörvényt, amiben aztán tényleg minden van, a Simicska-biznisz bedöntésétől elkezdve a palagázig minden. (Boldog István: Ja, a Simicska…) Viszont én most nagyon szeretném ezt a történetet ott tartani, ami a legkomolyabb veszély, és ez a palagáz ebben a javaslatban. (Boldog István: A képlet nagyon fontos.)
Tudják, ha egy ilyen törvényjavaslatot látok, akkor bennem az első kérdés mindig az, hogy vajon ki fog ebből profitálni. (Boldog István: És mi a második?) Én gyanítom, hogy önöknek megvannak azok a köreik, és nem lennék meglepve, ha már most sorban állnának azok a cégek, akiknek a Makói-árok gázvagyonára fáj a foguk.
De ott van most a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd., vagy az orosz Gazpromnak egy cége, amelyek szintén nyertesek lehetnek, vagy ott vannak még azok a cégek, akik bejelentkezhetnek és megpróbálkozhatnak ezzel a kutatással, továbbvihetik ezt a dolgot. Viszont egyvalami tény, és ez a legfontosabb, hogy már a kutatás során is olyan környezeti károk keletkezhetnek, olyan események következhetnek be, ami a magyar embereket nagyon súlyosan veszélyes helyzetbe hozza. Mint említettem itt, földrengések történtek a palagázt kitermelő országokban, robbanások, szennyezések, rengeteg olyan esemény történt, amire önök nincsenek felkészülve.
Úgyhogy önök kinyitották ezzel Pandora szelencéjét, én már itt voltam tavaly novemberben is, akkor is, amikor nekiestek a palagáznak és lehetett látni, hogy ennek még lesz folytatása. Az LMP akkor is élénken tiltakozott az ellen, hogy ezt a szelencét önök kinyissák. De megtették, és itt ez a következő lépés.
Én csak kérni tudom önöket arra, hogy gondolják végig, hogy meddig mennek ezen az úton. A gazdasági lehetőségek, amelyek ebben a vagyonban vannak, meglehetősen csekélyek, viszont a társadalmi és a környezeti kockázatok hatalmasak. Számos európai ország és régió volt az, amelyik komplett moratóriumot vezetett be, betiltotta a repesztést, önök most itt megint szembemennek az európai trendekkel, és még nagyobb nyomás alá helyezik a zöldhatóságokat.
Nézzék meg Lengyelország példáját, Romániát, Csehországot, Ukrajnát, sorra vonulnak ki azok a cégek. Önök most ide akarják ezeket a cégeket hívni? Komolyan ennek az őrült ötletnek ez a lényege, hogy önök leviszik a bányajáradékot, hogy azok a cégek, amelyek már megpróbáltak máshol fúrni és nem jött össze, idejöjjenek és tönkretegyék a mi országunkat, a mi földünket, a mi ivóvízkincsünket?
Nézzék, én sokkal jobb ötletet mondok önöknek, ugyanis én - önökkel ellentétben - egy XXI. századi politikus vagyok, akinek vannak elképzelései arról, hogy egy erős Magyarországot hogyan lehet felépíteni. A mi pártunk letette a programjában azokat az utakat, amelyekben megújuló energiákat tudunk kedvezményezni, helyzetbe hozni, energiahatékonyságot tudunk fejleszteni, ezzel 450 ezer munkahelyet tudunk létrehozni, és biztonságos energiát tudunk az országnak adni, amivel ráadásul a nemzetközi kitettségünket, függőségünket is csökkentjük.
Azt gondolom, hogy elég siralmas, hogy most a parlamentben egy olyan párt van, amely képes ezeket az összefüggéseket átlátni, és képes pár évnél tovább látni azt, hogy mi van ezzel az országgal. Ez a párt az LMP, amire viszont én nagyon büszke vagyok. És én csak egyet tudok remélni, hogy önök legalább egy töredékét megértették annak, amit most mondtam, és nem teszik meg azt a csúfságot ezzel az országgal, hogy prédának dobnak oda minket mindenféle üzleti érdekeknek, a földünket és az ivóvízkincsünket.
Kérem önöket, forduljanak vissza erről az útról. Köszönöm. (Apáti István: Úgy van!)
