KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy képviselőtársam is említette, előttem is felsejlett a kép, ahogy Németh Szilárd képviselőtársam otthon ülve morfondírozik magában, hogy vajon mivel lehetne még tovább csökkenteni Magyarország energiafüggőségét, vagy a rezsicsökkentés harcát hogyan lehetne tovább folytatni, majd összeállít egy nyolc törvény módosításából álló javaslatcsomagot, és nyilván, mivel egyben a Birkózó Szövetség elnöke is, nem okoz neki nehézséget, hogy lebirkózza az illetékes minisztériumokkal is, hogy ez a javaslat keresztülmenjen és az Országgyűlés elé kerülhessen. Képviselő úr, ne vegye ezt, kérem, személyeskedésnek, a politikai humor kategóriába tartozóként csak próbáltam itt egy kicsit oldani a hangulatot a felszólalásom elején.
Igazából nem is húznám hosszúra ezt a felszólalást, hiszen ami ennél sokkal megdöbbentőbb számomra, az az a hirtelen kialakult vagy megformálódott palagáz-nagykoalíció, ami itt a szemünk előtt kibontakozott az előző percekben, hiszen Tóth Bertalan képviselő úr értésünkre vagy az Országgyűlés értésére adta, hogy támogatják (Németh Szilárd István: Nemmel fognak szavazni.) a nem hagyományos szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó bányajáradék lecsökkentését, ha az egész javaslatra, magára az egyéb részek miatt nemmel is fognak szavazni, ezt az elképzelést ő támogathatónak tartja.
Azt, hogy Magyarországnak van egy olyan nem hagyományos szénhidrogénkészlete, amely az ország energiafüggetlenségét csökkenthetné elméletben, sok kérdőjellel, azt aláírjuk, és valóban egy olyan dolognak tartjuk, ami jó, hogyha van, de jelen pillanatban sok olyan technológia vagy eljárás van, ami már létezik, de jelen pillanatban még nem tart ott, hogy abból gazdaságos körülmények között, pláne a környezetvédelmi fenntarthatósági érdekek figyelembevételével lehetne energiát előállítani, és szerintem a palagáz pontosan az egyik ilyen kérdés. Azok a készletek ott több ezer méter mélyen a föld alatt, a kőzetrepedésekben tanyáznak, ott megvannak, és nem fognak onnan sehová eltűnni 50-100 év alatt sem. Nem hiszem, hogy olyan kényszerhelyzet lenne jelen pillanatban, hogy nekünk bányajáradék-csökkentéssel vagy bármi más egyéb intézkedésekkel elő kellene segítenünk, hogy azokat a készleteket onnan felszínre hozzuk. Én tudom, hogy vannak jelen pillanatban is a Makói-árokban kísérletek, egyelőre nem járnak túlzottan sikerrel, illetve most már nincsenek, de próbáltak ott 6 ezer méterig, vagy nem is tudom, milyen mélységig lefúrva eredményt elérni ebben a nem hagyományos gázkitermelésben, illetve azt is tudom, hogy ez nem egy új technológia.
Tehát azt is le kell tisztáznunk, hogy palagáz-kitermelés kőzetrepesztéses technológiával már egy évtizedek óta ismert technológia, használták is már ezt Magyarországon, azonban Magyarország olyan speciális földrajzi adottságokkal rendelkezik a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint, egyrészt olyan sűrű településszerkezettel, másrészt egy alapvetően kis területen, 93 ezer négyzetkilométeren helyet foglaló - hogy úgy mondjam - ország vagyunk jelen pillanatban, legalábbis 1920 óta, ami azt jelenti, hogy akár a palagáz-kitermelést nézzük, akár a föld alatti szénelgázosítást, akár a szén-dioxid föld alatti tározókban történő elhelyezését, ezek mind-mind egyrészt a sűrű településszerkezet, másrészt az egyéb környezeti adottságok miatt veszélyes technológiának minősülnek, és egy-egy földrengés, akár más egyéb környezeti esemény okán az emberekre is veszélyes hatásokat idézhetnek elő. De maga a nem hagyományos földgázkészletek kitermelése, a kőzetrepesztéses technológia azoknak a vegyi anyagoknak köszönhetően, amelyeket oda lejuttatnak, önmagában is potenciális környezeti veszélyforrást jelent, és mivel környezeti veszélyforrást jelent, és rendkívül drága technológia is ahhoz jelen pillanatban, hogy abból a magyar lakosság megfelelő áron földgázhoz, energiához jusson, ezért arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy nem támogatjuk sem a palagáz kitermelését és emiatt sajnos a teljes törvényjavaslatot sem, amelyben egyébként talán volnának támogatható pontok számunkra is. Amennyiben ez így benne marad, mi ezt nem fogjuk tudni támogatni.
Magyarországnak energiafüggetlenség kérdésében valóban van tennivalója, egyrészt az importfüggőség csökkentése, de ha már importról beszélünk és gázról beszélünk, akkor elsősorban a diverzifikálás kérdése az, amelyben továbbra sem tudunk előrelépni nyilván a határkeresztező kapacitások kétirányúsítása meg más egyéb szempontokból, amit itt minden egyes parlamenti vitában kivesézünk állandóan, hogy mik ezek a problémák. Most ezekről nem is akarok bővebben beszélni, de nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben is van előrelépnivaló, illetve a hazai energiafelhasználás, a hazai forrásokból történő energiafelhasználás növelésében is. De van ennek jóval olcsóbb módja is. Tehát hogyha már a saját forrásainkat szeretnénk felhasználni, akkor nem értem továbbra sem, és nem is támogattuk az oroszlányi szénbánya bezárását, ahol ennél jóval gazdaságosabb módon lehetett a szénkészleteket kitermelni. Igaz, hogy nem az oroszlányi erőműben, rendkívül alacsony hatásfokkal és drágán elégetve áramot termelni kellett volna felhasználni, hanem nyilván egy jóval korszerűbb lignites vagy széntüzelésű erőműben.
De ha már XXI. század, akkor lépjünk eggyel tovább, nézzük meg a megújuló energiaforrásokat. Sokak támadják vagy támadták a Jobbikot, mert mi a vízenergiát is a megújuló energiaforrások közé soroljuk, de akkor beszéljünk a többiről, beszéljünk a napenergiáról, beszéljünk a geotermikus energiáról, amelynek a kihasználtsága igencsak gyerekcipőben jár Magyarországon, és fordítsunk forrásokat ezeknek a még nagyobb arányú elterjesztésére. Azokat a forrásokat és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket itt a jogalkotásban megteszünk azért, hogy a nem konvencionális földgázkészletek kitermelésének a jogi környezetét segítsük vagy barátibbá tegyük a befektetők számára, ugyanezt megtehetnénk a megújuló energiát előállító berendezésekkel kapcsolatban is. Nyilvánvaló, hogy semmibe nem telne a kormánynak, bár nyilván bevételkiesést okozna, mint ahogy egyébként a bányajáradék kérdése szintén bevételkiesést okoz.
Ugyanígy bevételkiesést okozhatna rövid távon, rövid távú szemlélettel az is, hogyha mondjuk, a termékdíjtörvény hatálya alól a megújuló energiát termelő berendezéseket kivonnánk vagy az is, hogyha ezeknek, mondjuk, az áfatartalmát lecsökkentenénk 5 százalékra; de hosszú távon viszont ez is Magyarország energiafüggetlenségét szolgálná, vagy ez szolgálná igazán Magyarország energiafüggetlenségét, és ezenkívül pedig az előző napirendben taglalt energiahatékonysági beruházások. Abban kellene jelentősen előremozdulnunk, hiszen ez a gazdaságot is felpörgeti, egy új iparág létrejöttében segít, vagy nem is egy új iparág, hiszen az építőipar keretein belül működik az az iparág, amely az épületek szigetelését, épületgépészeti felújítását, javítását végzi.
(17.40)
Ebben kellene valóban, ahogy azt az előző vezérszónoki felszólalásomban is elmondtam, érdemileg előrelépni. Az az európai uniós irányelv erre keretet adhat ugyan, de tartalommal a mindenkori kormányoknak kell megtölteniük. Tehát a palagáz-kitermelés és a bányajáradék csökkentése egyébként számunkra nem indokolható.
A földfelszín alatti szénelgázosításnál szintén jelen pillanatban a technológia a szűk keresztmetszet. Ugye, erre is voltak kísérletek, egy ausztrál cég, illetve japán cég is volt Borsodban, az ausztrál cég pedig Baranya megyében végzett erre kísérleteket, vagy olyan területeket keresett, ahol ezt el lehet végezni, és végül nem jártak sikerrel, eredménnyel. Jelen pillanatban drága ez a technológia ahhoz, hogy gazdaságosan meg lehessen oldani a föld alatti szénelgázosítást, és szintén rejt magában egyébként környezeti veszélyforrásokat.
Úgyhogy azt gondolom, hogy ha már mindenképpen elébe akarunk menni az időnek és a technológiai fejlődésnek, és mindenképpen olyan technológiákat akarunk támogatni, amelyek önmagukban ma még gazdaságosan nem tudnak megfizethető árú villamos áramot előállítani, akkor tényleg támogassuk azokat az energiaforrásokat, amelyek a jövő generáció érdekeit is szolgálják.
Mielőtt LMP-s képviselőtársam feltenné a kérdést, hogy na, de hogy jön ez össze azzal, hogy a Jobbik az atomenergiát támogatja, általában, ugye, ezt mindig meg szoktuk kapni, igenis összejön. Még egyszer elmondom, Magyarországon néhány éven belül vagy egy-két évtizeden belül jelentős energiahiány fog fellépni annak köszönhetően, hogy sorra bezárnak az elavult és üzemidejüket elért erőművek, nem épülnek újak, mert nem olyan a beruházási és a jogszabályi környezet, hogy Magyarországon jelen pillanatban új erőműveket építsen bárki is. Itt lesz egy hatalmas nagy energiahiány, ami akár több ezer megawattot is kitehet, tehát bőven lesz terepe akár a megújuló energiaforrásoknak és az energiahatékonysági beruházásoknak is, mivel azok segíthetnek, hogy ez az energiaigény csökkenjen összességében Magyarországon. Bár jelen pillanatban nem arrafelé haladunk, hogy az összes energiafelhasználás csökkenne, hanem a fogyasztói társadalomnak köszönhetően az egyre több és egyre bonyolultabb elektronikai eszközöknek köszönhetően inkább nő. Tehát tekintsünk a jövőbe!
Azért nem beszéltem a törvényjavaslatcsomag többi eleméről, mivel azok között van támogatható és kevésbé támogatható. Vagy talán egy későbbi normál felszólalásban még erre is visszatérünk. De összességében vezérszónoki felszólalásom lényege az, hogy amennyiben a palagázzal kapcsolatos, bányajáradékkal kapcsolatos elképzeléseket a kormány benne kívánja hagyni ebben az előterjesztésben, akkor az a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint nem támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
