NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felvetődhet a kérdés, hogy miért egyéni képviselői indítványként van az asztalunkon az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely nyolc ilyen energetikai tárgyú törvényt, illetve hozzákapcsolódó jogszabályt módosít több ponton.
Engedjék meg, hogy mielőtt ismertetném a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontomat, elmondjam, hogy három nagy területet érint ez a törvényjavaslat. Az egyik az úgynevezett nem hagyományos vagy nem konvencionális gázkitermelés elősegítésére irányul. Hazánkban jelentős ilyen terület van, ahol ez a törvényjavaslat, ha a módosítás érvénybe lép, illetve a módosított törvény nagy segítséget nyújthat egyébként ahhoz, hogy ehhez az energiavagyonhoz vagy ehhez a földgázvagyonhoz hozzájuthassunk.
A másik ilyen nagy csoport, ami a módosításokat igényelte, fogyasztóvédelmi, fogyasztóbarát és a rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatos javaslatok. A harmadik, ami a sajtó érdeklődését leginkább felkeltette, ez pedig egy előzőekben meghatározott rendszer kiépítésének a visszavonására irányul. Már most mondhatom, hogy ez a rendszer költséges, illetve nem is költséges, hanem gyakorlatilag nem arányosan költségráfordításos, illetve egyes vélemények szerint még nem környezetbarát módon lett volna üzemeltethető.
Amit még szeretnék leszögezni, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat nem kívánja Magyarország összes problémáját megoldani, sem az energetika területén, sem a bányászatban, semmilyen egyéb területen. Mindössze arról szól, ami ide le van írva. Ezt csak azért szeretném elmondani, hogy nem érdemes másfelé kalandozni, meg egyéb javaslatokat hozzáfűzni, hogy még mit kellene csinálni meg mit nem a kórházakban vagy itt, ott, amott, tehát kizárólag erre a területre vonatkozik a törvényjavaslatom.
A harmadik pedig, hogy egyeztettem a törvényjavaslatban foglaltakat az illetékes minisztériumokkal, a Miniszterelnökséggel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a hosszú évtizedek óta üzemelő Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatallal - tehát nem egy újdonság ez a hivatal, mint ahogy az előbbiekben ezt hallottuk egyik képviselőtársunktól - és a piac azon szereplőivel, akit egyébként ez érint. Tehát egy teljes körű egyeztetésen van túl ez a törvényjavaslat.
Mint említettem, nyolc ilyen energetikai tárgyú törvényt javaslok módosítani. Az első rögtön a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény. Ennek az az indoka, mint ahogy említettem, hogy Magyarország jelentős mértékben rendelkezik olyan szénhidrogénvagyonnal, amely csak nem hagyományos bányászati technológiával termelhető ki. A jelenlegi szabályozási környezet inkább a hagyományos szénhidrogén-előfordulások kutatását és kitermelését célozza, így ezen belül is a bányajáradék-elvonás mértéke nem ösztönzi a nem hagyományos technológiai módszerek alkalmazását. A nem hagyományos kitermelési technológiához kapcsolódó létesítési és üzemeltetési költségek sokkal magasabbak, mint a hagyományos technológiák esetében, sőt a beruházás teljes időtartama alatt magasak maradnak, ellentétben a hagyományos technológiával, ahol a kitermelési költségek túlnyomó része a beruházás elején jelentkezik.
Tekintettel arra, hogy a nem hagyományos szénhidrogénvagyon jelentős mértékben enyhítené az ország importenergia-függőségét, indokolt olyan bányajáradék-mérték rögzítése, amely tekintetbe veszi a kitermelés magas beruházásigényét és költségigényét. Ezért a javaslat a jelenlegi 12 százalék helyett - hasonlóan a bonyolult technológiát alkalmazó föld alatti szénelgázosítással történő kitermeléshez - 2 százalékos bányajáradék-mérték alkalmazását írja elő, illetve javasolja.
A javaslat továbbá kiveszi az úgynevezett nyomástartó berendezések bontását és felhagyását a bányafelügyeleti engedélyezési kötelezettség alól, figyelemmel arra, hogy ez a jogintézmény, illetve ennek a jogintézménynek a fenntartása sem szakmai, sem műszaki biztonsági szempontok alapján a továbbiakban nem indokolt.
Most következnek azok a fogyasztóvédelmi intézkedések, amelyekre szintén javaslatot teszek, elsősorban a távhőszolgáltatásról szóló törvény a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal számára biztosítandó adatszolgáltatásra vonatkozó előírások tekintetében. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által jelenleg adathatározatok formájában előírt, jellemzően rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeket célszerűbb és hatékonyabb rendeleti úton szabályozni - már a hivatal megkapta a jogszabályalkotás lehetőségét -, annak fenntartásával, hogy szükség esetén a hivatal továbbra is kiadhat egyéni adathatározatokat. Emellett az egyes ágazati szabályozásokban egységessé válik a hivatal által elvégzendő fogyasztói elégedettségi felmérés kötelezettsége.
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a földgázkereskedő gazdasági ellehetetlenülése esetén az úgynevezett végső menedékes kereskedőnek a hivatal általi kijelöléséig a földgáz biztonsági készlet felhasználható legyen a fogyasztók számára, illetve ellátására.
A hatályos szabályozás alapján visszás helyzet állhat elő a fogyasztóknak a korábbi kereskedő felfüggesztése és az új kereskedő kijelölése közötti, legfeljebb 7 napig tartó időszakban az ellátás tekintetében és annak elszámolása kapcsán is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy ezen időszakra a földgázt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztosítja, és arról meghatározott árak mellett elszámol a kijelölt földgázkereskedővel. Így természetesen a fogyasztók az átmeneti időszakra is ugyanezzel a földgázkereskedővel számolnak el, illetve lesznek kapcsolatban.
A villamos energiáról szóló törvény több kisebb terjedelmű módosítása keretében egyértelműsítésre kerülnek az okozott kár viselésére vonatkozó szabályok, valamint az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók esetében a kikapcsolásra vonatkozó szabályozás is.
Pontosításra kerülnek továbbá az ügyfélszolgálatok létesítésére vonatkozó szabályok. Megoldódik az a helyzet például, ha a járási hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez.
(17.00)
Az energetikai állandó választottbíróságra vonatkozó szabályok kiegészítésének indoka, hogy a választottbíróság megalapítása óta a gyakorlatban tapasztaltak alapján az energetikai piacok szereplőiben az az igény merült fel, hogy a bíróság eljárása szélesebb körben is kiköthető legyen. A hatásköröknek ezért mind az iparágon belüli újabb területekre történő, mind a nemzetközi tevékenységet lehetővé tévő bővítése indokolt. Mindez erősíteni fogja a nemzeti energiapolitika azon célkitűzéseit, hogy a hazai energiapiac földrajzi adottságai és a bővülő infrastruktúra összekapcsolódásai révén betöltse a régiós energiapiacok központjának szerepét, és egyúttal a hazai energiapiac versenyképessége erősítésének irányába is hathat. Mindamellett a távhőszolgáltatásról szóló törvényhez hasonlóan a villamos energiáról szóló törvényben is kiegészítésre kerül a MEKH számára biztosítandó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokkal, valamint a hivatal által végzendő fogyasztói elégedettségi felmérésekkel együtt.
A földgázellátásról szóló törvény vonatkozásában a legfontosabb az egyetemes szolgáltatók forrásellátását biztosító új felajánlási rendszer bevezetése. A hatósági árszabályozás részeként 2010-ben, annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatók alacsony végfogyasztói árak fenntartását biztosító földgázforrásokhoz jussanak, úgynevezett felajánlási rendszer került bevezetésre. A felajánlási rendszer eredményeként biztosított források kiemelkedő szerepet töltöttek be az elmúlt időszak rezsicsökkentéseinek megvalósításában. Mivel e forrásszerződések ez év június 30-án lejárnak, ezért annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatók július 1-jét követően is hozzáférhessenek olyan földgázforrásokhoz, amelyekkel az eddigi rezsicsökkentések eredményei fenntarthatók, a hosszú távú szerződéssel biztosított import források vonatkozásában ismételten szükséges a forrásfelajánlás előírása, amely a Magyar Földgázkereskedő Zrt. számára kötelezően írja elő a felajánlás idejét 2015. július 1-je és 2018. szeptember 30-a közötti időszakra, természetesen a hazai háztartások, a magyar családok ellátását biztosító egyetemes szolgáltatói körben. Itt most csak a legfontosabbakra hívtam föl a figyelmet.
A harmadik ilyen nagy egységünk - arról beszéltünk, hogy egy olyan költséges és nem környezetbarát rendszer indulhatna július 1-jével, amelyet ez a törvény most visszavon. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényről beszélek, illetve a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosításáról. A korábban bevezetni tervezett üzemanyag-ellenőrző, illetve -jelölő rendszer törlését javaslom. A rendszer bevezetése szakmai szempontokkal nem volt védhető. Az adóhatóság álláspontja szerint az üzemanyagpiacon tapasztalható visszaélésekkel szemben nem eredményezett volna valós megoldást, a már jelenleg is alkalmazott egységes elektronikus jövedéki árukövetési rendszer alapján a NAV által most is naprakészen nyomon követhető az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékek származása, útja és mennyisége egyaránt. A rendszer üzemeltetésének költsége nagyságrendekkel több lett volna, mint az általa kezelni kívánt adóbevétel-kiesés.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség által lefolytatott pályázat alapján a jelölés halogén tartalmú anyaggal történhetne, ami gyakorlatilag Btk.-ba ütköző cselekményt is felvet, az ózonréteget lebontó anyaggal való visszaélés tényállását. Mindezekre való tekintettel ebben a törvényjavaslatban azt javaslom, hogy ne történjen meg ennek a rendszernek a bevezetése.
Összefoglalóan, van még egy fontos része ennek a törvénynek: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásá-nak csökkentéséről szóló törvény technikai jellegű, hangsúlyozom, technikai jellegű módosítása a jogharmonizációs záradékok lecserélését, illetve kiegészítését tartalmazza a már módosított EU-szabályozásra való tekintettel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot, illetve a törvényjavaslat által módosított nyolc törvény módosítását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
