DR. GULYÁS GERGELY

Teljes szövegű keresés

DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a hozzászólásokat, amelyek a tekintetben legalábbis biztatóak voltak, hogy a most elhangzott frakcióvélemények szerint valamennyi frakció és így az Országgyűlés egésze a kormánypárti frakciókkal együtt, úgy tűnik, hogy ezt a javaslatot a végszavazáskor támogatni fogja. Ezzel akár itt a vitát le is zárhatnánk, de miután a napirenden szereplő és most tárgyalt törvényjavaslat… (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Eddig hallható voltam.
A napirenden szereplő és most tárgyalt törvényjavaslaton túlmutató észrevételek is elhangzottak az ellenzék részéről, ezért talán indokolt röviden ezekre is reagálni.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem tárgya ennek a javaslatnak, de ezzel kapcsolatosan rögzítsük azt, hogy a felügyelőbizottság tekintetében az ellenzék a felügyelőbizottsági delegálásokról, jelölésekről nem tudott megállapodni (Dr. Schiffer András közbeszól.), és ezért már az önkormányzati választások előtt jelezték, hogy a felügyelőbizottság tagjainak számát szeretnék megnövelni, hogy ez a megállapodás létrejöhessen. Én nem mondom, hogy ez a javaslat elvetendő, akkor is jeleztük, hogy ezt érdemes megfontolni. (Dr. Schiffer András elhagyja az üléstermet.) Én továbbra is úgy gondolom, hogy ezt érdemes megfontolni, de ez nem változtat azon, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között az ellenzék valóban nem volt képes megállapodni.
Ennél sokkal fontosabb, nagy kár, hogy Schiffer András már nincs köztünk, mert így újra és újra el fogja ismételni azt a tévedésre okot adó állítását, hogy a felügyelőbizottság korábbi létrejöttének és a jegybank által ellátott pénzügyi felügyeleti tevékenységnek bármi köze lenne egymáshoz. Pillanatnyilag ennek semmi köze nincs, mert a felügyelőbizottság működése nem terjed ki a jegybank pénzügyi felügyeleti jogkörére. Tehát természetesen e tekintetben is törvénymódosításokat be lehet nyújtani, csak egymás közt rögzítsük, hogy a kettőnek az eddigi jogszabályok szerint egymáshoz semmi köze nem volt. Amikor ezeket a jogszabályokat elfogadtuk, akkor az én emlékezetem szerint erre kiterjedő módosító indítványt senki nem terjesztett elő.
Szintén képtelen állítás, valószínűleg Schiffer András érezte és ezért elrohant itt közülünk, hogy négy évig mi nem csináltunk volna semmit. Pontosan tudja mindenki, aki pedig nem tudja, az utánanézhet, hogy az árfolyamgáttal, végtörlesztéssel, illetve az eszközkezelővel több mint 350 ezer embernek nyújtott végleges megoldást vagy pedig átmeneti megoldást a kormányzat. Ilyen értelemben az időzítést számon kérni szintén elég olcsó demagógia, hiszen pontosan tudjuk, hogy az eredeti, most valóban bizonyos korrekciókkal pontosított törvényjavaslat megtárgyalására és elfogadására azért került sor az idei évben, hiszen a Kúria májusban hozta meg azt az ítéletét, ami - itt a vitában is elhangzott - ennek a jogszabálynak alapjául szolgált. Tehát miután a ’14. májusi kúriai döntés jogosított fel bennünket arra, hogy ezt a jogszabályt megalkossuk, ezért ezt megelőzően rajtunk ezt számon kérni nyilvánvalóan nem lehet, vagy legalábbis ha lehet is, de nem méltányos.
A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatosan még azt szeretném megjegyezni, hogy a devizahitel-probléma előálltát a kormánypártoknak úgy felróni, mint eredendő bűnt, nemcsak teológiai, de tárgybeli tévedés is.
(18.30)
A probléma nem a mi kormányzati időszakunk alatt állt elő, ezt a problémát igenis a 2002 utáni szocialista kormányzat állította elő, akkor, amikor megszüntette a kedvezményes forinthiteleket. Ha ez nem történt volna meg, akkor nem állt volna elő ez a helyzet. Ránk már annak a számtalan családot valóban csőd közelbe taszító helyzetnek az orvoslása vár, amit négy év alatt elfogadott különböző jogszabályokkal és különböző jogi megoldásokkal sikerült úgy menedzselni, hogy egyébként a bankrendszer sem omlott össze, noha jelentős károkat volt kénytelen elviselni, ahogyan a most pontosítandó jogszabály is mintegy 900-1000 milliárd forintos kárt okozott a bankoknak.
Úgy gondoljuk természetesen, hogy ezért a csalárd magatartásért, amely hozzájárult ahhoz, hogy ilyen mennyiségben és ilyen feltételekkel jöjjenek létre devizahitelszerződések, ezért a bankoknak is vállalni kell a felelősséget. De kár a pénzügyi felügyeleti rendszert kizárólagosan felelőssé tenni ezért, részben, mert ha ez így van, akkor természetesen a probléma előálltakor működő pénzügyi felügyeleti rendszerrel kapcsolatosan is fel kellene tenni talán azt a kérdést, hogy mit csinált akkor a pénzügyi felügyelet, amikor több mint egymillió devizahitel-szerződés létrejöttét engedte meg, részben pedig azért, mert pont a jegybank, amely e tekintetben - függetlenül attól, hogy az ellenzéki képviselőtársaim szeretik-e Matolcsy Györgyöt vagy sem - éppen elismerést érdemel, hiszen 15 éve folytak ezek a bűncselekmények és visszaélések, a jegybank 15 hónapja rendelkezik a pénzügyi felügyeleti jogkörrel, és 15 hónap után mind a Quaestornál, mind a Buda-Cashnél egy helyszíni ellenőrzés során tárta föl (Közbeszólások az MSZP soraiból.) azokat a jogellenes bűncselekményt megvalósító visszaéléseket, amelyeket a most kiabáló szocialista képviselőtársaim alatt regnáló szocialista kormány által kinevezett pénzügyi felügyeleti vezetők semmilyen formában nem tudtak feltárni. (Heringes Anita: Te is tudod, hogy nem igaz! - Harangozó Gábor István: Ne hazudj! - Dr. Harangozó Tamás: Mennyi a jutalékod, Gergő?) És még legfeljebb azt róhatják fel, hogy valóban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013-ig ezeket nem tárta fel. De a 15 éves visszaéléseket 15 hónappal azután sikerült feltárni, hogy ez a felügyeleti jogkör a jegybankhoz került; akár tetszik, akár nem, ez ténykérdés.
Örülök annak, hogy az egyébként most közöttünk kialakult vita nem a jogszabály tartalmára vonatkozik, örülök annak, hogy a jogszabályt mindenki támogatja. Ez azt is mutatja, hogy senkinek ne legyen illúziója azzal kapcsolatosan, hogy ha szükséges, akkor a kormánypártok jó irányú korrekcióra maximálisan képesek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem