DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi felügyelet 2013 előtti működéséről szóló számvevőszéki jelentés megerősítette azt, hogy az Országgyűlés egy szükséges és kifejezetten jó döntést hozott akkor, amikor 2013 októberével a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét az MNB irányítása alá helyeztette, abba beolvasztva. A 2013-tól jegybanki irányítással megerősödött pénzügyi felügyelet bebizonyította, hogy sokkal hatékonyabban képes észlelni és feltárni a pénzügyi szektor, a brókerpiac évtizedes szabálytalanságait.
Most pedig előttünk van az a törvényjavaslat, amely a pénzügyi felügyelet további szigorítását és a befektetőpiac rendbetételét segíti elő annak érdekében, hogy lehetőleg soha többé ne történhessen meg az, hogy a brókerek évtizedeken át zavartalanul meglophassák az embereket. A Fidesz-KDNP egyértelműen kiáll az emberek mellett. Bízunk benne, hogy az ellenzék is kiáll majd az emberek mellett, és így ezen szigorításokat is támogatja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezések erősítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, továbbá szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást is.
Az uniós irányelveknek és a jogszabálynak való megfelelés kötelező előírása miatt, továbbá a piaci folyamatok fokozottabb átláthatóságát és fokozott ellenőrizhetőségét segítendő szükséges 20 pénzügyi vonatkozású törvény módosítása mintegy 279 paragrafusban.
(21.50)
Így különösen az alábbi törvények módosulnak: az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény; a tőkepiacról szóló 2000. évi CXX. törvény; a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény; az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és -járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény; a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény; a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény; a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény; a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény; a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény; a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény; és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat rendkívül komplex módon úgy kívánja szabályozni pénzügyi közvetítőrendszerünket, hogy az a tisztességes piaci szereplők működésének fenntartása mellett átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen.
Fentiek megvalósulása érdekében nyújtotta be az NGM az egyes törvények pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló T/4393. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében egyrészt szigorítja a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást, másrészt pedig uniós szabályokat ültet át a magyar jogrendszerbe. A törvényjavaslat szerint az MNB a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente vizsgálatot végez, méghozzá átfogó vizsgálatot. A törvényjavaslat bevezeti a rendkívüli célvizsgálat lehetőségét, melyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ennél az eljárásnál a határidők rövidebbek, mint a normál célvizsgálat esetén, vagyis gyors reagálást tesz lehetővé az MNB számára.
A BEVA által fizetendő kártalanítás mértékét a törvényjavaslat 100 ezer euróra emeli, és kiterjeszti azon eseteket, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből is láthatják, hogy úgy a kormány, mint a parlament mindent megtesz annak érdekében, hogy rendet tegyen a brókerpiacon. A Fidesz–KDNP feltárja az évtizedes pénzügyi visszaéléseket, véget vet a brókerek garázdálkodásának, és kártalanítja a károsultakat.
Kérem, támogassák a T/4393. számú törvényjavaslatot; a KDNP támogatja azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalról.)
