LÁSZLÓ TAMÁS,
LÁSZLÓ TAMÁS,
LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A Kulcsár-ügy után 2015-ben újabb szocialista pénzügyi csalássorozat rázta meg a magyar közvéleményt. A jelenleg is folyó hatósági nyomozások alapján valószínűnek tűnik, hogy mind a Buda-Cash Brókerház, mind pedig a Quaestor esetében vélelmezhetően legalább 2002 óta folytak visszaélések. A Bajnai Gordonhoz köthető Buda-Cash 2009-ben sikeresen kijátszotta az akkor hiányosnak mondható ellenőrzési rendszert, és súlyos tízmilliárdokkal károsította meg a kisbetéteseket és az önkormányzatokat is.
A kormány azonnal intézkedett, és napok alatt a károsultak, azaz a károsult kisemberek és az önkormányzatok mellé állt. Azonnali segítségnyújtás történt, villámgyorsan elindult a kárfelmérés és a visszaélések teljes feltárása. A kormány a gyors intézkedéseinek köszönhetően hatékonyan tudott közbeavatkozni az ügyben. A parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjainak, a cégek vezetőinek, tulajdonosainak, a felügyelőbizottsági tagoknak és az érintett könyvvizsgálóknak is zárolni lehet a teljes vagyonát. A zár alá vett vagyont pedig a károsultak kártalanítására lehet felhasználni.
Ugyanakkor annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló pénzügyi visszaélések, szükséges az átfogó szabályozási szigorítás. A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozás szigorítása, valamint az Európai Unió idevonatkozó egyes szabályainak átvétele. A jelen törvénycsomag három dolgot céloz meg: hasonló esetek megelőzését, az ellenőrzési rendszer megerősítését és a bizalom helyreállítását a pénzügyi közvetítőrendszerekben. A sok-sok intézkedés ebben a törvénycsomagban, úgy véljük, egymást szinergi-kusan erősíteni képes.
Tisztelt Ház! A tervezet a Nemzeti Bank-törvény módosítása keretében a Buda-Cash-ügyre tekintettel a befektetési vállalkozások esetén is öt év helyett háromévenként történő átfogó felügyeleti vizsgálatot ír elő a hitelintézetekhez hasonlóan. A törvény szigorítja a bírságolási szabályokat, a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhat, ami erősíti a bírságolás elrettentő erejét, azt a szigort, ami egyben a bizalom helyreállításához is kell.
A javaslat megemeli a BEVA által fizetendő kártalanítási összeghatárt 100 ezer euróra. A kártalanítás mértéke azonban továbbra is csak 1 millió forintig 100 százalék, az a feletti összeg esetében 90 százalék. A BEVA a jövőben önálló munkaszervezettel nem fog rendelkezni, operatív feladatai végrehajtását a jövőben az OBA veszi át. Továbbá bővül a BEVA forrásbevonási lehetősége is, hiszen ezentúl kötvénykibocsátással is forráshoz juthat, amelyekre az OBA-hoz hasonló szabályokkal vonatkoznának az állami kezességek is.
A javaslat kimondja, hogy egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet ilyen természetű tevékenységet. A minősítés iránti kérelmeket a nemzetgazdasági miniszter bírálja el, de ennek feltétele, hogy a könyvvizsgálók sikeresen teljesítsék a minősítő vizsgát. Az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgálói tevékenységet csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló végezheti a jövőben, amely minimum 100 millió forint értékű felelősségbiztosítással rendelkezik. Könyvvizsgáló cégek esetében ez a biztosítási összeg 500 millió forint.
Fontos változás még, hogy a javaslat alapján a könyvvizsgáló személy és cég sem végezhet öt évnél hosszabb ideig könyvvizsgálati tevékenységet ugyanannál a közérdeklődésre számot tartó cégnél. Négy üzleti évnek el kell telnie ahhoz, hogy az adott könyvvizsgáló ismét szerződést köthessen az adott gazdálkodóval. Mindez a könyvvizsgálók érdeke is, hiszen a brókerbotrány kirobbanása óta őket is sok és jogos kritika érte.
(21.30)
Tisztelt Ház! Újra és újra hangsúlyozni kell azt, hogy míg 2010-ben, közvetlenül az új kormány megalakítása előtt semmilyen problémát nem tártak fel, addig az MNB szakemberei már az ellenőrzés első napján az egyes brókercégeknél olyan visszaéléseket tártak fel, ami aztán dominóhatású lett. Ez a törvénycsomag az ellenőrzés intenzitását, sűrűségét kívánja fokozni. A továbbiakban a törvény egyes rendelkezései alapján az MNB nagyobb hangsúlyt fektet a helyszíni ellenőrzésekre. A jövőben rövidebb időszakonként tartana átfogó vizsgálatokat az MNB, emellett úgynevezett rendkívüli célvizsgálatot is elrendelhet súlyos piaci visszaélésnek már a puszta gyanúja esetén. A helyszíni vizsgálatokat az MNB haladéktalanul megtarthatja a jövőben külső könyvvizsgálók és egyéb szakértők bevonásával is, amennyiben az indokolt.
A társasági adót és bankadót érintően a javaslatcsomag arról rendelkezik, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezési alapja részére előleget befizetők által teljesített, meg nem térült követelés összege csökkenti a fizetendő társasági adó és bankadó összegét. Ez azt jelenti, hogy azoknak a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, amelyek előleget fizettek be a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjába, de az később behajthatatlannak minősül, a fennálló követelésük csökkenti a fizetendő társasági adó összegét. Ha a követelés több, mint az adott évben befizetendő társasági adó, akkor a fennmaradó különbözetet a következő évi adóból is le lehet vonni. Amennyiben az előleget a befizetők semmilyen módon sem tudják érvényesíteni a társasági adón keresztül, akkor azt a pénzügyi szervezetek különadójából vagy a hitelintézeti különadó összegéből is le lehet vonni.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban kirobbant brókerbotrányok esetében jól halad a több tízezer károsult kártalanítása, azonban fontos az is, hogy olyan jogszabályi környezetet hozzunk létre, amely biztosítja, hogy a jövőben senkinek ne legyen lehetősége az ügyfeleket becsapva több tíz milliárd forintot eltüntetni. Az előttünk fekvő törvénycsomag ezeket a célokat szolgálja, kérem a megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
