KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ,
KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ezen a vonalon haladnék tovább, amit Révész Máriusz képviselőtársam nyitott meg, és én is ezekre az előttünk álló pontokra koncentrálnék.
Engedjék meg azonban, hogy elmondjam, ha már az előbb arról beszéltem, mennyire helytelennek tartom a kormányzat azon általános gyakorlatát, amely szerint salátatörvényeket hoz be, hogy egy kevés paragrafust érintő törvény van előttem, mégis jónak tartom, hogy a minisztérium szakítva a kormányzat általános gyakorlatával, most behozott egy ilyen törvényt, ez az igazsághoz hozzátartozik. Azt gondolom, valóban sokat segíthet a követhetőségén és az állampolgárok számára a jogérvényesítésen az, ha külön látjuk az egyes törvények módosítását. Bár most csak egy három paragrafusról szóló törvény van előttünk, mégis azt gondolom, hogy ez a helyes megoldás. Ha korábban elmondtam a kritikámat, engedjék meg, hogy most elmondjam a pozitív megjegyzésemet: örülök, hogy ez most így szerepel előttünk, és nem hetvenkettedik részeként szerepel egy mezőgazdaságról, vagy egy kazánkovácsolásról szóló törvényben ez a javaslat, amely előttünk van.
Valóban nem hosszú, amiről szól. Az államtitkár úr elmondta, milyen célt szolgál. Azonban megkérdezem, hogy tényleg szolgálja-e ezeket a célokat. Szolgálja az ifjúságpolitikai célok érvényesítését az, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram tanácsának döntési jogköreit átadjuk az ezért felelős miniszternek. Itt nemcsak arról van szó, hogy egyedi támogatások lesznek a rendszerben, hanem arról is, hogy amiről eddig a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa döntött, amely egy széles körű testület, összetételéről egy kormányrendelet határoz, azokról most a miniszter úr fog dönteni.
Azért is érthetetlen számomra ez a változás, és nem értem az okát, hogy miért van erre szükség, mert egy részről a tanács összetételének meghatározását kormányrendelet, illetve törvény mondja meg, ezeket önök tudnák módosítani. Másrészről pedig azért, mert a jogszabályoknak megfelelően a GYIA Tanács elnökét például a miniszter úr javaslatára nevezik ki, pontosabban a miniszter úr által javasolt személy a GYIA Tanács elnöke, tehát nincs akadálya annak, hogy érvényesüljön mind a döntések előkészítésében, mind annak a végigvezetésében a minisztérium szándéka. E tekintetben tehát úgy érezzük, hogy érthetetlen ez a passzusa ennek a törvénynek.
De hogy pontos legyen, azt mondja, hogy az alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól - szép irodalmi megoldás, ezt mindenképpen értékelem -, a pályázatok elbírálásáról, valamint az egyedi támogatási igény alapján a támogatás odaítéléséről az erre a célra létrehozott testület javaslatára a miniszter dönt. Tehát mind az elbírálásról, mind az egyedi támogatási igényről is, mindkettőről a miniszter dönt. Ha ez megvalósul, a GYIA előirányzata nem lehet más igazából, csak egy olyan miniszteri keret, amely egyébként külön soron szerepel a költségvetésben, kicsit meghatározottabb módon, mint más miniszteri keretek, és amelyet egy jogszabályok által felhatalmazott kör, de ez bármikor módosítható, készít elő. Tehát valójában ez egy önálló miniszteri keretté silányítja a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram intézményét. Én ezt az irányt nem tudom támogatni, nem értem, hogy miként szolgálja azokat az ifjúságpolitikai célokat, amelyekről beszéltünk.
A 2. § paragrafus arról szól, hogy a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatra vonatkozó jogszabályokat vezetik ki a törvényből. Ez nyilvánvalóan helyes is, hiszen, kitértek rá az előttem szólók, megszüntették ezt a rendszert. Az államtitkár úr beszélt arról, hogy egy új rendszert építettek fel. Nyilván az is helyes lenne, ha az új rendszert majd bevezetnék a törvénybe, de most ez mindegy, nem akarok nagyot álmodni, azonban fontos rögzíteni, hogy én például azzal sem értettem egyet, amikor ezt a rendszert kivezették. Attól tartok, hogy az átalakítás utólagos átvezetésével sem tudok egyetérteni, ezt nézzék el nekem. Ha egy döntés etnogenezisével nem tudok egyetérteni, akkor az utóéletével sem tudok. Ez egy ilyen logikai összefüggés. Ezzel együtt nyilvánvalóan helyes is, hogy ezt itt érvényesítik.
Azzal kapcsolatban, amit Révész képviselőtársam mondott, hogy egyedi támogatási igények előkerülnek, megfontolásra méltó érvek, azonban semmiféle olyan számot nem ismerünk, semmiféle törvényben sem és máshol sem jelennek meg azok a számok, amelyek e támogatási igények volumenére vonatkoznak. Könnyen megtörténhet az is, hogy a 60 millió forintra csökkentett GYIA-összeg jelentős részét ilyen egyedi támogatások fogják jelenteni, miközben a pályázati támogatások kevésbé. Nem gondolom, hogy ez lenne feltétlenül a cél, azonban ha tesznek egy ilyen javaslatot, amely arról szól, hogy ilyen egyedi támogatások legyenek - nem biztos, hogy ördögtől való ez a javaslat, nekem nem tetszik, de nem biztos, hogy ördögtől való -, akkor szeretném, ha lenne mellette egy olyan javaslat, amely arról szól, hogy ezek az egyedi támogatási igények hány százalékát tehetik ki az eredeti programnak.
Az mégiscsak méltánytalan, ha előáll az a helyzet, hogy sokkal nagyobb része a támogatási iránynak az, ami egyedi kérelemre megy, mint ami a normál pályázati eljárásra. Mint abban sincs semmiféle garanciális elem, hogy ezek a támogatások valóban azokra az igényekre fognak menni, amelyekről Révész képviselőtársam beszélt, vagyis hogy olyan egyedi helyzetek kezelését fogják belőle megoldani, amelyek megoldása nem indokolt másként. Nos, ilyen garanciális elem sincs ebben az egyébként valóban nem túl hosszú törvényben.
Ha áttekintjük és azt mondjuk, hogy semmiképpen nem látjuk, miért szolgálja az ifjúságpolitikai célokat az, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramot egy miniszteri keretre silányítsák le, másrészt nem látunk garanciális elemeket abban, hogy az egyedi elbírálású igények miként lesznek a helyükön ebben a programban, harmadrészt korábban sem értettünk egyet az ifjúságpolitikai rendszer átalakításával, így az átvezetésével sem tudunk egyetérteni, attól tartok, ezért azt tudom mondani, hogy a törvényt sajnos nem tudom támogatni ebben a formájában.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
