BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 2013-ban még a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete mellett létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona - a szerződés alapján - a Quaestor-csoport kezelésébe került. Hogy pontosan mekkora vagyon, azt a közpénz egyértelmű érintettségének ténye ellenére következetesen titkolják, azonban a költségvetési adatok szerint legalább 3, de akár 6 milliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak. Ez azonban korántsem a teljes összeg, a Külügyminisztérium mintegy 4 milliárd forintnyi államkötvénye - aminek csak a pénzbeli ellenértékét tudták kimenteni, a kamatot már nem - is érintett. Ezzel tehát kimutatható kár érte a magyar államot, és akkor még nem is említettem azt a 72 milliárd forint névértékű részvényt, amit igen nagyvonalúan szintén a Quaestor kezelésére bíztak.
Miniszter Úr! Mégis, milyen megfontolások vezették önöket arra, hogy az emberek pénzét offshore hátterű magáncégre bízzák? Milyen motiváció játszott szerepet akkor, amikor a Magyar Államkincstár helyett profitérdekelt vállalkozókra bíztak újabb és újabb tízmilliárdokat? Mit nyertek önök ezzel, mert hogy Magyarország csak vesztett az ügyön, az már mindenki előtt egészen nyilvánvaló. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény szerint hazánk az átlátható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, felkérem arra, hogy az Országgyűlés előtt felelősségük tudatában számoljanak el a közpénzt érintő döntésekről.
Ennek keretében kérdezem: Milyen vezetői döntés alapján és mekkora közvagyon került a Quaestorhoz? Milyen miniszteri döntés alapján kerültek a Külügyminisztérium értékpapírjai a Quaestorhoz, annak ellenére, hogy azt a törvények szerint csak az Államkincstár kezelhette volna? Kit terhel annak a felelőssége, hogy az értékpapírok után járó 300 millió forint kamatot a minisztérium elvesztette, ezzel Magyarországot károsítva meg? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
