DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdeném azzal, hogy talán van olyan, amiben egyetértünk. Talán ön is egyetért a tekintetben, hogy a szegénység ellen küzdeni leginkább akkor lehet, ha több munkahely van, ha a munkából és bérből élők aránya növekszik.
Arról az örvendetes tényről szeretném önt tájékoztatni, hogy 23 éve nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint manapság, és a döntő többsége különösen 2013 második felétől a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon létrejövő munkahelyeknek köszönhető. (Dr. Schiffer András közbeszól.)
Amiben ön vitatkozik most velünk, szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a bérekre, általában a bérekre a magyar kormánynak milyen hatása van. Elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításánál van lehetőség (Dr. Schiffer András: Meg a közszféra bére.), hiszen ezt egy kormányrendelet szabályozza, és e tekintetben 2010 óta eddig minden évben megállapodás született a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, és arra szeretném fölhívni a figyelmét, hogy az idei évben is 3,4 százalékos növekedést prognosztizáltunk, illetve 3-4 százalék közötti bérajánlást fogalmaztunk meg, és ez nagyon jól átjön, hiszen látszik, hogy a vállalkozások, a vállalatok nagyjából ilyen nagyságrendre állították be az átlagkereset növekedését is.
Még néhány számadatot engedjen meg! Gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy az utóbbi négy évben átlagosan csaknem 11 százalékkal nőtt a fizetések reálértéke családi kedvezményekkel, családi kedvezmények nélkül 5,2 százalékos volt.
(11.10)
Ha bruttó szinten vizsgálódunk, akkor közel 40 százalékkal nőtt 2011 és ’14 között a garantált bérminimum, illetve a minimálbér mértéke.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy ma Magyarországon több mint négymillió ember dolgozik, ebből nagyságrendileg olyan 250 ezren dolgoznak minimálbéren, és olyan 500 ezer körül garantált bérminimumon. Tehát amikor arról vitatkozunk, hogy miért olyan alacsony a minimálbér, természetesen kétségtelen tény, hogy ha növekszik a minimálbér, annak van egy toló hatása fölfelé is az átlagbérekre, de önmagában nem szeretném, ha túlértékelnénk egyébként a minimálbér és a bértárgyalások kapcsán fölmerült problémákat, kérdéseket.
Az is egy újabb érdekes kérdés, hogy amikor vizsgálódunk, akkor a létminimumot vagy a szegénységi küszöböt érdemes vizsgálódásunk tárgyává tenni, hiszen az egyik az OECD által, tehát egy nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, a másik pedig kvázi egy, majdnem azt mondom, hogy hungarikum, hiszen a létminimum kapcsán egészen más szempontrendszert vesz figyelembe a statisztika.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy míg 2011-ben nagyságrendileg 70 százalék körül volt a létminimum és a minimálbér aránya, az mostanra 76 százalékra nőtt, és a tárgyalások kapcsán, amikor a munkavállalói, munkaadói oldallal beszéltünk, azt szerettük volna elérni, hogyha 80 százalékra sikerül ezt az arányt felvinni. Ugye, a 100 százalék azt jelentené most, hogy 87 500 forintnak kellene a minimálbér nettójának lennie, ennek a bruttóját, ha felsorakoztatjuk, akkor nagy valószínűséggel azt tudom önnek mondani, hogy néhány tízezer, de esetleg 100-200 ezer ember is nagy valószínűséggel elvesztené a munkahelyét pontosan azokban a szektorokban, ahol egyébként a minimálbér mértéke jelentős, mondjuk, a kereskedelemben vagy a szolgáltatási szektor egy részében. Tehát nagyon fontos körültekintően kezelni a bértárgyalásokat és általában a béreket.
A fő szempont az, hogy béreket növelni csak teljesítményből lehet. Volt példa 2010 előtt arra, hogy gyakorlatilag hitelből növekedtünk, látszik az eredménye. Az az eredménye, hogy még 2011-12 környékén is azt nyögte a magyar gazdaság, hogy egyébként úgy áramoltak ki bérek, hogy nem volt mögötte fedezet. Ezt az utat nem szabad és nem is akarjuk követni. Természetesen a teljesítmény növekedésével, a gazdaság növekedésével képesek leszünk nemcsak a versenyszférában, hanem a szolgáltatásban és a közszférában is növelni a béreket úgy, ahogy ez megtörtént a pedagógusoknál, a rendvédelmi dolgozóknál, és folyamatosan a következő időszakban a szociális területen dolgozóknál van jelentős lemaradásunk, amit igyekszünk pótolni.
Tehát arra szeretném felhívni még egyszer a tisztelt képviselő úr figyelmét, hogy fontos és a magyar kormány számára is fontos az, hogy a reálkeresetek növekedjenek, és nettó szinten többet tudjon minden magyar ember vásárolni ebből, de itt körültekintően kell eljárnunk ahhoz, hogy a magyar munkahelyeket pedig ne veszélyeztessük. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
