HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség és a magyar kormány 2010 óta dolgozik azon, hogy a devizahitelekkel rendelkező állampolgárok életét megkönnyítse, ezeket a hitelkonstrukciókat kivezesse a piacról. A végtörlesztés, az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő intézményének bevezetését követően a parlament tavaly nyáron a Kúria jogegységi határozatban rögzített elveit emelte jogszabályi szintre, vagyis a Kúria jogértelmezése általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé vált. Ezáltal a jogegységi törvény mentesítette a devizahiteleseket a perindítás alól, és a bankokat kötelezte arra, hogy elszámoljanak az adósokkal az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások alkalmazásával tisztességtelenül beszedett túlfizetésekkel. Az elszámolást az elszámolási törvény szigorú határidőhöz köti, mely biztosítja az elszámolások gyors lebonyolítását.
Az elszámolással egyidejűleg a forintosítási törvény az állampolgárok számára legkiszolgáltatottabb, legérzékenyebb területen, a lakhatás vonatkozásában a jelzáloghitelek esetén kötelezővé teszi a forintosítást. Ez az átváltási árfolyamot svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben, a japán jennél pedig 2,163 forintban határozta meg.
A svájci jegybank azon döntése, miszerint nem védi tovább a frank árfolyamát a felértékelődés ellen, különösen időszerűvé teszi a kérdést: milyen ütemezés alapján történik a bankok elszámoltatása és a forintosítás? Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen menetrend alapján forintosítják a közel 500 ezer érintett hitelszerződést? Mikortól törleszt kevesebbet egy átlagos devizahiteles?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
