KEPLI LAJOS,

Teljes szövegű keresés

KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Illatos úti Vegyiművek telephelye mellett található az utóbbi napokban kihelyezett óriásplakát, amelynek a szövege: „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket”.
Nagyon fura ezt az óriásplakátot éppen a Budapesti Vegyiművek főbejárata melletti kerítésen látni, hiszen azt látjuk, hogy Magyarországon vannak olyan gazdasági társaságok és vannak olyan magánszemélyek is, akik viszont nem tartják magukra nézve kötelezőnek azt, hogy Magyarországon betartsák a magyar törvényeket. Így van ez a Budapesti Vegyiművek esetében is. Csak ámul és bámul az ember, amikor a médiában azt hallja, hogy a kártalanításra, a felszámolásra, a kármentesítésre hány és hány milliárdot kell majd rákölteni, és mindezt egy olyan cég esetében, amelynek a története során már előfordult hasonló vagy mondhatni, ugyanilyen eset.
Hiszen ne felejtsük el, hogy az első Orbán-kormány idején, az ezredforduló környékén a garéi ideiglenesnek szánt hulladéklerakó kármentesítése szintén egy körülbelül 4 milliárd forintos összeget emésztett fel, amit szintén közpénzből kellett finanszírozni, az állami kármentesítési forrásból. Akkor az történt, hogy nagyon hasonló összetételű, nagyon hasonló káros hatással rendelkező hulladékokat helyeztek el a Baranya megyei Garé település határában, meglehetősen nagy mennyiségben. Ezeket a hordókat akkor elvitték onnan, azonban a talajban és a talajvízben a szennyezés jelen pillanatban is ott van. Azzal, hogy a hordókat elvitték, még semmi nem lett megoldva. Jelen pillanatban már a község ásott kútjai, a talajvizei nem használhatók, nem használják az emberek sem öntözésre, sem más célra, illetve nagy a veszélye annak, hogy az ivóvízbázis is elszennyeződik, hiszen ezek a szennyezések terjednek, és előbb-utóbb egyre mélyebbre jutva be fognak kerülni az ivóvízbázisba.
Tehát ezért elképesztő, hogy eljutottunk odáig, tizenegynéhány évvel később, hogy ismét ott tartunk, hogy a Budapesti Vegyiművek egy másik telephelyén, a központi telephelyén, megint csak elhagyott, gazdátlan hordókra lel valaki, amelyekből veszélyes, mérgező anyag szivárog a földbe, és évek óta ellenőrizetlenül, hiszen a cég már hét vagy nyolc éve felszámolás alatt van. Eleve nonszensz, hogy hogy tarthat egy felszámolási eljárás hét-nyolc évig, miért húzódik el ennyire a magyar jogban, miért engedik meg, hogy ilyen sokáig elhúzódjon egy felszámolási eljárás.
Azt is tudjuk, hiszen dokumentumok állnak a rendelkezésünkre, hogy nem annyira új keletű azért ez a történet, hiszen már 2005-ben, tíz évvel ezelőtt, 49 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Közép-Duna-völgyi környezetvédelmi hatóság a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén engedély nélkül és nem megfelelően tárolt hulladékokkal kapcsolatban. Tehát 2005-ben már egy 50 millió forintos bírság kiszabásra került. 2009-ben ezt követte egy újabb 17 millió forintos bírság, majd 2011-ben egy büntetőfeljelentés is született az ügyben. Szintén a Közép-Duna-völgyi környezetvédelmi hatóság büntetőfeljelentést tett a IX. kerületi rendőrkapitányságon, ahol részletesen leírja, hogy mintegy 1200 tonna mennyiségű veszélyes hulladék ott van a telephelyen.
(11.50)
Volt olyan év, hogy az őrzését senki… - volt egy cég, amelyik eredetileg szerződés szerint vállalta az őrzését, de aztán ez felmondta a szerződést, és évekig senki nem őrizte, szabadon folyt belőle a veszélyes anyag ki a földbe és a talajba.
Tehát ilyen előzmények után elég érdekes, hogy most kerül a parlament elé egy olyan törvény, ami ugyan megkönnyíti, valóban, ennek az ügynek a rendezését, és ezért támogatni is fogjuk, de vannak azért furcsa elemei.
Ilyen furcsa elem - és ezzel kapcsolatban módosító indítványt is fogunk beadni vagy adunk be ehhez a javaslathoz -, hogy miért kell az eredeti javaslathoz képest módosítani a zárt, nem nyilvános tárgyalásos eljárás szabályait, egyáltalán miért van szükség arra, hogy környezetvédelmi okokból vagy katasztrófavédelmi okokból zárt, nem meghívásos pályázat vagy nem nyilvános pályázat útján értékesítsék a felszámolás alatt lévő céget. Ez mindig csak a visszaéléseknek és a korrupciónak a látszatát kelti, hogy ha valami zárt, ha valami nem nyilvános, az az állampolgári bizalmat csökkenti. Tehát innentől kezdve nem értjük, hogy miért van erre szükség. Ugyan a törvény indoklása azt mondja, hogy azért, hogy egy megfelelő szakmai befektető, aki tovább tudja esetleg üzemeltetni a kármentesítési folyamatot vagy magát az üzemet, üzemként képes átvenni és szakmailag is megfelelő erre, ezt mondja ki a törvény, de mégsem látjuk indokoltnak mi ezt a zárt, meghívás nélküli pályázatot.
Tehát az egyéb javaslatokkal, ami a kisajátítással és a felszámolási eljárással kapcsolatos további részletszabályokat tartalmazza, egyet tudunk érteni ebben az esetben, hiszen most valóban arra van szükség, hogy minél gördülékenyebben meg lehessen oldani ennek a területnek a kármentesítését. Csak arra kell odafigyelni, hogy tényleg ne járjunk úgy, mint Garé esetében, hogy elviszik a hordókat, azt a néhány ezer hordót, ami ott megtalálható, majd utána a talajban a szennyezés ott marad.
Maga a talaj megtisztítása, én úgy tudom, hogy az egyik hazai nagy kármentesítő cégnek a számításai szerint akár 40 milliárd forintot is igénybe vehet, tehát egy hatalmas nagy összeg, és nyilván ekkora összegnél már mindig, így vagy úgy, de megjelennek az ügyeskedő, ügyeskedni akaró cégek, amelyek valójában nem is végeznek kármentesítési munkát, csak továbbadják. Tehát ahol állami forrás és sok-sok milliárd jelenik meg, ott nagyon oda kell figyelni arra, hogy ezek milyen úton-módon fognak elköltődni vagy elköltve lenni.
Éppen ezért javasoltuk mi azt, hogy ezt a kármentesítési folyamatot az Illatos úton és más országos kármentesítési program keretében elköltött forintok hasznosulását is egy parlamenti vizsgálóbizottság felügyelje, egy olyan parlamenti vizsgálóbizottság, ahol az országgyűlési frakciók képviselőin kívül szakértők is részt vennének a bizottság munkájában. Hiszen az elmúlt húsz évben az országos környezeti kármentesítési programban jó néhány milliárd forint el lett költve adófizetői pénzből, adóforintokból, és nem mindig egyértelmű, hogy ezek valóban úgy hasznosultak, hogy az adott terület környezetvédelmi és egészségügyi szempontból, környezetegészségügyi szempontból megtisztultnak minősíthető, és ugyanakkor a pénzek elköltése is a leghatékonyabbnak tekinthető.
Tehát szükség volna arra, hogy egyrészt visszamenőleg ezeket megvizsgálja valaki, egy országgyűlési vizsgálóbizottság, másrészt pedig arra, hogy a most folyó és a jövőben várhatóan sorra kerülő ilyen ügyeket is feltárjuk, illetve figyelemmel kísérjük politikai, törvényhozói szempontból. Hiszen abból, hogy hónapról hónapra előkerülnek ilyen esetek, itt volt a selypi cementgyár, ott az azbeszt volt a problémás veszélyes hulladék, de mégiscsak veszélyes hulladék; akkor itt volt a balmazújvárosi lerakó ügye, itt volt néhány évvel, talán két évvel ezelőtt az abasári vízszennyezés ügye, és még jó néhány olyan ügyet lehetne sorolni - Óbudai Gázgyár, s a többi, s a többi - az elmúlt években, évtizedekben, ahol súlyos környezeti problémák kerültek felszínre, és amely környezeti problémák elhárítására nem volt már felelős, nem lehetett olyan felelőst találni, akinek a költségére ezt meg lehetett volna oldani. Mindig az államra maradnak végül. Az államnak viszont el kell végezni, mert az állam nemcsak a költségvetési forintokkal kell hogy jó gazda módjára gazdálkodjon, hanem a természeti erőforrásokkal is.
Az országos környezeti kármentesítési program keretében annak idején készült egy lista, hogy több ezer olyan telephely, több ezer olyan helyszín van Magyarországon, ami ilyen szempontból, kármentesítési szempontból érdekes lehet. Hogyha tudjuk, hogy ilyen nagy számban léteznek ezek a telephelyek, és azt is tudjuk, hogy ezek veszélyeztetik az ivóvízbázisainkat, veszélyeztetik a termőföldjeinket, veszélyeztetik a természeti környezetünket, és természetesen az emberi egészséget is nagymértékben veszélyeztetik, akkor bizony kötelességünk beavatkozni; akár uniós forrásokat, akár magyar költségvetési forrásokat felhasználva, minél előbb elérni azt a célállapotot, hogy Magyarországon ne adódhasson elő olyan helyzet, hogy egy településnek az ivóvízbázisa elszennyeződik, és utána a településre máshonnan kell ivóvizet hozni. Mert egyszerűen, azt utána már megtisztítani vagy horribilis költségekkel lehetne, vagy egyáltalán nem lehet, tehát visszafordíthatatlan környezetkárosodás következik be.
Ezért tartjuk fontosnak, hogy ne csak ilyen törvények által, ilyen részletszabályokban, hanem egy átfogó szabályozással rendezzük végre ezt a kérdést, indítsuk újra az országos környezeti kármentesítési programot, és bizony tegyük meg jogilag is azokat a lépéseket, hogy az ilyen szennyezések még akkor felderíthetők és a kármentesítések akkor végrehajthatók legyenek, amikor még létezik az a vállalkozás, létezik az a cég, amelyen ezt be lehet hajtani.
Mert, még egyszer mondom, itt van a Budapesti Vegyiművek, amely évtizedek óta környezetszennyezési problémákkal kerül a média középpontjába. 2005-ben, amikor a környezetvédelmi hatóság az 50 millió forintos bírságot kiszabta, tudomásom szerint még egy működő cég volt, akkor még nem kezdődött el a felszámolási eljárás, akkor még talán lehetett volna valamit tenni.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Most már a cégnek a meglévő ingatlan és egyéb vagyonából a felszámolási eljárás során talán sikerül legalább részben fedezni, hogyha ezt a törvényt is elfogadja az Országgyűlés, a kármentesítési eljárásnak a költségeit.
De, még egyszer mondom, az nem célszerű, hogyha a jövőben arra rendezkednek be a Magyarországon működő és veszélyes anyagokat felhasználó vagy veszélyes hulladékokat termelő cégek, hogy majd ők itt hagyják szépen a földben a veszélyes hulladékokat, és majd úgyis az állam egyszer majd kármentesít és kötelezettséget vállal helyettük, hanem még a probléma gyökerénél meg kell fogni, még mielőtt felszámolódik, eltűnik a cég, és nem lehet rajta behajtani ezeket a követeléseket. Úgyhogy én üdvözlöm a kormány az irányú törekvését, hogy elinduljon egy ilyen irányba.
Azt kérném az államtitkár úrtól, hogy a zárszóban majd ezt mondja el, indokolja meg néhány mondatban, hogy miért szükséges a zárt, nyilvánosság nélküli értékesítési pályázat, és hogyha ezt megteszi nekem, és megfelelő indokot tud erre mondani, akkor nem tartom kizártnak, hogy támogatni tudjuk ezt a javaslatot. Egyelőre egy ilyen tartózkodó állásponton vagyunk. Köszönöm szépen. (Bana Tibor tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem