BARTOS MÓNIKA,

Teljes szövegű keresés

BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Mi vagyunk az első generáció, amelyik érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még tehet valamit ellene.” - Barack Obama Áder János köztársasági elnök úr által is idézett mondatát egyszer már én is idehoztam képviselőtársaim elé.
(12.10)
Úgy tűnik, napjainkban egyre többen ráébrednek ennek jelentőségére. A környezetünkben lezajló változások, események és azok életünkre, mindennapjainkra gyakorolt súlyos hatása figyelmeztet minket, hogy nem játék, amivel szembe kell néznünk, nem lehet a ránk váró feladatokat, küzdelmet egy vállrándítással elintézni. Azonban a döbbenet nem elég, cselekedetekre van szükség, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A klímaváltozás elleni sikeres fellépés az országok közötti minél szélesebb összefogással valósítható meg. Ennek tényét a nemzetközi közösség sem vitatja.
Ez az év a klímaváltozás, a fenntarthatóság jegyében telik. Már évekkel ezelőtt elkezdődött az az előkészítő munka magyar társelnökséggel, amely a fenntartható fejlődési célok megfogalmazásához vezetett. Az ezeket tartalmazó ENSZ-határozat állam- és kormányfők általi elfogadását fokozott figyelemmel várja a nemzetközi közvélemény.
Ennél nagyobb és várakozással teli érdeklődés a témában csak a párizsi klímacsúcsot, annak előkészítését övezi. Az emberiség jövőjét hosszú távon befolyásoló egyezmény, a párizsi klímacsúcs megrendezése ez év decemberében lesz várható. Ha az EU mellett a szén-dioxid-kibocsátás feléért felelős nagyhatalmak - úgymint USA, Kína, India - nem fogják vissza a környezetszennyezésüket és nem változik szemléletük, akkor olyan visszafordíthatatlan következményekkel fogunk mi és utódaink szembenézni, amelyek civilizációnkat veszélyeztetik.
A párizsi klímacsúcs sikere érdekében számos kezdeményezés indult. Al Gore volt amerikai alelnök Nobel-díjas klímavédő kampányáról már én is tettem említést képviselőtársaimnak. Ennek lényege, hogy mintegy egymilliárd főt szeretnének elérni és arra biztatni őket, hogy emeljék fel a hangjukat bolygónk védelme érdekében. Áder János köztársasági elnök úr az elsők között csatlakozott a kampányhoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés is érzi a fokozódó figyelmet, több esetben foglalkozott a klímaváltozás, a fenntarthatóság kérdéskörével. A tavaszi ülésszakban több klímapolitikát és energiapolitikát érintő javaslatot tárgyaltunk. Így például április 28-án került elfogadásra a T/4020. számú törvényjavaslat, amely az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményével és annak kiotói jegyzőkönyvével összhangban megalapozta az egységes díjfizetési rendszert az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők számára, illetve szabályozta a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság minőségi működését.
Május 12-én került elfogadásra a T/4582. számú törvényjavaslat, amely az EU-irányelvekkel összhangban biztosítja az energiahatékonysági nemzeti célértékek teljesítéséhez szükséges szabályozást. EU-s cél a 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági javulás. Május 27-én került elfogadásra a dohai módosítás, vagyis a második kiotói jegyzőkönyv kihirdetését, az annak való jogi megfelelést és a végrehajtást célzó T/4636. számú törvényjavaslat. Június 2-án pedig benyújtotta a kormány a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az EU országai globális szinten példaértékű elkötelezettséget mutatnak. Ezzel függ össze az előttünk fekvő törvényjavaslat is, mely a hazai klímapolitikai törekvéseket és feladatokat, valamint az emissziókereskedelmi rendszer végrehajtását és feltételrendszerét meghatározó szabályozás felülvizsgálatát célozza. Az uniós és nemzetközi jogi törekvésekkel összhangban pontosítja a hazai jogi rendelkezéseket, biztosítja a megfelelést az uniós jogból fakadó szabályozási kötelezettségeknek, ugyanakkor egyszerűsítéssel segíti a hazai klímapolitika hatósági feladatellátását.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének - röviden EU ETS - célja, hogy hozzájáruljon az EU-tagállamok azon kötelezettségvállalásainak eléréséhez, amelyek az üvegházgázok kibocsátásának költséghatékony módon történő korlátozására, illetve csökkentésére vonatkoznak. Azáltal, hogy a résztvevő vállalatok számára lehetővé tették a kibocsátási egységek adásvételét, a kibocsátáscsökkentések megvalósításával járó költségek is alacsonyabbak.
Az EU ETS a központi eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmet meghatározó stratégiájának. Világszinten ez az első nemzetközi szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer, amely ez év elejétől nemcsak a 27 tagállamra terjed ki, hanem az Európai Gazdasági Térség további három tagjára, azaz Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is. Jelenleg az energetikai és az ipari ágazatok több mint tízezer létesítményét foglalja magában, amelyek együttesen az EU szén-dioxid-kibocsátásának csaknem felét, illetve teljes üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékát adják.
2014 októberében az Unió vezetői a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szakpolitikai keret más fő tényezői mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő legalább 40 százalékos hazai csökkentésében állapodtak meg. Ennek egyik célja, hogy versenyképesebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon az Európai Unió gazdasága és energiarendszere. Másik mozgatója, hogy sikerüljön elérni a 2030-ra kitűzött, a megújuló energiára és az energiamegtakarításra vonatkozó 27 százalékos célkitűzést.
(A jegyzői székben Móring József Attilát
Földi László váltja fel.)
A 2020 utáni jogalkotási keret részeként fog sor kerülni az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere felülvizsgálatára. Az EU a globális kibocsátások mintegy 10 százalékáért felelős, és ez az arány a következő évtizedekben tovább fog csökkenni. Az éghajlatváltozás kezeléséhez nemzetközi szakpolitikai válaszra van szükség.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat a célok megvalósítása érdekében öt lényegi pontra fókuszál.
Az első cél a kvótabevételek megosztásának rendezése. Ennek egyik eleme, hogy a kvótabevételek NFM és NGM közötti megosztását és azok célzott felhasználását rendezni kívánja a két klímapolitikai ágazati törvényben. Mindezt úgy teszi, hogy az összhangban legyen az uniós és a nemzetközi rendelkezésekkel. Másik eleme pedig koherenciazavart orvosol. A költségvetési törvény szerint is hivatkozott két ágazati törvény jelenleg nem koherens a költségvetési rendelkezésekkel, így mindenképpen szükséges az ágazati szabályozás megfeleltetése a költségvetési szabályozásnak.
A második cél a derogációs feladatokért felelős személyek meghatározása. Ahogy államtitkár úr is említette, a derogáció fontos eszköz az energiahatékonyság növelésében és ezzel együtt az üvegházhatású gázok csökkentésében. A módosítás lényege, hogy az NGM kezdeményezésére az NFM visszaveszi a villamosenergia-termelők részére nyújtott ingyenes kvótakiosztással kapcsolatos feladatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik cél a Nemzeti Akkreditáló Testület feladatának rendezése. A módosítás lehetővé teszi, ahogy államtitkár úr is említette, a kölcsönös elismerés elvének gyakorlását más uniós tagállamban bejelentett, de Magyarországon tevékenykedő hitelesítő szervezetek vonatkozásában. Ezzel együtt eltörli a külföldi hitelesítő szervezetek hazánkban való eljárása érdekében megkövetelt Nemzeti Akkreditáló Testület általi nyilvántartásba vételt, ami a gyakorlatban az üzemeltetők és a külföldön akkreditált hitelesítő szervezetek körében zavart keltett és tanácstalanságot okozott.
A negyedik cél a nemzetközi klímapolitikai feladatok ellátásáért való felelősség rendezése. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években a nemzetközi klímapolitikai törekvések, célkitűzések hangsúlyosabb szerepet kaptak. A klímapolitika az energiapolitika szerves részévé vált. Számos, az energiapolitikáért felelős miniszter hatás- és feladatkörébe tartozó feladat meghatározására törvényi szinten nem került sor eddig. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.
Az ötödik cél pedig az egyéb légiközlekedési kvótakiosztást érintő módosítás. A javaslat az Európai Bizottság által publikált és alkalmazott, a légiközlekedési kvótakiosztásra vonatkozó dokumentumok alapján módosítást fogalmaz meg az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerén belüli légiközlekedési szabályrendszer pontosítására.
(12.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Kihívásokkal és feladatokkal teli esztendőt élünk, melyet végigkísér a felszólalásom elején idézett mondat, amely így szól: „Mi vagyunk az első generáció, amelyik érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még tehet valamit ellene.”
Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem