L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy megteremtse az összhangot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény és az Országgyűlés által szintén most megtárgyalandó, az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvénymódosításokról szóló T/4767. számú törvényjavaslattal, továbbá az Országgyűlés által már elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénnyel.
A T/4767. számú, felsőoktatási tárgyú törvénycsomag megszünteti a képzési ág fogalmát, továbbá módosítja az egyetemmé minősülés feltételeit, melyeknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem már teljeskörűen megfelel.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény bevezeti a tisztjelölti jogviszonyt. A rendészeti alapképzésre nappali tagozatra felvételt nyert személy ösztöndíjszerződés megkötésével tisztjelölti állományba kerül.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeire a honvéd tisztjelöltekével azonos szabály alkalmazása indokolt. Azonban a rendészeti alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzése releváns. A 2016. július 1-je után tanulmányaikat megkezdők lesznek az első tisztjelöltévfolyam, az ezt megelőzően rendszerbe került hallgatók még közszolgálati ösztöndíjasként folytatják, illetve fejezik be tanulmányaikat. E rendelkezések és a kapcsolódó további pontosítások 2016. július 1-jén lépnek hatályba.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat további célja azon rendelkezések beiktatása, melyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakításához szükségesek. E módosítás alapját a kormány 2014. évi, az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozata jelenti, melyben a kormány egyetértett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításával, és az államtudományok egységes oktatását a kormány jelenleg is, változatlanul szükségesnek tartja.
A változás okán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény szövegében a „közigazgatási” szövegrészek helyébe az „államtudományi és közigazgatási” szövegrész lép, egyidejűleg a felsőoktatási törvény megfelelő módosítására is sor kerülhet. A módosítás a közigazgatási felsőoktatás törvényi fogalmát az „államtudományi” megjelöléssel bővíti.
A közigazgatási felsőoktatás fogalmát a 2011. évi CXXXII. törvény, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény határozza meg azzal a céllal, hogy olyan felsőoktatási képzési ág jöjjön létre, amely célzottan a tisztviselői életpályára készít fel. Ennek egyik intézményi garanciájaként a törvény a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert határozza meg a közigazgatási felsőoktatás felügyeletéért és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásáért is felelős miniszterként.
A törvény végrehajtásaként 2011-ben a korábban egységes képzési területként szabályozott úgynevezett jogi-igazgatási képzési terület szétvált, és a jogi képzési terület, gyakorlatilag a jogászképzés is önállóvá vált. A közigazgatási szakértőnek ugyanis szerteágazóbb ismeretekre van szüksége, mint amelyet a jelenlegi jogászképzés nyújt. A jogászok fontos feladatot töltenek be különösen a jogalkotási és jogalkalmazási feladatok terén, de nem rendelkeznek azokkal a sokrétű szakigazgatási, közmenedzsment-, ágazatpolitikai ismeretekkel, amelyekkel egy tisztviselőnek, egy professzionális közigazgatási szakembernek rendelkeznie kell.
A közigazgatási felsőoktatást a javaslat bővíti az államtudomány területével. Az államtudomány az állam működésével, szervezetével, feladatával kapcsolatos komplex ismereteket jelenti. A közigazgatás és annak képzése, kutatása az államtudomány törzsanyaga. Az államtudományokban azoknak kell jártasságot szerezniük, akik tisztviselői, közszolgálati vezetői karrierre, az állam magas szintű szolgálatára készülnek. Ezért az államtudományban az utánpótlást a javaslat szerint osztatlan mesterképzésben, tehát ötéves képzésben kell képezni.
A közszolgálati vezetői karrierben egy posztgraduális államtudományi mesterszintre is szükség van. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a közszolgálati továbbképzés alapintézménye hivatott a törvény szerint arra, hogy az államtudomány oktatása a közszolgálati életpálya magasabb szintjeire készítsen fel, az egyetem fenntartói jogait gyakorló tárcának pedig felelőssége, hogy a képzés a közszolgálat-fejlesztés és életpálya igényeivel összekapcsolódjon.
A jogászképzés feladata és felelőssége az államélet és a közigazgatás fejlesztésében továbbra is felbecsülhetetlenül fontos, ez a közigazgatás jogászutánpótlásának biztosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogászképző karok jó feladatmegosztása nemzeti érdek. Jó minta erre, hogy a tisztviselők továbbképzését az egyetem valamennyi jogi kar bevonásával végzi országszerte.
Az államtudomány törvényi kiemelése megfelelő helyre helyezi ennek a területnek a képzését, elsősorban a közszolgálati életpályát és a tisztviselői utánpótlás minőségét szem előtt tartva.
A jogászképzés helyzetének kormányzati elemzésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos államtudományi tárgyak oktatása az elmúlt 20 évben kiszorult a jogászképzésből. A jogrendszer összetettebbé, többrétegűvé vált, a 10 féléves képzés immár alapvetően a jogtudományi ismeretek részletes átadására elegendő, míg az államtudományok esetében egy alaptudás megteremtésére elég. A jogi karok ugyanakkor továbbra is folytathatnak komplex államkutatásokat, és ennyiben alapítói felelősség nevükben az „államtudományi” kitétel használata.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készülő államtudományi mesterszak tervezett bevezetése a jogászképzésből kiszorult hagyományos és a nemzetközi tudományfejlődésben megjelent és folyamatosan formálódó újabb államtudományi tárgyak részletes feldolgozását teszi lehetővé. Természetesen e képzés meghatározó része a jogtudományi, jogi szakismeret, de nem azon a szinten, ahogyan arra a jogászképzésben jelenleg sor kerül. A két szak - jogtudományi és államtudományi - tehát alapvetően egymás kiegészítőjeként jelenik meg.
A javaslat tehát megteremti azokat a kereteket, melyek között a modern állam működésének gyorsan változó feltételrendszere és a kormányzati szféra szakemberigényének megfelelő speciális tudástartalom fejleszthető. A közszolgálati előmenetel folyamatába be kell építeni az államtudományok mesterszintű képzését. A képzés célja ezért az kell hogy legyen, hogy a közszolgálat vezetői az államérdek és a közszolgálat értékrendjének érvényesítése érdekében az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezeljék, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési feladatok ellátására, az államszervezet, az állami működés hatékony menedzsmentjére legyenek képesek.
Mindazok a képviselőtársaim, akik a kormányzatban már feladatot, szerepet vállaltak állami vezetőként, pontosan tudják, hogy ilyen szakemberekből milyen nagy a hiány.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja továbbá annak egyértelmű rögzítése, hogy csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást, továbbá, hogy az államtudományi szakon végzettek - hasonlóan a jogászokhoz - doktori cím használatára jogosultak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény jelenleg is tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzés a felügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélye alapján indulhat. A felügyeletet gyakorló miniszter tehát eleve dönthet úgy, hogy csak a Közszolgálati Egyetemen legyen képzés az adott felsőoktatás vonatkozásában. Ennek kapcsán jelezni szükséges, hogy idén ősztől más felsőoktatási intézmény nem indít közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, éppen a felügyeletet gyakorló miniszter hatására.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kizárólagossága az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás területén azért indokolt, mert már az egyetem létesítésekor egyértelmű volt, hogy olyan képzéseket kell az egyetemen végigvinni, amelyek más felsőoktatási intézményekben nem valósíthatók meg.
(18.30)
A rendészeti, katonai, a katasztrófavédelmi és a nemzetbiztonsági területen évtizedek óta csak az egyetem jogelőd intézményeiben lehetett ilyen képzésekben részt venni. Az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás vonatkozásában a képzés az egyetem államtudományi egyetemmé fejlesztésével válik teljesen egyedivé.
A kizárólagosság mellett szól az is, hogy a fenntartók és az egyetem között speciális kapcsolat áll fenn, a fenntartók jogai szélesebbek, mint más felsőoktatási intézmények esetén gyakorolható fenntartói jogosítványok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény már most is a fenntartói testület jogkörébe utalja az egyetem képzési és kutatási programjának jóváhagyását, továbbá az egyetem szervezetfejlesztését meghatározó intézményfejlesztési terv elfogadását. Valós tartalommal a fenntartói testület - a kormány képviseletében - meghatározza a képzések tartalmát, volumenét és a szakmai elvárásokat. Ezek olyan mértékű fenntartói jogosítványok, amelyek egyetlen másik felsőoktatási intézménynél sem valósulnak meg. Ez a kapcsolat is szükséges a képzések végrehajtásának sikerességéhez, mely tehát más felsőoktatási intézmények tekintetében nem áll fenn.
Az egyetem finanszírozása is egyedi a többi felsőoktatási intézményhez képest. Az egyetem nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében, hanem a Miniszterelnökség fejezetében található költségvetési szempontból. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény feladatalapú finanszírozást irányoz elő, ami igazodik a mindenkori fenntartói igényekhez. A jelen módosítás keretében e kérdést véglegesen rendezni kívánjuk. E módosítás egyidejűleg a felsőoktatási törvény módosítását is igényli, amely a törvényjavaslatban természetesen szintén szerepel.
Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy a fentiek jegyében szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
