DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány törvényben garantált fizetésemelést és kiszámítható, folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a rendvédelmi dolgozóknak - mondjuk, ezt töretlenül, hiszen az előző ciklusban is ezt ígérte folyamatosan -, lényegében erről szólt az új szolgálati törvény, és számtalan súlyos hibája ellenére egyébként az MSZP-frakció is ezért szavazta meg április 14-én.
Ennek a törvényjavaslatnak hosszú vitája volt a parlamentben meg azt megelőzően a szakmával, a társadalmi szervezetekkel is, és sok mindenben egyébként a kormányzati oldal teljesen elhibázott rendelkezése tekintetében visszalépett, de egy olyan pontja volt ennek a törvényjavaslatnak, amivel elérték azt, hogy talán 97 százalék fölötti többséggel szavazta meg a magyar Országgyűlés, és minden parlamenti frakcióval rendelkező párt igennel szavazott, az arról szólt, hogy új életpályát és új illetményrendszert kapnak az ezen a területen dolgozó emberek.
Ez a törvényjavaslat, amelyik most előttünk van, arról szól, hogy a törvény július 1-jei hatálybalépése előtt a kormány az egyik leglényegesebb elemében, az illetményrendszer bevezetésével kapcsolatban még a hatálybalépés előtt módosítani kívánja ezt a törvényjavaslatot; ha egyszerűen akarok fogalmazni, egyszerűen becsapja mindezt a 70 ezer embert, mind pedig a parlamentben ülő pártokat és az itt ülő képviselőket. Arról ugyanis szó nem volt a parlamenti vitában, az egyeztetések során, hogy önök egy ilyen szempontból a képviselőket és a parlamentet és az érintetteket is hintába ültető politikájukkal 2016. január 1-jei bevezetéssel önök a parlamenttel elfogadtatnak egy törvényt, majd néhány héttel később benyújtanak egy másikat, hogy jaj, bocsánat, nem is 2016. január 1-je, azt a számot elírtuk, az nem 6-os, hanem 9-es, csak fordítva néztük. Ez ugyanis nem így működik, államtitkár úr.
Itt két lehetőség van. Tehát önök az illetményrendszert nem fogják bevezetni. Én nem a fizetésemelésről beszélek, az illetményrendszerről. (Kontrát Károly csóválja a fejét.) Hiába csóválja a fejét államtitkár úr, az illetményrendszer alkalmazását 2019. január 1-jéig elhalasztja ez a törvényjavaslat. Az lehet, hogy államtitkár úr nem tudja, mi az az illetményrendszer, de akkor is ez van a saját maguk által benyújtott törvényjavaslatban. Államtitkár úr, ez így nem működik. Vagy az a helyzet, hogy a Belügyminisztérium nem tudta kiszámolni, végrehajtani az egyébként a parlament által nem olyan régen elfogadott törvényjavaslatot, és a 70 ezer emberre névre szólóan az új életpályarendszer és előmeneteli rendszer tekintetében nem tudta pontosan kiszámolni és végrehajtani azt, ami a törvényben van, akkor azt kell mondani, mert akkor ezek szerint maga a béremelés a továbbiakban nincsen veszélyben. Vagy a rosszabbik variáció, hogy önök kiszámolták, és rájöttek, hogy nincs fedezet arra, ami ebben a törvényben eredetileg benne volt. És hogy ez az utóbbi mennyire valószínű, arra három érvet mindenképpen fel kell hoznom.
Az egyik az, hogy önök benyújtják a törvényjavaslat 4. §-ában, világossá teszik, olvasom: „Ha a hatályos rendszeres díjazás 30 százalékot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosítana, akkor a hivatásos állomány tagja részére a 150. § (2) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami 30 százalékos mértékű illetményemelkedést eredményez.” Ez jogilag csűrcsavarnak tűnik, egyről szól: itt nem átlag 30 százalékot fognak önök adni, hanem maximum 30 százalékot, és hogy a kettő között mi a különbség, ha valaki nem tudja, akkor azt javaslom neki, hogy egyszer jusson olyan helyzetbe az életében, hogy megtudja, mi a különbség az átlag 30 százalék meg a maximum 30 százalék között; egy.
Kettő: az illetményrendszer elhalasztását önök azzal indokolják, hogy a további 5-5-5 százalékos emelést így tudják biztosítani, ez a hivatalos kommunikáció. Az azért elég érdekes, hogy ezt április 14-én nem tudták még, amikor a parlamenttel ezt a törvényt elfogadtatták. De hogy mennyire nem igaz, amit mondanak, az Hende Csaba honvédelmi miniszternek a Honvédelmi bizottság évi meghallgatásán derült ki, ahol a honvédelmi miniszter büszkén jelentette, hogy a honvédség tekintetében ugyanez a 30 százalékos béremelés, plusz utána az 5-5 százalékos éves béremelés pontosan azt garantálja, hogy a honvédség tekintetében január 1-jével hatályba lép a törvény, hogy az illetményalap emelését a jövő évi költségvetés tartalmazza, és a plusz 5 százalékos béremelésre is a Honvédelmi Minisztérium saját költségvetésében megvan a fedezet.
(17.40)
A Belügyminisztérium költségvetésében egy huncut fillér nincs. Nem lép hatályba a törvény, és nem emelkedik immáron - ha jól emlékszem - nyolcadik éve, valamikor 2008-ban emelte, ha jól emlékszem, az előző szocialista kormány utoljára az alapilletményt, azóta önök egy fillért nem emeltek, és jövőre sem terveznek emelni egy fillért sem a rendészeti alapilletményen. Magyarul: azt állítják, hogy mindenki csukja be a szemét és higgye el, hogy majd önök ezt elintézik, a Belügyminisztérium majd ezt elintézi, a Miniszterelnökségen van 135 milliárd forint, ebből jut majd elég a rendvédelmi szféra 70 ezer dolgozójának is.
Csak a dolog ott bukik meg, és itt látszik - még egyszer mondom - kifejezetten és tökéletesen a különbség, hogy egyszerre hoznak be ugyanilyen életpályamodellt a honvédeknek és a rendvédelem területén, az egyiknél valahogy sikerül tisztességesen hatályba léptetni, megemelni az alapilletményt, berakni a költségvetésbe az 5 százalékos jövő évi emelést, a rendvédelem 70 ezer dolgozója tekintetében pedig ez elmarad. És még egyszer mondom: az az érvük, hogy higgyük el, hogy ez majd így lesz. Hát, hogy ki mit hisz el önöknek, az egy dolog, de az biztos, hogyha én honvéd lennék, egy picit nyugodtabb lennék, mint a rendvédelmi kollégák, akiknek legalább törvényben van garantálva, hogy ez így lesz.
Tehát visszatérnék ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy miért történt ez így, és államtitkár úr, arra egy épkézláb választ szeretnénk itt kapni, hogy miért nem úgy csinálják, mint ahogy a honvédeknél? Miért nem emelik meg az alapilletményt? Miért nem garantálják törvényben a béremelést? Miért nincs benne a Belügyminisztérium költségvetésében ez az egész pénz? Csak nem azért, mert kiszámolták, és az új életpályamodellt nem tudják bevezetni, mert nincs rá elég pénz? Csak nem azért rakják be ide, hogy 30 százalék fölött senki nem kaphat, még akkor sem, ha a törvény szerint annyi járna nekik, mert kiszámolták és kiderült, hogy jóval 30 százalék fölött kellene megemelni mindenki fizetését vagy sokaknak a fizetését, hogyha az új illetményrendszert be akarnák vezetni.
Az a helyzet, hogy nagy valószínűséggel ez az utóbbi a valószínű, az a valószínű, hogy az életpályarendszer és az ahhoz kötődő illetményrendszer, amit önök megálmodtak, és amit a parlament elfogadott, annak a végrehajtására nincs valódi fedezet. Ennek az oka az, hogy önök nemcsak egy fél évvel eltolják, mert mondjuk, nem volt idő tisztességesen a rendeleteket megalkotni, hanem mindjárt három évvel, és mindjárt a következő kormány első költségvetési feladatává teszik, hogy az új illetményrendszert majd valahogy gazdálkodja ki, 2019. január 1-jétől.
Azt gondoljuk, hogy ez ilyen szempontból elfogadhatatlan és nonszensz, az eljárás meg pláne. 38 650 forint lesz jövő évre az illetményalap, ahogy mondtam, 2008 óta változatlan.
Ami még jobban árulkodó abban a tekintetben, hogy itt most pénzügyi probléma lehet vagy nem, az pontosan az a szabály, amin államtitkár úr is gyorsan átsiklott, de említette, hogy a teljesítményjuttatást pedig 2017 tavaszáig elhalasztják. Holott a nemrég elfogadott és még hatályba sem lépett törvény szerint már jövő tavasszal kapták volna a rendvédelmisek azt a pénzt, ami arról szól, hogy aki jól dolgozik, annak a teljesítményértékelését megcsinálják, és aki nagyon jól dolgozik, az fog kapni évente kétszer jutalmat, de egy zárt, tisztességes rendszer keretében, egyébként ezt is támogattuk.
Mi az oka annak, hogy ezt nem vezetik be, államtitkár úr, azon kívül, hogy nincs rá pénz? Mondjon majd egy épkézláb érvet, hogy teljesítményértékelés már rég van a rendőrségen és a hivatásosoknál, a teljesítményértékelést meg fogják csinálni, csak épp pénzt nem fognak kapni érte az emberek.
De hogy még durvább a helyzet, azt az mutatja, hogy viszont július 1-jével, a jelenlegi törvény hatálybalépésével önök eltörlik a jelenlegi eltérítési rendszert a hivatásos állomány tekintetében. Jelenleg eltérítéssel lehetett bizonyos különös teljesítményeket, nagyobb teljesítményeket jutalmazni, vagy egyébként motiválni a kollégákat. Ezeket önök július 1-jével elveszik, és helyette 2017-ig, azaz másfél évig egy fillért nem adnak. Ezek az eltérítések lehetnek akár 30 százalékosak is, magyarul: elveszik a 30 százalékot, adnak 30 százalék béremelést, ott lesznek az emberek, ahol vannak, és cserébe semmilyen más jutalmazást nem fognak kapni, tehát olyan nagy előrelépés az ő életükben nem lesz. Ez is probléma, mert nyilván csalódottak lesznek az emberek, de az a legszörnyűbb az egészben, hogy egy vagy másfél hónappal ezelőtt önök nem ezt a törvényt fogadtatták el a Magyar Országgyűléssel.
Itt van, hogy 5 százalékos, illetve 10 százalékos béremelést fognak kapni a közalkalmazottak. Hol van ez, miniszter úr, a törvényben? Tehát az, hogy önök ennek a törvénynek az indoklásába beleírják, meg a költségvetési törvény indoklásába beleírják, azt gondolom, önök is tudják a jogalkotási menetrendből, hogy az indoklás az nem normatív kategória. Sem a Belügyminisztérium költségvetésében nincs ennek fedezete, sem a közalkalmazotti bértáblában egy fillérrel nem emelnek semmilyen pénzt, önök egy törvény indoklásába beleírják, hogy majd bizonyisten, így lesz. Én remélem, hogy így lesz, csak az állomány tekintetében sokkal megnyugtatóbb lenne, ha akár ebben a törvényben, akár a költségvetési törvényben, a Belügyminisztérium fejezetében ez a pénz rendelkezésre állna, és nem Lázár János vagy a kormány jókedvén múlna, vagy éppen akármilyen gazdasági helyzeten vagy szükséghelyzeten múlna, hogy azt a pénzt elvonják-e másra, vagy megkapják az érintettek vagy nem.
Ami a Parlamenti Őrség szabályozását illeti, az egy logikus szabályozás, csak az a helyzet, hogy rámutat arra, hogy mennyire nonszensz ennek a Parlamenti Őrségnek a közjogi helyzete, hiszen most itt a munkáltatói jogviszonyt rendbe teszik, és világossá válik, hogy Kövér László az Országgyűlés elnökeként miniszteri jogköröket és miniszteri hatásköröket fog kapni egy rendészeti szerv vonatkozásában.
Erről beszéltünk a Parlamenti Őrség felállításának pillanatában is, hogy az nonszensz, hogy az Országgyűlés elnöke, tök mindegy, milyen színű, de egy fegyveres rendvédelmi szerv fölött úgy kap irányítási jogosítványt, hogy őt a kormányzati felelősség terhe nem nyomja. Ő nem interpellálható, őt parlamenti bizottság meg nem kérdezheti, ő a rendészeti szerveknek adott utasításaival, akármilyen utasításaival kapcsolatban semmilyen módon felelősségre nem vonható. Persze, leszámítva a büntetőjogi felelősségre vonást, amire jó lenne, ha nem kerülne sor soha, de ez egy vicc. Hogy a belügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszter fegyveres rendvédelmi szervek fölötti irányítási jogkörével kapcsolatban évente beszámol, a parlamenti bizottság kontrollálhatja, az Országgyűlés plenáris ülése számon kérheti, az Országgyűlés elnöke pedig úgy rendelkezik egy fegyveres rendvédelmi szerv minisztereket megillető jogosítványával most már, hogy őt egyébként ebben a tekintetben az égvilágon senki meg nem kérdezheti, hogy ezt miért tette, hogy tette! Legutóbb a közvélemény előtt megjelent beszerzési botrány tekintetében is, itt nincs kit megkérdezni, maximum a Parlamenti Őrség parancsnokát lehet berángatni egy bizottsági ülésre, a felelős politikai döntéshozót, az Országgyűlés elnökét itt senki meg nem kérdezheti semmiről.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebben a formában és azokkal a magyarázatokkal, amelyeket eddig a kormány vagy a Belügyminisztérium ebben az ügyben tudott tenni, ez a törvény egy skandalum a benyújtása pillanatában, és egyelőre azóta is. Épkézláb magyarázatot nem tudtak arra adni, hogy a honvédségnél, a Honvédelmi Minisztériumnál miért van meg a pénz, ott a törvény miért lép hatályba, és miért mondja azt Hende Csaba, szó szerint idézem: „Önnek igaza volt, képviselő úr, ez garantálja a béremelést a honvédeknek.” Ez, hogy a törvény hatályba lép, és hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében ott van a pénz. Akkor mi garantálja a rendvédelmi szféránál, államtitkár úr, hogy az illetményrendszer eltolásával, egyébként a 70 ezer dolgozó hivatásos meg fogja kapni a béremelését, hogy jövő évben a Miniszterelnökség céltartalékából nem fogják elvonni a pénzt, vagy nem fogják az államigazgatás más területére költeni, ahogy egyébként a jelenlegi törvényben ez a pénz meg is van címkézve?
Én nagyon örülnék neki, hogyha kaphatnánk a nyilvánosság és a 70 ezer érintett számára is elfogadható magyarázatot, mert amit eddig hallottunk, az nem elfogadható magyarázat, és csak további kétségeket éleszt mindenkiben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
