IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Alig pár napja, hogy végre egy pillanatra örülhettünk annak, hogy a Fidesz-KDNP uralta Országgyűlés április végi, egyszerű többséggel elfogadott törvénymódosítását - amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerültek a nemzeti parkokhoz tartozó földek - az államfő indítványára az Alkotmánybíróság több pontban az Alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki. Vagyis úgy tűnt, a közjó és a környezetügy legalább egyszer győzött. De az öröm korai volt, a kormány most sem késlekedett a visszavágással. Egy újabb másik, a közös érdekeinket és értékeinket alapvetően sértő törvénymódosítást nyújtott be, amely azonban már nemcsak természeti, hanem kulturális értékeinket, azok világörökségként való elismerését és a megőrzésük feltételeit is veszélyezteti.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezményhez. Tekintettel arra, hogy minden országnak kivételes megtiszteltetés, ha az értékei ilyen minősítésben részesülnek, amely a büszkeségen és az elismerésen túl természetesen a turizmus számára is sokat jelent, hiszen jelentős bevételt tud hozni, 2011-ben az Országgyűlés az egyezmény hatékony végrehajtására a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében megalkotta a világörökségről szóló törvényt. 2011-12 között pedig a törvény végrehajtásához kapcsolódva elfogadta a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletet, és a világörökségi gondnokságról szóló Nefmi-rendeletet is.
De az Orbán-kormány, ki tudja mi okból, már nemcsak az ellenzék javaslatait söpri a szőnyeg alá, hanem a saját döntéseiből is kihátrál, többek között a világörökségre méltó értékek védelméből. Miközben elképzelhetetlenül sok pénzért országimázst próbál építeni, felszámolja annak köztiszteletben lévő természeti és kulturális forrásait. Bár a már jóváhagyott és elismert világörökségi értékekhez egyelőre nem nyúl, megnehezíti, hogy a várományos értékek is megkapják ezt a minősítést.
Az előterjesztés több mint gesztusértékű. Egyrészt talán nem véletlen, hogy a kormány mostantól már nem évente, hanem csak négyévente kíván jelentést kapni a világörökségi területek állapotáról és az egyezményből eredő feladatok ellátásáról. Ez azt jelenti, hogy ebben a ciklusban már nem is kívánnak szembesülni mindazzal a kárral, amit a rövid távú haszon megszerzéséért hozott döntései okoznak.
Másrészt úgy gondolja, hogy a világörökséggel kapcsolatos hazai szabályozás indokolatlanul szigorúnak bizonyult, hiszen a világörökségi szabályok alkalmazását írta elő a világörökségi státust még nem élvezhető várományos helyszínekre is. Pedig ezen előírások egyfajta garanciát jelentenek, hogy a minősítési eljárás idején az állapotuk ne romoljon. Csak példaértékkel idetartozik például a tájház-hálózat Magyarországon, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a budai termálkarsztrendszer barlangjai, az esztergomi középkori vár, a visegrádi királyi székhely és vadászterület, a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, a komárom-komarnói erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál, az ipolytarnóci ősmaradványok vagy Lechner Ödön független premodern építészete.
Való igaz, hogy egyik sem focipálya, csupán hazánk történelmének egy-egy fontos állomását felelevenítő, az identitástudatunkat erősítő, a Kárpát-medence természeti értékeit a világ számára is bemutató érték. Olyan érték, amely a közjót szolgálhatná. De talán éppen ez a baj, mert a Fidesz a közjót nem tartja sokra, számukra csupán a saját, magán- és önös érdekük a fontos. Ezért bontanak le minden olyan szabályt, amely az önös érdeküket bármi módon is korlátozhatja.
De nézzük, miről is szól részleteiben ez a javaslat! A természeti értékek esetében például törli a törvényből a megőrzésükhöz szükséges védőövezetnek a törvény hatálya alá tartozását. Nem kérdés, hogy ez a földmutyi része, nehogy bármi akadályba ütközzenek az új földesurak. Csupán a maguk számára indokolt esetekben szeretnének védőövezetet látni, de már azt sem kell a különböző EOV- és WGS-84 koordináták szerint lehatárolni és kihirdetni, nehogy átlátható legyen a dolog.
A tervezet azt is sugallja, hogy mostantól a kulturális örökség védelméért felelős miniszter nem szakmai szempontok szerint, hanem kifejezetten a kormány döntése alapján készíti elő a világörökségi területek, valamint a világörökségi jegyzékbe javasolt várományos területek világörökségi kezelési tervét, kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve szükség esetén a módosítását.
Továbbá: mostanáig a kulturális örökség védelméért felelős miniszter volt hivatott - feltehetőleg szakmai szempontokból megalapozott módon - intézkedni a várományos helyszínek világörökségi jegyzékbe történő jelöléséről. Ezt most már csak kormánydöntés alapján teheti.
Egyetlen pozitívuma ennek a tervezetnek, hogy az állam ezentúl deklaráltan a központi költségvetésből finanszírozza a világörökség jegyzékébe jelölendő helyszín jelölésének költségeit, feltéve, ha ezt nem mulasztja el úgy, mint sok más törvényben rögzített feladatát.
Ha valaki azt gondolná, hogy ezek az ügyek csak néhány területre korlátozódnak és őt vélhetően nem is igazán érintik, az téved, az örökségvédelmi törvénytervezet módosítása ugyanis a környezetvédelmi törvény egyes részeit is átírja. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 110. §-a ugyanis a következő bekezdéssel egészül ki: „Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak, illetőleg mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarásának vagy jogaik gyakorlása veszélyeztetésének, amennyiben a jelentős tömegeket mozgató nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális vagy sportszempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény a számára jogszabályban, illetőleg a rávonatkozó engedélyben előírt zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.”
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ez egy biankó csekk. A kormány támogatását élvező rendezvények esetében az általuk irányított hatóság és a nekik kedves rendezők azt csinálhatnak, amit akarnak, olyan határértéket állapíthatnak meg, amilyet csak szeretnének.
(22.00)
A részletszabályok kidolgozatlanok, de legalábbis nem megismerhetőek. Eszerint a rendezvényeik még a nemzetközi és a hazai normákat is sutba dobva, idő- és helykorlátozás nélkül olyan zajosak lehetnek, amilyenek csak akarnak. Pedig még a kormány által néhány hete benyújtott 4. nemzeti környezetvédelmi programban is az szerepel, hogy a hosszú időn keresztül jelentős zajhatásnak kitett személyeknél a hallási problémákon túl akár keringési betegségek is felléphetnek. A zajos környezet nehezíti a koncentrációt, befolyásolja az alvásminőséget, így teljesítménycsökkenéshez, valamint az életminőség romlásához vezet. Budapesten és számos városban már ma is határértéket meghaladó helyzet van.
A zajtérképek csak beazonosítják a problémát, de megoldás terén semmit sem tesz a kormány, csak rátenni készül még egy lapáttal. Nem is igazán érthető, hogy ez a kormány által a környezetvédelmi törvényt módosítani kívánó, külön indítványként benyújtott javaslat mit keres a világörökségi törvényben. Talán csak az éberségünket próbálják kijátszani?
Összefoglalva, a Lehet Más a Politika számára ez a törvényjavaslat elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy a világörökségi várományos területek esetében a védelem és az értékmegőrzés felelősségét a takarékosság égisze alatt a kormány maga helyett a tulajdonosok és a kezelők közös felelősségére hagyja, miszerint nekik kell tisztában lenniük azzal, hogy amennyiben ezen szabályokra nincsenek tekintettel, és a jogaikat nem úgy gyakorolják, hogy a várományos helyszín a világörökségi nevezésre alkalmas állapotban maradjon, az megakadályozhatja a várományos terület világörökségi nevezéséről szóló döntést.
Elfogadhatatlan továbbá, hogy ugyanezen indokkal a módosítás összeköti a világörökségi várományos helyszínek jegyzékének felülvizsgálatát a világörökségi jegyzékbe vett jelöléssel, ami egyes várományos helyszínek visszaminősítését vonhatja maga után, figyelmen kívül hagyva a nemzeti és egyetemes értékeket. Szakmai szempontból és a jó érzésünkre hallgatva szintén elfogadhatatlan, hogy ezentúl már csak a kormány által világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében kell a világörökségi kezelési tervet elkészíteni, mondván, hogy ez a költségvetés számára jelentős megtakarítást jelent. És az ellen is tiltakozunk, hogy az egészséges környezethez fűződő jogainkat még ezen törvény módosításának keretei között is csorbítsák.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP a leghatározottabban tiltakozik ezen javaslat ellen, és semmiképpen nem tudja ezt támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
