L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítását tartalmazza. A módosítások alapvetően adminisztratív egyszerűsítések, technikai módosítások, de azért érdemes az egész témáról kicsit bővebben beszélnünk, hogy egyáltalán mit is tartalmaz ez a törvény és miért is szükséges a módosítása.
Az UNESCO megalakulása óta számos egyezményt alkotott, mint azt tudják képviselőtársaim, a világ kulturális javainak elismerése és megőrzése érdekében. Ezek közül kiemelkedik a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete általános konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972-ben elfogadott egyezmény, közismert nevén világörökségi egyezmény, amely az épített és természeti környezet védelmére irányul.
Az egyezmény alapján a világörökség olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító érték, amelyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott világörökségi programba felvett. Ez a program az egyik legnagyobb legitimációval rendelkező program a világon. Presztízskérdés benne részt venni, presztízskérdés örökségi elemeket nevezni, és azok óriási nagy jelentőséggel bírnak, főleg a turizmus területén.
Kulturális világörökségnek az egyezmény értelmében olyan építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek, épületegyüttesek, helyszínek minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség, történelmi autentikusság kritériumának és a következő hat kritérium legalább egyikének: emberi alkotószellem remekműve, vagy egy meghatározott időszakban vagy kulturális területen belül jelentős mértékben hatott az építészet, a technológia, a műemlékek, a várostervezés, a tájkialakítás fejlődésére. Ilyen egyébként nálunk a budai várnegyed és a Duna-parti látkép. A harmadik szempont: egyedi megtestesítője egy élő vagy már letűnt civilizációnak. A negyedik szempont: egy építészeti stílus, együttes, technológia vagy az emberiség történelme egy vagy több korszakát tükröző táj kiemelkedő példája. Ilyen is van nálunk, Magyarországon, Pannonhalmát tudnám kiemelni. Az ötödik szempont: egy vagy több kultúrát képviselő, hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája. Ilyen nálunk, Magyarországon a hollókői ófalu vagy éppenséggel a Hortobágy, illetve a Fertő kultúrtáj.
Fontos tudni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kulturális világörökség nem azonos az emberiség szellemi kulturális örökségével, amely kategóriát szintén az UNESCO hozta létre a világörökség párjaként 2003-ban. Viszont a kulturális világörökségi helyszínek között tartjuk számon az úgynevezett kultúrtájakat, történelmi tájakat, amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki, azaz emberkéz alkotta őket, de a természeti hatásokkal szervesen együttműködve.
Mindezeken túl létezik az úgynevezett természeti világörökség is. Természeti világörökségnek az egyezmény értelmében olyan esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó-, illetve termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek, természeti tájak minősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás, érintetlenség, sértetlenség kritériumának és a következő négy kritérium legalább valamelyikének.
1. Rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület. 2. Kiemelkedő példa a nagy földtörténeti korszakok megjelenítésében. 3. Kiemelkedő példája a jelenleg is folytatólagos ökológiai és biológiai folyamatoknak. 4. A biológiai sokszínűségnek az in situ fenntartása szempontjából legjellegzetesebb és legjelentősebb természeti élőhelyeit tartalmazza, beleértve a veszélyeztetett, a tudomány és a megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értékeket képviselő fajokat.
Mint tudják, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországon jelen pillanatban nyolc világörökségi helyszínt tartunk számon. Csak az ismétlés kedvéért ezeket soroljuk föl, hiszen nem árt, ha a parlamenten keresztül a nyilvánosságban is fölhívjuk erre minduntalan a figyelmet. Budapesten a Duna-partok és a budai várnegyed, az Andrássy út kulturális világörökség, a hollókői ófalu és környezete szintén kulturális világörökség, az aggteleki karszt és a szlovák karszt barlangjai természeti örökség, az ezeréves pannonhalmi bencés főapátság és természeti környezete kulturális, a Hortobágyi Nemzeti Park és puszta kulturális, Pécs ókeresztény temetője kulturális, a fertői kultúrtáj szintén kulturális és végül a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj szintén kulturális világörökségi címmel rendelkezik. Azt gondolom, ez szintén nagyon szép lista, amire méltán vagyunk büszkék.
A világörökségi törvényt, mint tudják tisztelt képviselőtársaim, 2011-ben fogadtuk el, tehát az előző kormányzati ciklusban és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ezt követően elfogadtuk a végrehajtási rendeleteket is a világörökség-kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletet 2011-ben, aztán a világörökségi gondnokságról szóló 2012-es Nefmi-rendeletet, aztán szintén 2012-ben az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságról szóló kormányrendeletet.
(21.10)
Azóta többször módosítottuk a törvényt, ezek javarészt apróbb módosítások voltak; most, 2015-ben újabb törvénymódosítást javaslunk a tisztelt Háznak.
Az az igazság, hogy ezeknek a módosításoknak a hátterében a világörökségi törvény végrehajtása során nyert tapasztalatok állnak, ebben a három évben, inkább azt mondom, hogy két és fél évben, mióta hatályos a törvény, számos tapasztalattal lettünk gazdagabbak. A módosítások a jogszabályok és a világörökség-kezelési terv elkészítési folyamatának egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére vonatkoznak, a határidők racionalizálására irányulnak, tehát mindezek már a működési tapasztalatból következő, nem a törvény alapvető lényegét és szellemét érintő módosítások.
A módosítás, amely most önök előtt fekszik, alapvetően a világörökségi várományos helyszínekre vonatkozó szabályozásra irányul, és ez azért fontos, mert az a célunk, az a szándékunk, hogy minél több magyarországi helyszín kapjon a jövőben is világörökségi címet. Mint tudják képviselőtársaim, jelen pillanatban is több várományos helyszínnel büszkélkedhetünk.
A módosítás pontjait végigvéve néhány elemet szeretnék kiemelni.
A módosítás összeköti a világörökségi várományos helyszínek jegyzékének felülvizsgálatát a világörökségi jegyzékbe történő jelöléssel. A felülvizsgálat lezárásaként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter javaslatot tesz a kormánynak a világörökségi jelölésre kiválasztott várományos helyszínre vonatkozóan, mely dönt erről - mármint a kormány dönt erről.
Csak a kormány által világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében kell a világörökségi kezelési tervet elkészíteni. Ez nagyon fontos, tehát hogy ne terheljük azokat, akik egyébként világörökségi címet szeretnének maguknak szerezni, hogy csak abban az esetben kelljen elkészíteni a szükséges kezelési tervet, hogyha a kormány már kiválasztotta őket a jelöltek közül. Tehát csak a kormány által világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében kell a világörökségi kezelési tervet elkészíteni, amely a költségvetés számára jelentős megtakarítást jelent, hiszen nem szükséges valamennyi várományos helyszín kezelési tervének a központi finanszírozása. Ugyanakkor a világörökségi címre történő felterjesztés kötelező része a kezelési terv, amely így a kiválasztott helyszínre el kell hogy készüljön.
A világörökségi jelölésre kiválasztott helyszín esetében szükséges világörökségi gondnokság kijelölése is, mivel a jelölésért felelős szervezetet meg kell jelölni a nevezési dokumentációban - ez a nemzetközi szabályokból következik. A gondnokság feladata ez esetben a jelölésben való közreműködés.
A világörökségi jelöléshez szükséges forrást a központi költségvetésben kell biztosítani. Erre vonatkozóan a törvény 12. §-a rendelkezik a világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközök meghatározásáról.
Mindezeken túlmenően elengedhetetlen a világörökségi címhez szükséges védettségi előírások további pontosítása, mivel a korábbi törvényszöveg az ex lege védettséget is beemelte a lehetséges kategóriák közé, ami azonban nem jelent kellő garanciát a világörökségi helyszín kiemelkedő, egyetemes értékeinek megőrzésére. A korábbi konkrét törvényi hivatkozások mellé ezért a módosítás beemeli a megelőző védetté nyilvánító jogi aktusokra való hivatkozást is.
A fenti indokokra és az ismertetett előzményekre tekintettel a világörökségi törvénytervezet módosítása a következő célokat szolgálja: a felesleges jogszabályok deregulációja, a párhuzamosságok, átfedések megszüntetése, az eljárást lassító, drágító előírások felülvizsgálata.
A második a várományos helyszínek esetében KET készítésére és gondnokság állítására vonatkozó kötelezettség megszüntetése. Mint ahogy ezt már az előbb említettem, nem indokolt, hogy a világörökségi területre irányadó szabályok vonatkozzanak olyan területekre is, amelyek vonatkozásában nincs garancia a Világörökség Bizottság felé való felterjesztésükre vagy a világörökségi cím elnyerésére. Ezen helyszínek esetében egyéni védettséggel kell biztosítani a védelmet.
Harmadrészt, egyéb várományos területek védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján megállapított védelmi szabályok érvényesülése garantálja, ami a tulajdonosok és kezelők közös felelőssége. Nekik kell tisztában lenniük azzal, hogy amennyiben ezen szabályokra nincsenek tekintettel, s a jogaikat nem úgy gyakorolják, hogy a várományos helyszín a világörökségi nevezésre alkalmas állapotban maradjon, az megakadályozhatja a várományos terület világörökségi nevezéséről szóló döntést. Ez alapvető, a tulajdonosi felelősséget előtérbe helyező és a korlátozottan rendelkezésre álló közösségi erőforrások takarékosabb, egyben hatékonyabb felhasználását erősítő szemléletváltást jelent a hazai világörökségi jogban.
A várományos helyszínek listáját ötévente szeretnénk felülvizsgálni 2015-től kezdődően, felmenő rendszerben. A miniszter a felülvizsgálat alkalmával terjeszti fel a kormánynak a világörökségi címre jelölni javasolt várományos helyszíneket, ezzel összefüggésben pontosítani szükséges a felterjesztés folyamatát, mi a folyamat, mi az, ami miniszteri jóváhagyást igényel, s a többi, s a többi.
A módosítás a világörökségi helyszínekről a kormány és az Országgyűlés részére előírt beszámolási kötelezettség határidejét egységesen négy évben állapítja meg.
A világörökségi területeken lévő állami tulajdonú vagyonelemek felülvizsgálatába illetékes miniszterként a természet védelméért felelős minisztert is bevonja, ha a helyszín kizárólag természeti kategóriában nyert világörökségi címet, vagy a vagyonelem kizárólag természeti védettség alatt áll.
Végezetül a módosítás törli a világörökségi szakértő jogintézményét, mivel e kategóriában egyetlen szakértőt sem tartunk nyilván. Tekintettel arra, hogy a világörökségi cím önmagában nem keletkeztet védettséget, hanem meglévő kulturális örökségi vagy természeti védettségen alapul, így a védettség jellege szerinti szakértő vagy a kormányrendeletben kijelölt szerv bevonása indokolt.
Természetesen tervezzük a végrehajtási rendeletnek a módosítását is. A végrehajtási rendelet módosításáról azonban itt most nem kívánok beszélni, bár képviselőtársaim néha megkérdezik, hogy aztán ez milyen módosításokat fog indokolni a végrehajtási rendeletben. Amennyiben ez szükséges, majd a vita későbbi szakaszában visszatérek rá.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, tisztelt képviselőtársaim, kiegészítettük egy másik törvénynek a módosításával is. A javaslattal összhangban módosítani szükséges megítélésünk szerint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. KvVM-EüM együttes rendeletet, amely a terhelési határértékeket határozza meg, és abban az említett rendezvényekre vonatkozó speciális szabályként magasabb, 110 százalékos határértéket állapít meg.
A javaslattal összhangban módosítjuk a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól… Kicsit belekeveredtem ebbe, mert igazság szerint a törvényt módosítjuk, és aztán utána fogjuk ezt a rendeletet módosítani, tehát először a törvényt módosítjuk, és utána fogjuk a rendeleteket módosítani… (Hegedűs Lorántné: Értjük, miről van szó, tessék hagyni!) Tessék? (Hegedűs Lorántné: Értjük, hogy miről van szó!) Megengedi, képviselő asszony, hogy végigmondjam?
