KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a törvényjavaslat címében is benne van, tűz és víz egyszerre van jelen ebben a törvényjavaslatban, hiszen a vízgazdálkodásról és a tűzvédelemről szóló törvényt is egy jogszabálycsomagban módosítjuk, valamint az egyes közszolgáltatásokról szóló törvényt is, de ez már csak a hab a tortán.
A tűz és víz, ami a törvényben szereplő intézkedések és a valóság viszonyát is illeti, legalábbis, ami azokat az intézkedéseket illeti, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy Magyarország vízháztartását - akár az öntözést, akár a csapadékvíz-elvezetést - tekintve valóban érdemi áttörést érjünk el ezen a téren, valóban a rendbetétel irányába mozduljunk el. Hiszen jelen pillanatban, ugye, amint azt a törvény indokolásában is nagyon jól megfogalmazzák egyébként, a legnagyobb probléma Magyarországon, hogy elsősorban az elmúlt 25 évben a vízgazdálkodás, akár a hatósági oldal, akár a víziközművek vagy bármilyen csapadékvíz-elvezetés oldaláról is közelítettük meg, alapvetően a minél gyorsabban történő levezetése a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékvíznek vagy akár az árvizeknek és belvizeknek. Ami csak az egyik oldala a történetnek. Nekünk ugye szükségünk van arra is, hogy az aszályosabb időszakokban megtartsuk, visszatartsuk a vizeinket. Számtalanszor beszéltünk már e Ház falai között arról, hogy hogyan lehetne ezt, milyen eszközökkel lehetne elérni. Semmiféle radikális előrelépés nem történt, és önök most is ezt teszik, hogy a haldoklónak Algopyrint vagy aszpirint adnak, ami nyilvánvalóan egy tüneti kezelés, és talán mutat valami apró elindulást is a jó megoldás irányába, de amíg radikális eszközökhöz nem nyúlunk a vízvisszatartás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-elvezetés terén, addig a problémát nem fogjuk tudni megoldani. Mondom ezt annak ellenére, hogy alapvetően nem rosszak azok az intézkedések, amik itt le vannak írva, csak jogi, adminisztratív és picit a gyakorlat irányába elmozduló, de még egyszer mondom, hogy felszíni intézkedésekről van szó.
Ami a tulajdonviszonyt, illetve a kezelői jogviszonyt illeti, azzal egyetértünk, hogy szükséges a víziközmű-társulatok és a vízügyi igazgatási szerv között ezt rendezni, és a vízügyi igazgatási szerv az alapvetően, akinek ezt a jogosultságot, illetve a kezelői feladatokat gyakorolnia kell. Nyilvánvaló, hogy állami kezelés alá kell vonni, hogy egységes legyen, hogy különböző visszaéléseket meg lehessen akadályozni, és hogy valóban egy egységes koncepció mentén lehessen a vízgazdálkodás területén is gondolkodni.
Azonban az, hogy a csapadékvíz elvezetése önkormányzati feladatként megjelenik most már a vízgazdálkodási törvényben is, kötelezően ellátandó önkormányzati feladatként, az szép és jó, csak kérdés, hogy az önkormányzatoknak lesz-e erre forrásuk. Lesz-e erre lehetőségük, hogy ezt megvalósítsák, hiszen a feladat most is ott van. A csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, új csapadékvíz-elvezető árkok, létesítmények kialakítása most is nagyon fontos lenne a településeken, hiszen tapasztaljuk egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék lehullásakor, mint amilyen most is, ezekben a percekben zajlik itt, Budapesten meg nyilván az ország más részeiben is ma lezajlott, hogy megint pincéket, házakat önt el a víz, termőföldek kerülnek víz alá, és ez pontosan azért történik, mert nem alakult ki az a csapadékvíz-elvezető hálózat, ami ezt a problémát megfelelően kezelhetné.
Ami a termőföldeket illeti, sok helyen beszántásra kerültek azok az egykor meglévő csapadékvíz-elvezetők, amelyek miatt most belvízproblémával küzdünk sokszor sok helyen, hiszen ezek az árkok a belvíz egy részét is sikeresen elvezették. Semmiféle vízelvezetés vagy legalábbis nagyon minimális az, ami a termőföldeken jelen pillanatban rendelkezésre áll. És igaz ez az öntözésre is, hogy szabályokat hozunk ahhoz, hogy az öntözővíz termőföldre történő kijutását akadályozó vízfolyások vagy létesítmények kezelése átkerülhessen a vízügyi igazgatási szervhez, de a legnagyobb probléma, hogy legtöbbször nincsenek is ezek a létesítmények, amivel az öntözővizet a termőföldre ki lehetne juttatni. Alapvető probléma, hogy nagyon-nagyon kis százalékban tudjuk öntözni ma Magyarországon a termőföldjeinket. Ez a mezőgazdaság hatékonyságára is nyilván óriási nagy befolyással van, és mivel minden mindennel összefügg, a vízvisszatartás problémája is kiütközik itt, tehát nyilvánvalóan a visszatartott folyóvizeket és csapadékvizeket lehetne öntözési célra felhasználni.
Magyarország felszínen átfolyó folyóvizeinek 98 százaléka jelen pillanatban bármiféle hasznosítás nélkül megy keresztül az országon, ami nyilvánvalóan meg is látszik. Például a Duna-Tisza közén, a Homokhátságon, amiről most jelentek meg ismét cikkek a sajtóban, hogy óriási probléma van, merthogy vízügyi nagyhatalom állítólag Magyarország, és rengeteg vizünk van, közben a Duna-Tisza közén egy milliós lakottságú területen, egytizedén az országnak sivatagi-félsivatagi körülmények kezdenek kialakulni. Öt-hat métert csökkent a talajvíz szintje, egyszerűen nem tudja senki megoldani, eddig legalábbis nem tudta senki megoldani a problémát, és ha így folytatódik, 50-60 éven belül el fog néptelenedni az a terület, mert alkalmatlan lesz akár termelésre, akár lakott településekre, hiszen a víz mint alapvető elem hiányozni fog.
(17.20)
Mindenképpen ennek a megoldása irányába kellene elmozdulni. Tudom, hogy ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, hiszen a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról van szó, de meg kell jegyezni, mivel alapvetően vízgazdálkodási kérdés ez is, amiről most beszélünk.
A vízgazdálkodási bírság intézményét is szabályozza, illetve kormányrendelet szabályozási körébe utalja ez a törvény. Ezentúl majd kormányrendeletben kell kidolgozni azt, hogy ki, hogyan, milyen formában fizessen vízgazdálkodási bírságot. Nyilvánvaló, hogy ez a rugalmasság szempontjából egyrészt egy üdvözlendő javaslat, másrészt pedig jó lenne ehhez ismerni azokat a kereteket, amelyek majd ezt a területet szabályozni fogják. Nyilvánvalóan a vízi létesítmény engedély nélküli létesítése, az engedély nélküli vízi tevékenység ennek a bírságnak az alapja. Hogy milyen formában és mekkora mértékben szabható ki? Jelen pillanatban magánszemélynél 300 ezer forint a bírság. Kérdés, hogy ez mekkora visszatartó erőt jelent. S az is kérdés, hogy tudjuk feltérképezni azt, hogy mennyi engedély nélküli vízi létesítmény - kút vagy bármilyen vízi létesítmény - van jelen pillanatban Magyarországon.
Engedjék meg, hogy néhány mondatban azt is kommentáljam, hogy ez a törvény szól még a hulladék-közszolgáltatásokról, valamint a közszolgáltatás nélkül maradó településeken az ideiglenes szolgáltató kijelöléséről, amelynek felelőse a Katasztrófavédelmi Hatóság. Jól látható - elsősorban abból, hogy már megint ennek a törvénynek a módosítására van szükség -, hogy problémás a hulladékkezelési közszolgáltatók működése. Mára több ilyen közszolgáltató is csőd közeli helyzetbe került, hiszen azok a rendszerek, amelyeket az Európai Unió ránk erőltetett, a regionális hulladéklerakók és területi rendszerek, amelyek sokszor száznál több települést foglalnak magukba, önmagukban véve életképtelenek. Ez abból is látszik, hogy sok helyen csőd közeli helyzet alakult ki.
Ehhez természetesen hozzájárultak a kormánynak a hulladékgazdálkodási törvény módosítása óta meghozott különböző végrehajtási rendeletei is, a lerakási járulék, a termékdíjtörvények és még sok minden más olyan jogszabály-módosítás, amely ellehetetlenítette ezeket a létesítményeket, és ezzel együtt veszélybe sodorta a települések hulladékkezelési közszolgáltatását. Nyilvánvalóan nem megengedhető az, hogy előforduljon Magyarországon az a helyzet, amit eddig csak tv-híradókban láttunk, hogy Dél-Olaszországban, Nápoly környékén nem szállítják el a háztartási hulladékot, és ezzel olyan közegészségügyi helyzet alakul ki, amelynek a kialakulását nem volna célszerű Magyarországon megérni, mert ez sem esztétikailag, sem más szempontból nem kívánatos. A katasztrófavédelem természetesen ki tudja jelölni az ideiglenes közszolgáltatót, amely eddig maximum kilenc hónapig láthatta el ezt a feladatot, de most már egy kormányrendeletben meghatározott ideig tolják ezt ki. A kormányzat nyilvánvalóan készül arra, hogy komoly probléma lesz a hulladékkezelési közszolgáltatás terén.
Visszatérve a vízgazdálkodás szabályozására: itt is az a legnagyobb probléma, hogy 2010 óta megkezdődött a vízügyi ágazat átszervezése. Az egykori környezetvédelmi tárca megszűnése után az államtitkársághoz került, majd egyes jogkörök átkerültek a Belügyminisztériumhoz, elsősorban a vizek elleni védelemmel kapcsolatos feladatok, majd egyre inkább átkerült minden vizekkel kapcsolatos hatósági és igazgatási hatáskör a Belügyminisztériumhoz.
Azt mindig is mondtuk, nekünk is az a célunk, hogy a vízügy esetében egy tárca felügyelete alatt legyen minden hatósági és igazgatási hatáskör, mégpedig ott, ahol ezt a legjobban, legcélszerűbben, leghatékonyabban el tudják látni, és ahol megvan erre a megfelelő szakemberbázis. Ez lehet akár a Belügyminisztérium is, ezt most sem vitatjuk, de jelen pillanatban még mindig az a helyzet, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörében maradt például a kármentesítésekkel kapcsolatos vízügyi hatósági hatáskör, és még néhány apróbb hatósági hatáskör, ami szintén a széttagoltságot erősíti. A legcélszerűbb természetesen az lenne, ha egy külön tárca volna - ezt is mindig elmondjuk -, ha a természeti erőforrásoknak és a környezetvédelemnek egy olyan önálló tárcája volna Magyarországon, ahol egyben tudjuk ellátni azokat a vízügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi és természeti erőforrásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek egy egységes szemléletet, egységes szakmai szabályozást, irányítást igényelnek, és nem pillanatnyi kormányzati érdekek alapján történne meg ezeknek a feladatoknak a szétosztása a különböző tárcák között.
Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani. A végső álláspontot, hogy ezt a törvényjavaslatot tudjuk-e támogatni vagy pedig nem, a későbbiekben fogjuk kialakítani, attól függően, hogy lesznek-e elfogadott módosító indítványaink, hogy hogyan fog alakulni ez a javaslat a végső szavazás előtt. Mivel vannak benne pozitív kezdeményezések, nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy támogatni fogjuk. Arra buzdítom önöket, hogy ezen a törvényjavaslaton kívül hozzanak olyan újabb törvényjavaslatokat, amelyek radikálisan nyúlnak a probléma gyökeréhez, és Magyarország vízgazdálkodási problémáit a gyökerénél próbálja megoldani, hogy valóban egy hatékony és eredményes törvényalkotási munka folyjon itt az Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
