MANNINGER JENŐ,

Teljes szövegű keresés

MANNINGER JENŐ,
MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az e programhoz szorosan kapcsolódó nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia által megfogalmazott jövőképben találhatjuk a következő gondolatokat:
„Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.”
„2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól.”
Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti környezetvédelmi programnak az elfogadása és a következő öt esztendőben való betartása segíthet abban, hogy sikeresen nézzünk szembe a hazánkat érintő környezeti kihívásokkal, és nagyobb tisztelettel és gondossággal tekintsünk hazánk természeti értékeire és részesülhessünk a természet adta szolgáltatásaiból. Az előzőek is azt mutatják, hogy egy olyan társadalom irányába kell tartanunk, ahol a környezettudatos gondolkodás és cselekvés erénnyé és előnnyé válik.
A program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeinket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait, az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket.
A következő három alapvető stratégiai célt fogalmazza meg: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
A program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A program egy keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU-, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A megvalósítása elsősorban nem többlet-ráfordítási igényt jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza meg.
Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást is generálnak, például az energiatakarékosság és -hatékonyság, az erőforrás-felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, amelyek aztán természetesen más célra is felhasználhatók, illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez.
A környezetvédelmi fejlesztések a 2014-20-as időszakban alapvetően a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül jelennek meg. A program megfelelő végrehajtása az egész társadalom részvételét igényli, amelynek során a legszélesebb körű társadalmi partnerség megvalósítása szükséges.
Nagyon fontos, hogy az adott feladatok megoldása azon a szinten valósuljon meg, ahol az a leghatékonyabban biztosítható, ahol a megfelelő tudás és helyismeret rendelkezésre áll.
Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta jelentik a nemzeti környezetvédelmi programok. A III. nemzeti környezetvédelmi program 2014-ben járt le, ezért vált szükségessé a negyedik kidolgozása.
A program elkészítését még több tényező is indokolja. Az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió új, „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. környezetvédelmi cselekvési programját, és a nemzeti környezetvédelmi programok az uniós fejlesztési források egyik szakmai alapjaként is szolgálnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben röviden szeretném ismertetni a programnak a kormányzati stratégiai irányítási rendszerben betöltött főbb kapcsolódási irányait, helyét és szerepét.
(16.10)
A program a környezetügy átfogó hazai stratégiai tervdokumentuma, amely keretet ad minden környezetügyi szakterületi stratégiának, programnak, tervnek - például a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája, nemzeti vízstratégia, országos hulladékgazdálkodási terv, nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia, Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, országos ivóvízminőség-javító program, nemzeti települési szennyvízelvezetési és -tisz-títási megvalósítási program, egyedi szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programja, ivóvízbázis-védelmi program, országos környezeti kármentesítési program, illetve a program részét képező nemzeti természetvédelmi alapterv -, továbbá integrálja fő célkitűzéseinket, illetve útmutatást fogalmaz meg a kidolgozásukhoz.
A program szorosan kapcsolódik a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiához mint hosszú távú koncepcióhoz; az abban tárgyalt négy alapvető erőforrás közül elsősorban a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó célokat és intézkedéseket részletezi.
Magyarország környezetpolitikája mind kialakításában, mind végrehajtásában szervesen kapcsolódik az Unió vonatkozó szakpolitikáihoz. Magában foglalja minden érintett társadalmi-gazdasági ágazat vonatkozásában az azokra érvényes sajátos környezetvédelmi célokat és feladatokat. A program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A korábban említett három stratégiai cél mindegyikéhez kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. Hori-zontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes stratégiai célokhoz a program konkrét, elérendő célokat határoz meg. Az I., említett stratégiai célterülethez, amely az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását tartalmazza, a következő célok tartoznak. A levegő minőségének javítása: a részecskék, úgynevezett PM2,5, tehát a finom részecskék légköri koncentrációjának 20 százalékos csökkentése 2010 és 2020 között; a genfi egyezménnyel összhangban a 2020. évi össz-kibocsátáscsökkentési célok teljesítése a 2005. évi kibo-csátásokhoz képest: kén-dioxidból 46 százalékos, nitrogén-oxidnál 34 százalékos, illékony szerves vegyületeknél 30 százalékos, ammónia 10 százalékos, és a finom részecskéknél, az úgynevezett PM2,5-nél 13 százalékos csökkentés, ami komoly probléma, mert már nemcsak a közlekedés okoz ilyen szennyeződést, hanem a lakossági szilárd tüzelés is több helyen. Az ózonkárosító anyag felhasználásának teljes visszaszorítása; a fluorozott szénhidrogének mennyiségének 79 százalékkal való csökkentése 2015 és 2030 között. A zajterhelés csökkentése: a stratégiai küszöbértékek feletti zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése a közlekedési létesítmények mentén és a határérték feletti zajterhelés meg-szüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében.
Más témában, az ivóvízminőség és az egészség megőrzésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a KSH 2012-es adatai szerint már az ország minden települése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, az ivóvízbekötéssel rendelkező lakások aránya pedig országosan 94,2 százalék. Ez egy magas szám, természetesen minden olyan százalék vagy minden olyan lakás, ami nincs bekötve, az figyelmet érdemel. Az ország közüzemi ivóvízzel ellátott lakosságának 30 százalékára kiterjedően néhány paraméter tekintetében azonban nem felel meg az uniós és a hazai előírásoknak. A legfőbb problémát az arzén határértéket meghaladó koncentrációja jelenti. Kiemelt cél lehet tehát a fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése, az érintett területek ivóvízminőségének javítása, az egészséges ivóvízhez jutás biztosítása minden lakos számára és a még fennálló ellátási hiányok felszámolása.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvíziszap-kezelés, -hasznosítás területéhez is konkrét célok kapcsolódnak: 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációkban élő lakosság számára a csatornázottság biztosítása az idei év végéig, vagyis 2015. december 31-éig; az összegyűjtött szennyvizek száz százalékának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-éig; a tisztított szennyvíz minőségi követelményeinek a befogadó víz keretirányelv konform vízminőségi követelményei szerinti megállapítása, a szennyvízprogramban nem szereplő területeken keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének elő-segítése; a szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítása, a környezeti kockázatok csökkentése.
Cél a természetes és medencés fürdővizek biztonságának növelése, a beltéri levegő terheltségi szintjének csökkentése, a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése, a klímaváltozásból fakadó valamennyi, hazánkban fellépő emberi megbetegedés számba-vétele, jellemzőik feltárása, valamint az érintettek teljes körének elérése a megelőző intézkedésekkel; a környezetegészségügyi információs rendszer folyamatos működtetése és bővítése; zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése.
A kémiai biztonság területén pedig szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon a vegyipar az egyik legnagyobb potenciális környezetbiztonsági kockázati tényező. A megelőzés, a felkészülés és az elhárítás alkalmazásában ugyanakkor ez az iparág a legfelkészültebb ágazatok közé sorolható. Cél tehát a vegyi anyagok által okozott káros hatások csökkentése a teljes életciklusukban, azaz a gyártástól a felhasz-náláson át a hulladék kezeléséig; megfelelő hatásvizsgálatok, a lakosság veszélyeztetettségének csökken-tése, tudatos magatartás kialakítása; fenntartható növényvédőszer-használat elősegítése.
Tisztelt Képviselőtársaim! A II., említett stratégiai célterület a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata; a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem: az ökológiai hálózat és a Natura 2000 hálózat, nemzetközi jelentőségű természeti területek fenntartása, vé-delme; az ex lege, azaz a törvény által védett természeti területek degradációjának megállítása; a földtudományi természeti értékek megóvása; a természet- és tájvédelmi célok érvénye-sítése, a táji identitás növe-lése; a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítása; a genetikai erőforrások megőrzése; a talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termelékenységének hosszú távú fenntartása.
Vizeink védelme és fenntartható használata kapcsán: a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás biztosítása. Elmondhatjuk, hogy a vízgazdálkodásban, a hazai vizek védelmében Magyarország jó hagyományokkal és nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Engedjék meg, hogy ne részletezzem most különösen ezt a területet. Azt hiszem, hogy ez talán, ami a legkevesebb vitát okozza, és a legjobb tapasztalatokkal rendelkezünk.
Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás kapcsán hadd mondjam el, hogy igen fontos a környezeti károk megelőzése, csökkentése; a szennyezett területek országos számbavételének folytatása, prioritási sorrend kialakítása; az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása; a szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása.
Az erőforrások felhasználásának további csökkentésére, takarékosságra ösztönzés; a környezeti terhelés csökkentése, újrahasználat és újrahasznosítás növelése, társadalmi szintű együttműködés megvalósítása; a fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése érdekében a vásárlói tudatosság fejlesztése. Az energiatakarékosság és -hatékonyság javítása területén is konkrét számokat kell mondani: 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelése és a 10 százalékos teljes energiamegtakarítás elérése.
Nem részletezem most a hulladékgazdálkodás és hulladékképződés területét, de az előterjesztésben pontosan le van írva, hogy milyen feladatok vannak. Idő hiányában engedjék meg, hogy ettől most eltekintsek. Természetesen ez a terület is legalább olyan fontos, mint az előbb említettek.
Tisztelt Ház! A program finanszírozásában, hogy mindez megvalósuljon, és azért is ismertettem, hogy konkrét feladataink vannak, konkrét célokat kell elérnünk, és ezekhez forrásokat is tudunk rendelni, hiszen meghatározó szerepe van az uniós és egyéb nemzetközi támogatásoknak, amelyhez hazai költségvetési társfinanszírozás is járul. Természetesen mindezek között a legjelentősebb a környezeti és energiahatékonysági operatív program lesz, de szinte minden operatív programban találunk olyat, amely ezeket a célokat, a környezetvédelmi célokat szolgálja.
Meg kell még említenem, hogy a nemzeti természetvédelmi alapterv Magyarország természetvédelmi stratégiai tervdokumentuma, egy szakpolitikai stratégia, amely a nemzeti környezetvédelmi program önálló, ámde integráns részeként meghatározza az állam természetvédelmi feladatai kapcsán követendő kiemelt célokat, kijelöli a cselekvési irányokat nemcsak a természetvédelmi igazgatási szervek, hanem minden állami szerv számára.
(16.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést, hogy kitöltöttem az időmet, de egy nagyon alapos munkát ismerhettünk meg az előterjesztésben, ezért ismertettem ebből annyit, amennyi az időkeretbe belefért. Kérem, hogy támogassák hazánk IV. nemzeti környezetvédelmi programjának elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem