SALLAI R. BENEDEK,

Teljes szövegű keresés

SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő jogszabálytervezetet két irányból lehet megközelíteni. Az egyik irány az, hogy megpróbálunk beszélni Magyarország környezetpolitikájáról, a másik az, hogy magáról a tervről próbálunk meg beszélni, ami előttünk van.
Az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim a környezetpolitikai fenntartásokat, kritikákat megfogalmazták nagyjából részletesen, elmondták a talajvédelemtől, a levegőtisztaság-védelmen át, a vízvédelmen át a természetvédelmi problémákig az összes anomáliát, ami az elmúlt öt évben keletkezett.
Volt szó arról, hogy hogyan omlott össze a környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszer, volt szó arról, hogy a Fidesz-kormányzat mennyire komolytalanul kezeli magát az egész ügyet ennek a környezetpolitikának a silányosításával és alárendelésével. Tehát azt hiszem, hogy ezt fölösleges lenne megismételnem. Tehát környezetpolitikailag, a környezet- és természetvédelmi szakmai tevékenységek tekintetében azt hiszem, hogy egy jelentős méretű szekunda az, ami a kormányzatnak hosszú távon így beírható, és erről kár sokat beszélni.
Viszont miután V. Németh Zsolt államtitkár úr van itt, ezért megteszem azt a szívességet, hogy nem erről beszélek a felszólalásomban, hanem magáról a tervről, ami összességében szerintem egy megalapozott terv. Nekem a munkámból adódóan volt szerencsém látni az előző hármat is, hol civilként, hol az Országos Környezetvédelmi Tanács tagjaként, és meg kell mondanom, hogy ez egy szakmailag előkészített, átgondolt, következetesen felépített tervnek tűnik, számos olyan intézkedéssel, amelyben igenis megvannak azok a lehetőségek, hogy ha lenne bármiféle kormányzati szándék, amit sajnos nem látunk, akkor lehetne belőle egy hasznos természetvédelmi tevékenységet megvalósítani 2020-ig. Ha lenne ehhez forrás, lenne kormányzati akarat, és meglenne hozzá az intézményrendszer, ennek a programnak a végrehajtása nagyon-nagyon komoly, látványos eredményeket hozhatna, és valóban azt gondolom, hogy a mi pártunk véleményével is megegyezően megvalósíthatna olyan szakmai célokat, amelyekkel eredményt könyvelhetnénk el.
A fő probléma az, hogy ennek nyilvánvalóan az elmúlt öt év az ellenkezőjét bizonyította, mert sem a kormányzati szándékot, sem az ehhez rendelt forrásokat nem látjuk, sem pedig az intézményi hátteret nem látjuk, hiszen ez tovább és tovább silányodik.
Államtitkár urat szintén arra kérem, mint az előbbi vitában a kollégáját tettem, hogy itt van a 2016-os költségvetés tárgyalása, most van itt az önök szaktárcájának a lehetőség, hogy kiálljon ezekért az elvekért, mert most van annak a megoldása, hogy erre forrás legyen, és akkor tényleg el lehet hinni, hogy ez egy érdemi terv.
Ugyanígy KDNP-s képviselőtársaim meglepően teljesen jó helyzetértékelést adtak a problémákról, szerintem meglepően jól látják a helyzetet, számomra tényleg érdekes volt Földi képviselőtársamnak a felszólalása.
(16.50)
Egyetlenegy gond van, az, hogy van egy helyes, pozitív helyzetértékelés, mint ahogy a kormánynak is van ebben a tervben, és erre vannak rossz lépések. A KDNP képviselői éppúgy megszavazták a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földek elvételét, mint ahogy megszavazták nemrégen az agrártámogatásoknál a virtuális zöldterület létrehozásának a lehetőségét, hogy ne kelljen nagygazdálkodóknak ökológiai célterületeket kijelölni. Tehát ha az intézkedésekkel és a jogszabályokkal ellentétes szavazatokat hoznak ide a parlamentbe, akkor hiába hoznak ilyen terveket, és hiába van egy jó helyzetértékelésük, ez nem fog abba az irányba menni, mint amit ebben megfogalmaztak!
Engedje meg, államtitkár úr, hogy tényleg csak néhány konkrétumot mondjak anélkül, hogy a környezetpolitikájukat hathatósabban vagy erősebben bírálnám, mint azt ellenzéki képviselőtársaim megtették. Bocsásson meg nekem, hogy rögtön a saját szakterületemre, a nemzeti természetvédelmi alaptervre ugrok. Ez az, amit teljes alapossággal volt alkalmam átnézni személyesen is, és sok érdekességet találtam benne, amire szeretném felhívni a figyelmet.
A 10. oldali ábra szerint több mint 2 ezer helyi jelentőségű védett terület van Magyarországon. Ezzel szemben a valóságos helyzet teljesen más, svájci támogatásból nemrégen civil szervezetek végezték el a teljes újraszámlálást, a teljes ökológiai állapotfelmérést, és az erről készült adatbázis ott van a minisztériumnál, le lett adva. Egy teljesen valótlan szám van a 10. oldalon. Felmerül a kérdés, hogy a tervezés során miért nem a legfrissebb adatokra építettek. De rögtön utána statisztikailag számolgattam, mégis hogy a fenébe’ jöhetett ki ez a szám, és rájöttem, hogy a táblázatban lévő számban összekeverték a helyi védetteket és a természeti emlékeket, és ezt viszonylag buta módon nem választották szét, így aztán van egy ilyen katyvasz szám a 10. oldalon. Szerintem ezt szakmailag indokolt lenne megkülönböztetni, hiszen maga a természetvédelmi törvény is megkülönbözteti.
A 13. oldal közepén a természetvédelmi szerveknél a Natura 2000-es szakkérdésekkel foglalkozó dolgozók létszámának a növelését írja a program. Nagyon kíváncsi leszek arra, ez hogy fog megvalósulni. Teljesen ellentétes tendenciákat hallunk. Itt van ez a buta adószabály. Az adósalátában volt ez a száz fő alatti önálló gazdálkodási intézményi megszüntetéssel kapcsolatos háttér, ez már most érinti a nemzeti parkokat, de ha még valaki kitalálja, mert rosszat álmodott, hogy esetleg még a közmunkásokat is ki kell szedni a létszámból, akkor az még több nemzeti parkot fog érinteni. Tehát nagyon kíváncsi leszek, hogy egy ilyen háttérrel, egy ilyen természetvédelmi szakigazgatási politikával hogyan fogják ezt megvalósítani, mert a létszámcsökkentést már végrehajtották, a 40 százalékos költségvetési támogatást, miközben a többi tárca intézményeinél ez az arány 10 százalék volt. Itt nyilvánvalóan volt egy lényegesen nagyobb érvágása a magyar természetvédelemnek.
A nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi területek kezelését segítő támogatási rendszerét elvették. Hiába kértük és módosítóként javasoltuk a múlt évben, hogy a nemzeti parkokra ne terjedjen ki az 1200 hektáros támogatási korlát, hogy meg tudjon maradni a működőképességük, a Fidesz-kormány és a kormánypárti frakciók ezt támogatták.
A 13. oldalon található a Natura 2000-es területek tulajdonjogi integritásának megőrzése, szükség esetén az állami tulajdonban történő tartása vagy állami tulajdonba kerülésének az elősegítése. Itt nyilvánvalóan felmerül a kérdés, a vagyonkezelési jogszabályok kapcsán is hallottuk, hogy ez fontos cél, de szakmailag érdeklődöm, hogy miért pont a Natura 2000-eseket emelik ki, és hogy lehet az, hogy a hazai védettek ebben nincsenek kiemelve. Miért indokoltabb a Natura 2000-esek megvásárlása, mint a helyi védettek kezelése? Illetve kíváncsi leszek az Alkotmánybíróság döntésére, hogy ezt hogyan fogják tudni kezelni, hiszen azt mondták idáig, hogy az NFA-nál van a forrás, itt van az elővásárlási jog, azért kell áttenni a földeket, hogy az elővásárlási jog és a forrás egy helyen legyen, ehhez képest most, remélhetőleg az Alkotmánybíróság bölcs döntésének megfelelően, ez külön marad. Tehát hogy lesz forrás arra, hogy ezeket a Natura 2000-es védett területeket megszerezzék?
Az anyagban többször hivatkoznak mint indikátorrendszerre a természetvédelmi információs rendszerre. Nagyon-nagyon nagy feladat és nagyon-nagyon nehéz a folyamatos ökológiai, természetvédelmi, biológiai monitoringot elvégezni. 2010-ben ez még egy önálló osztály volt, amelyik csak ezzel foglalkozott, a természetvédelmi információk hátterével. Az önök mostani kormányának az elődje, a második Orbán-kabinet úgy kezdte, hogy rögtön kirúgták az osztályvezetőt, majd egy kis idő után visszavették, végül pedig megszüntették az egész osztályt. Nagyon kíváncsi leszek, hogy ezt a folyamatosan hivatkozott természetvédelmi információs rendszert hol fogják megvalósítani, hol lesz ennek az intézményi háttere, amely ezzel foglalkozni fog. De ugyanígy felmerül, hogy a biomonitoring fenntartására és a biotikai adatok megőrzésére honnan lesz forrás, mert erre nem kapunk választ.
Egy kis szakmai érdekesség: a 40. és 41. oldalon az inváziós fajokról van egy értekezés. Egy nagyon komoly nyelvi bravúrt hajtottak végre a készítők, ugyanis sikerült úgy megírniuk két oldalt, hogy az akác szó egyszer sem szerepel az anyagban. Ehhez gratulálok! Innentől kezdve furcsa, hogy egész Európában van egy invazív faj, amely a Natura 2000-es élőhelyekre mindenütt veszélyeztetett, de önöknek sikerült ezt kihagyni. Nem tudom, az-e a baj, hogy az akác tudományosan megegyezik azzal, amit önök hungarikummá nyilvánítottak magyar akác néven, mert ilyenfajta magyar nómenklatúra nem ismert a szakmában. Ha ez átfedés, akkor kíváncsi leszek ennek a helyzetére. Ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Központjának voltak állásfoglalásai, de az invazív fajoknál elég méltatlan, hogy ez teljes mértékben kimaradt.
Az egész anyag legizgalmasabb, legérdekesebb és legcikibb részét a 29-30. oldalon találtam meg, ahol a természetvédelmi oltalom alatt álló területek vagyonkezeléséről van szó. Ez azért érdekes, mert itt gyakorlatilag egy teljes oldalon értékeli a terv, miért fontos az, hogy nemzeti parkok vagyonkezelésében legyen föld. Azt értékeli egy teljes oldalon, hogy mennyire fontos ennek a fenntartása és fejlesztése. És egy olyan ember jegyzi ezt a beterjesztést, aki egy héttel ezelőtt megszavazta azt, hogy a vagyonkezeléséből el legyenek véve. Nem tudom, ez előrevetíti-e azt, hogy önök már tudják, mit fog dönteni az Alkotmánybíróság, és már ennyire előttük járnak, vagy pedig ennyire hátul járnak, hogy még azt se tudták ennek a készítésekor, hogy ezt majd valaki el akarja venni önöktől. Ez mindenképpen érdekes, tényleg, szinte szórakoztatóan ciki. Az igazgatóságok vagyonkezelésében álló védett természeti területek növelését - vagyonkezelésről van szó - a legfontosabb indikátorként nevezi meg, a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett területek kiterjedése esetében az igazgatóságok vagyonkezelése növelendő. Ez nem úgy van, mint a vidékstratégiában. A vidékstratégia 2012-ben 288 ezer hektárról beszél, de a 2013. december 31-i állapot már 294 ezer hektár vagyonkezelésről szól. Azt nem tudom, hogy ez előttünk jár-e pár héttel vagy lemaradva másfél évvel, mert ha most terjesztik be, és amellett érvelnek, hogy mennyire fontos a nemzeti parki vagyonkezelés, miközben meg elveszik ezt, ez finoman szólva is egy kicsit ciki.
Megyek tovább. A 42. oldalon azt mondja az anyag, jelentős eredmény, hogy 2013-ban a hazai gyűjteményes kertek 335 védett edényes növényfajt tartottak fent ex-situ, amellyel nagyban hozzájárultak a biológiai sokféleség egyezmény szerves részét képező növényvilág-megőrzési vidékstratégiában kitűzött célok megvalósításához. Én elismerem, hogy ez jelentős eredmény, csak az a kérdés, hogy mihez képest. Tudja-e az anyag készítője, hogy mennyi volt 2009-ben és 2010-ben? Mert ha nem jegyezzük meg, hogy akkor mennyi volt - én tudom, hogy mennyi volt -, akkor ez az eredmény másképp mutat, mint így, hogy csak pusztán leírok egy számot, és melléírom, hogy ez eredmény. Egyébként itt nyilvánvalóan csökkentek a lehetőségek a korábbi intézményi megszüntetések miatt.
A biodiverzitás-monitorozó rendszer 5.2.1-ben viszonylag ügyesen elhallgatják, hogy semmi pénz nincs ennek a rendszernek a működtetésére, és a költségvetési rendszereknél sem látom ezt. Már korábban is utaltam arra, hogy nagyon szükséges lenne a költségvetési táblázat kiegészítése, hogy mennyi pénzt terveznek erre fordítani, egyáltalán a fenntartásra mennyit fordítottak 2011 és 2014 között. Mert arra is van egy tippem, hogy mennyit fordíthattak, de ez sajnos nagyon-nagyon szomorú. Az a szomorú ezzel, hogy hiába írunk le valamit - a papír mindent elbír -, de ha ehhez egy huncut fillér sincs hozzárendelve, akkor ez sajnos mit sem ér.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek - ez a címe a 10.2.2-nek. Itt egy újabb ciki pontot találunk, hiszen bizonyára nem kerülte el a figyelmüket, hogy április 1-jével megszűntek ezek a felügyelőségek. Ehhez képest a májusban elébünk kerülő határozati javaslatban szerepelnek. Mi vagy a rekonstrukciót tartanánk nyilvánosnak, tehát ha ez azt vetíti előre, hogy helyre fogják állítani a felügyelőségeket, akkor ezt könnyen támogatjuk, de ha ez azt vetíti előre, hogy amikor a készítője benyújtotta, fogalma sem volt arról, hogy már nincs ilyen felügyelőség, az megint egy kínos baki ebben a tervezetben.
A kormánynak vagy a szaktárcának ezt egyébként érdemes lenne újraolvasni, mert olyan jellegű kellemetlen hatások vannak benne, hogy ha zöldhatóságról meg a környezetvédelmi felügyelőségről szól, akkor nem arról van szó, hogy az kinek a hatásköre, hanem magát a hatóságot említi.
Nekem egy kicsit fájt a VII. fejezetben - amely részben a társadalmi kapcsolatokról szól -, az, hogy gyakorlatilag szinte teljesen hiányoznak a civil szervezetek, pedig a monitoring, a kutatás vagy a szemléletformálás fejezeteknél illett volna megemlíteni őket.
(17.00)
Ugyanígy a végén, a mellékletekben szerepel a környezetvédelmi, természetvédelmi ismeretterjesztés intézményi háttere, egyetlenegy civil zöld-oktatóközpont vagy erdei iskola nincs benne a tervezetben. Márpedig, ha valaminek az a neve, hogy nemzeti, akkor igenis illene a társadalmi hátteret teljes mértékben belevenni és megtartani ezt. Nyilvánvalóan államtitkár úr zöld OT-n volt nemrég, megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, minden bizonnyal találkozott azért azzal, hogy vannak ilyen zöldszervezetek az országban, amelyek sok-sok ilyen tevékenységet látnak el.
Mindezen kritikák és mindezen kínos bakik ellenére, amiket találtam, szakmailag egy viszonylag átgondolt, összességében céltudatos tervnek ítéltem meg. A legrosszabb esetben is tartózkodnánk, de a frakcióban, ha erre sor kerül, és még egyszer átnézzük, akkor én inkább a támogatás mellett foglalnék állást. Véleményem szerint, ha valakinek tényleg lenne szándéka megcsinálni egy természetvédelmi programot Magyarországon, akkor ez megteremtené ennek lehetőségét.
Ehhez mindössze már csak egyetlen dologra van szükség, ez pedig a szemléletük, nem a kormányzati, hanem a szakmai szemléletük átváltoztatása. Erre azért lenne szükség, mert szomorúan láttam azt, hogy az indikátorrendszerekben, a mellékletekben, ami a 90-91. oldalon található, mindenütt infrastruktúráról beszélnek, arról, hogy hány oktatóközpont, hány tanösvény, hány barlangi bemutató jön létre. Ez nagyon-nagyon jó, mondjuk, egy turisztikai tervben, de ebben azért helyet kellett volna kapni annak, hogy a különböző fajok állományainak becsült, várt indikátorrendszere hogyan fog változni. Jobbikos képviselőtársam a fecskékről beszélt tegnap napirend utáni felszólalásában. Ha mérni akarjuk a biológiai sokféleséget és a természetvédelem eredményességét, akkor ezt nem tanösvényekkel, oktatóközpontokkal lehet kizárólagosan, mert az csak egy szegmensére alkalmas, hanem bizonyos védett fajok és életközösségek állományváltozásával is.
Összességében én támogathatónak érzem a tervet. Ezeket a különböző kisebb bakikat célszerűnek érezném kivenni, néhány módosítást megtenni, aktualizálni. Egyébként pedig azt kívánom, hogy legyen hozzá erő, szándék és forrás, hogy ez megvalósuljon. Köszönöm szépen, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem